Korábban csak a kistelepülések nem találtak szakképzett óvodapedagógust, az utóbbi időben azonban már Budapesten és az agglomerációban is egyre nagyobb a baj. A közigazgatási álláskereső portál adatai szerint jelenleg 89 szakembert keresnek a kerületek, Pest megyében 133 óvónő hiányzik, országosan pedig 728 betöltetlen álláshely van az óvodákban.
– Nálunk sokkal nagyobb a baj, mint az iskolákban – erősítette meg lapunk kérdésére több óvónő is. Nevüket nem adták a beszélgetésekhez, azt mondják, állandó lelki terror alatt élnek, általános elvárás, hogy szó nélkül dolgozzanak a hiányzó kollégák helyett. A fenntartó engedélye nélkül nem nyilatkozhatnak, pedig nagyon sok intézményben jogtalanságra kényszerítik őket, amikor a jelenléti ívekre nem írhatják be a ténylegesen ledolgozott munkaidőt, a túlórákat, csak a törvény alapján megengedett időt.
– Ma majdnem minden óvoda ilyen törvénytelenségek árán működik, kihasználják az elhivatottságunkat – mondták többen is. Az óvodapedagógusok úgy látják, a kormány hangzatos családpolitikai üzenetei miatt ott sem engedik meg csoportok bezárását, összevonását, ahol ezt megtehetnék a gyereklétszám miatt, inkább vetésforgóban kényszerítik „eseti helyettesítésre” a dolgozókat, amiért külön pénz sem jár. Csak éppen egyéb szakmai munkától veszi el az időt, és az intézményben töltendő, eredetileg pályázatírásra, mentori feladatok ellátására szánt heti kétszer két órában helyettesítenek. A gyerekekkel pedig a legrosszabbat teszik: megfosztják őket az állandóságtól.
A kérdésről a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) jogi állásfoglalást kért egy munkajogi kérdésekkel foglalkozó ügyvédi irodától, a válasz szerint 50 százalékos bérpótlék illetné meg az óvónőket a helyettesítés, rendkívüli munkavégzés idejére. Több megkérdezett óvónő is arról számolt be, hogy egyedül dolgozik egy csoportban, egész évben ő készíti elő és tartja meg a foglalkozásokat, mellette végzi az életpálya bevezetése óta megháromszorozódott adminisztrációt. A pedagógusok helyzetét nehezíti, hogy a szülők a saját munkahelyükön ugyanúgy meg vannak félemlítve, a köztisztviselők munkaidejének meghosszabbítása, az elvett szabadságaik, a kiszámíthatatlan túlóráik máris visszaütnek. Van olyan gyerek, akit reggel hatkor beadnak az óvodába és este fél hatkor viszik haza – sorolta egy óvónő, aki szerint ma alig van idejük a családoknak, hogy otthon is foglalkozzanak a gyerekekkel, és a túlhajszolt szülők ezt egyre kevéssé várják el az óvodától is. Egyszerű gyerekmegőrzővé minősülnek le az intézmények – panaszolták többen is, hozzátéve, hogy mindezek következtében egyre több a „problémás gyerek”, akivel már gyógypedagógusoknak, logopédusoknak kellene foglalkozni, de ezek a szakemberek is hiányoznak.
A helyzettel az intézmények többségét fenntartó önkormányzatok is tisztában vannak, ahol tehetik, plusz pénzzel vagy szolgálati lakással próbálják csábítani és megtartani az óvónőket, többségében nem sok sikerrel. Közben a kormány szerint minden a legnagyobb rendben van az óvodákban. Rétvári Bence, a humántárca államtitkára egy képviselői interpellációra tavaly szeptemberben azt válaszolta, „mi nem az óvodabezárásban hiszünk, hanem az óvodák nyitásában!”, és hozzátette, 2010 óta 9 ezer új óvodai férőhelyet teremtett a kormány. Idén januárra újabb kétszázat létesítettek – ezt már Kásler Miklós miniszter közölte, amikor ellátogatott egy XVII. kerületi óvodába, ahol azt is elmondta, a következő években száz új óvoda épül és legalább nyolcvanat felújítanak a katolikus egyház 75 milliárd forinttal támogatott óvoda-fejlesztési programja keretében. Szerintük egyre több az óvónő is, akiket a kormány kellően megfizet.
Ezzel szemben az intézményekben azt tapasztalják, hogy utánpótlás nincs. Nem arról van szó, hogy kevés fiatal jön a pályára – fogalmazott egy Népszavának nyilatkozó óvónő -, már azt kell mondani, nem jön ide senki, a főiskola után azonnal mennek ötszörös pénzért külföldre a friss diplomások. Azt már mi tesszük hozzá, hogy nem kis tömegről van szó, hiszen az idén benyújtott 4802 felvételi kérelem a legnépszerűbb felsőoktatási szakok közé sorolja az óvodapedagógusokat. A szakma attól fél, hogy a kormány valódi megoldás helyett úgy próbálja meg rendezni a szakemberhiányt, hogy hosszú évek után ismét megengedi középfokú végzettségűek alkalmazását óvodapedagógusi munkakörben. Ezt a legtöbben a hivatásuk leminősítéseként élnék meg – tették hozzá beszélgetőtársaink. A kérdésre, hogy valóban erre a lépésre készül-e a humántárca, lapzártáig nem kaptunk választ az Emberi Erőforrások Minisztériumától.
