A Volkswagen már 1,77 milliárd eurót fordított a dízelbotrány jogi költségeire

Publikálás dátuma
2019.06.16. 15:49
Illusztráció
Fotó: JULIAN STRATENSCHULTE / AFP / dpa
Így is sikerült 2019 első negyedében 3 milliárd eurós nyereséget elérnie a konszernnek.
A Volkswagen konszern már 1,77 milliárd eurót költött a dízelbotrány miatti tanácsadói és ügyvédi költségekre - számolt be róla vasárnap a Handelsblatt online kiadása. A lap beszámolója szerint a közel 572 milliárd forintnyi összeg a konszern összes márkájánál - beleértve az Audi és Porsche márkákat is - felmerülő jogi költségeket magában foglalja. Ezt a Volkswagen szóvivője is megerősítette a lapnak.
A konszern dízelbotránnyal kapcsolatos jogi költségei várhatóan tovább emelkednek, mivel számos vizsgálat és eljárás van még folyamatban.
A Volkswagen konszern az idei első negyedévben 3,02 milliárd eurós nyereséget ért el, kisebbet a tavalyi első negyedévi 3,3 milliárd eurónál. Az alacsonyabb nyereséghez nagyban hozzájárultak a dízelbotránnyal kapcsolatban a negyedév során felmerült és elszámolt jogi költségek is.

Csökkennek egyes közjegyzői díjak

Publikálás dátuma
2019.06.16. 13:35

Fotó: Shutterstock
Mutatjuk a részleteket!
A július elsején hatályba lépő új közjegyzői díjrendelet kedvezően érinti a nagycsaládosokat, a lakásvásárlókat, az időseket és a fiatalokat - mondta Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakügyvezetője a köztévében.
A szakértő az egyik legfontosabb változásként említette, hogy a lakásvásárlásoknál a jelzáloghitel-szerződéshez kapcsolódó kötelezettségvállaló nyilatkozat díja a közjegyzői szerződés szokásos munkadíjának 30 százaléka lesz az eddigi 50 százalék helyett. A nyugdíjkorhatárt betöltöttek az öröklési, tartási és életjáradéki szerződések megkötésénél 25 százalék díjkedvezményt kapnak az eddigi közjegyzői munkadíjhoz képest. Felére csökkentik a díjat a szociális vagy egészségügyi okok miatt közjegyzői közreműködésre szorulóknál, például látássérültek vagy kórházban fekvő betegek esetében az egyoldalú jognyilatkozatoknál, meghatalmazásoknál vagy végintézkedéseknél. A nagycsaládosok, akik közjegyzővel készíttetik az ingatlan-adásvételi szerződést, a szokásos munkadíjból 25 százalék kedvezményt kapnak. Az első lakásukat vásárló 35 év alatti fiataloknak pedig, ha az illetéktörvényben támasztott egyéb feltételeknek is megfelelnek, a szerződés elkészítéséért járó munkadíj felét kell kifizetniük - ismertette a Magyar Országos Közjegyzői Kamara szakügyvezetője. 
Szerző