A szakma változást sürgetA Magyar Óvodapedagógiai Egyesület évek óta jelzi, hogy óvodapedagógus hiány van az országban. Lapunk kérdéseire küldött válaszlevelükben a szakmai szervezet vezetői azt is hangsúlyozták, hogy a közeljövőben nyugdíjba vonulók nagy száma tovább növeli a bajt, amit szerintük az Ember Erőforrások Minisztériuma is lát. A hiány leginkább a kistelepülések és a hátrányos helyzetű térségek esetében szembetűnő.
A Fábián Katalin elnök és Bíró Gyula szóvivő, a szarvasi Gál Ferenc Főiskola mestertanára, és gyakorlóintézményének igazgatója aláírásával érkezett válasz kitér arra is, hogy az egyesület vezetői szóban és írásban is több alkalommal jelezték az illetékeseknek, hogy a nyugdíjba vonuló kollégák visszafoglalkoztatása segítene a helyzeten. Ezzel szemben a nyugdíjasok foglalkoztatásra vonatkozó rendkívül kedvező feltételeket meghatározó jogszabály – a közszférában (így az óvodákban) dolgozókra nem vonatkozik. A friss diplomások pedig az alacsony bérek, az egyébként is magas adminisztratív terhek további növekedése, az alkalmazotti létszámhiány következtében kialakuló túlmunkák magas száma miatt nem tartják vonzónak az óvodapedagógusi hivatást. Nem elhanyagolható kérdés az sem, hogy az önkormányzati óvodák tárgyi feltételeinek javítására kevesebb központi forrás jut, mint pl. az egyházi intézmények esetében.
Az egyesület úgy látja, az önkormányzatoknak sem a jogszabályi feltételek, sem az anyagi helyzetük nem teszi lehetővé a hatékony cselekvést. Van, ahol olyan súlyos a helyzet, hogy 2-4-6 óvónőből legfeljebb 1-2 diplomás maradt az intézményben. Voltak próbálkozások a fenntartók részéről, hogy saját hatáskörben fizetéskiegészítést adjanak, de ez nem jelent valódi megoldást. Egyetlen ember képtelen 2-4 vagy több óvodapedagógus munkáját elvégezni, így magasabb bérért sem akadt jelentkező. Ezek a helyzetek a leghátrányosabb kistelepüléseken jöttek létre.
Sürgősen szükség lenne a törvények átgondolására, valamint az intézmények finanszírozási, személyi-tárgyi feltételeinek javítására. Ezzel szemben a 2020. évi költségvetésben az óvodák számára kevesebb előirányzat található, mint az előző évben – olvasható a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület vezetőinek levelében.
Sok a gyerek, kevés az óvónőA KSH adatai szerint a most záruló 2018/2019-es tanévben 327 ezer óvodás járt valamelyik intézménybe, róluk 31 ezer óvónő gondoskodott. Egy évvel korábban ugyanennyi óvónőnek még majdnem 4 ezerrel kevesebb gyerekkel kellett foglalkozni.
Fizess, ha tudszAz állam helyett az önkormányzatok keresik a megoldást az óvónők megtartására országszerte. Legutóbb június 6-án a fővárosi agglomeráció egyik legnépszerűbb települése, Törökbálint képviselőtestülete hozott „intézkedési javaslatot az óvodapedagógus hiány megoldására”. Rövidtávon albérletet biztosítanának az egyedülálló óvónőknek, bevezetnék a gyakornoki és mentori pótlékot, együttműködési megállapodást akarnak kötni több képző intézménnyel.
Hasonló lépéseket tettek, tesznek a budapesti kerületek is.
• A ferencvárosi önkormányzat tavaly szeptember óta havi bruttó 45 ezer forintos bérkiegészítést ad a kerület óvónőinek.
• Budafok-Tétény évek óta havi bruttó 30 ezer forintos bérkiegészítést ad a pályakezdő óvónőknek, mellette pedig évi 200 ezer forintos cafetéria keretet biztosít az óvónőknek. Az intézmények rekreációs keretet kapnak közös programok szervezésére, az adminisztrációs terhek csökkentésére pedig minden óvodai csoportnak laptopot vett az önkormányzat.
• A budavári önkormányzat vezetése 2019. január 1-jétől soron kívül megemelte a közalkalmazottak bérét 12 százalékkal, ez az óvodapedagógusokat is érintette. A kerületben dolgozó óvónők évi (bruttó) 200 ezer forintos cafetériát kapnak.
• A XV. kerületben döntés született arról, hogy a közalkalmazottak bérét, így az óvodapedagógusokét is emeli az önkormányzat, amint lesz elfogadott költségvetése. Ennek megszavazását eddig nyolcszor akadályozta meg szövetségeseivel együtt a Fidesz frakció.
• A II. kerület 2018. augusztusától illetménykiegészítést ad a bölcsődei és óvodai dolgozóknak. Az összeg munkakörönként változó, 26 ezer és 41 ezer forint között mozog. Idén januártól az önkormányzat átvállalta a béren kívüli juttatások adótartalmát.
• Zuglóban most készül a stratégia az óvodapedagógusok megtartására, miután februárban szakmai szövetségük levélben figyelmeztette a testületet a hiány nagyságára. A tervek között itt is pluszpénz és pedagógus szálló létesítése szerepel.
• A Hegyvidéki Önkormányzat havonta 30 ezer forintos illetménykiegészítést ad az óvónőinek, a gyakornokok pedig plusz 12 ezer forintot kapnak. Ehhez társul évi 170 ezer forint cafetéria és kétszer jutalmat is kaphatnak. A szolgálati lakás programot most dolgozzák ki. Válaszukban hangsúlyozták, hogy náluk is nagy gond a nyelvvizsgaszigor, diploma nélkül több, egyébként kiváló munkát végző gyakornoktól kell megválniuk.