Az 5G és ami a nyomában jön

Publikálás dátuma
2019.06.15. 11:00
Adatok milliárdjait összegezhetik ismeretlenek
Fotó: QINJIN
Ebben a panoptikumban a kormányoknak lehetőségük lesz totálisan megfigyelni és befolyásolni a társadalmakat.
„Angliának nincsenek örök barátai, Angliának nincsenek örök ellenségei, Angliának érdekei vannak” mondta állítólag még a XIX. században Lord Palmerston brit miniszterelnök. Aligha tévedünk, ha azt mondjuk: a nemzetállamokat a XXI. században sem az emberbaráti megfontolások vezérlik, sokkal inkább az érdekeik. A baj ezzel nem is az, hogy az önzést illusztrálja, vagy, hogy emberbaráti alapon egyetlen közösség sem működtethető. A baj az, ha azokat a bizonyos érdekeket teljesen félreértik (illusztráció Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból), s loholva utánuk nem csak a nemzeteket, hanem a világot sodorják örvénybe. Még nagyobb a baj, ha a fejlett kapitalizmus, amely - Slavoj Zizek szavaival – a legmesszebb ment a kollaboratív vagy kooperatív közjavak előállítása, vagyis a kapitalizmus meghaladása irányába, hirtelen megijed a "kapitalizmus legjobb ügyintézőitől”, mindenekelőtt Kínától. Kína a saját hosszú távú érdekeinek felismerésében mindig jóval előrébb járt a Nyugatnál, s így alighanem tévedünk, ha mondjuk a pekingi mércével mérve gyerekjáték Budapest-Belgrád vasútvonalat filantróp pénzköltésnek, vagy célszerű beruházásnak, egyfajta referenciaprojektnek tekintjük, s nem annak, ami: a kínai jelenlét megerősítésének az Unióban; zörgő falevélnek, amelynek árnyékában sokkalta komorabb jövő lapul. Kína ma biztonsági kockázat az EU számára, mondta erről Matthew Joyce, az USA európai katonai parancsnokságának politikai tisztje a Danube Institute napokban megrendezett kerekasztal-beszélgetésén, utalva az új selyemútként emlegetett Egy övezet, egy út gazdasági-külpolitikai projektre (amelyhez Magyarország is csatlakozott). Kína a méregdrága projektek hitelezésével próbálja gazdasági befolyását erősíteni, miközben a részt vevő országok könnyen adósságcsapdába kerülhetnek. Mindez fokozottan igaz az 5G digitális hálózatokra. De miért is ez az ijedtség az 5G-től? Ez az a távközlési rendszer – a digitális forradalom következő nagy hulláma -, amiben a kínai technológia jóval megelőzi a Nyugatot. Az 5G-rendszer teszi először lehetővé, hogy az adatok milliárdjait korrelatív, statisztikai módszerekkel valahol, valakik akár valós időben feldolgozhassák és konkrét – bár a közönség számára általában ismeretlen - érdekek szerint felhasználhassák. (Itt nyeri el csak igazán társadalmi fonákságát Palmerston mondása.) Kína élen jár ebben a korrelatív adatfeldolgozásban: az állampolgárok folyamatos követésében-megfigyelésében, magatartásuknak az állam érdekeinek megfelelő értékelésében, anélkül, hogy a legfontosabb kérdést – kinek, vagy milyen valóságos közösségnek a valóságos érdeke volna ez az „államérdek”? – feltenné bárki is. Sokak szerint a Huawei kínai óriáscég ellen indított amerikai támadás is csak arról szól, hogy az amerikaiak ráeszméltek: a kínai cég jelentős előnyre tett szert az 5G fejlesztésében. Járulékosan: a Huawei az utóbbi évtizedben az okostelefonok piacán is meghatározó helyet harcolt ki, az Apple-t maga mögé utasítva a második legnagyobb okostelefon-gyártó lett a világon a Samsung után. A kínai cég potenciálját mutatja, hogy költségvetésében a kutatás-fejlesztésre 15 milliárd dollárt terveznek. Az informatika fejlesztésében a legutóbbi időkig a Nyugat diktálta az iramot, de ennek társadalmi következményeiről megfeledkeztek a felhasználók, s most rémülten téblábolnak. Hogy értsük, miért, idézzük Slavoj Zizek szlovén filozófust, aki legutóbbi könyvében azt írja: „A társadalomszerveződés konkrét szintjén a fenyegetést az állam és a magánszektor világosan kitapintható törekvése jelenti az együttműködéssel előállított közjavak fölötti ellenőrzés megszerzésére: a személyes érintkezést privatizálja – az idő elfecsérlésének legsokoldalúbb eszközét -, a Facebook, a szofvert a Microsoft, a keresést a Google”. Most pedig következő lépésként az „általános értelem” (valamely társadalom kollektív intelligenciája, tudása és a társadalmi együttműködés) kisajátítása következhet. 
Arcfelismerő rendszer Malajziában
Fotó: AIZUDDIN SAAD
A társadalom totális kisajátításának szándéka talán nem véletlenül Kínában született meg. A nyugati technológiát évszázadokig lekopírozó Kína a jövő lényegét tapintotta ki: míg a történelemben eddig az anyagi erőforrások játszották a fő szerepet, s a technológiát csak a nyers erő uszálya hurcolta, a XXI. századra a technológia vezérel, a vélt vagy valós ellenség leküzdéséhez nem feltétlenül szükséges atomarzenál, elég egy gombnyomás, hogy megbénuljon egy földrész élete, vagy megoldható bármely társadalom teljes kontrollja, befolyásolása. Ebben áll a XXI. század kihívása. Ám, amikor az Egyesült Államok elnöke rémületében felrúgja a kapitalista világrend alapértékét, a szabad kereskedelem elvét, s kereskedelmi háborút kezd Kínával (a Huaweijel), a lehetetlenre vállalkozik: XX. századi módszerekkel akarja ugyanis megválaszolni a XXI. század kérdéseit. Miközben nem ismeri fel, hogy a globalizmusban ez nemzeti öngyilkosság, mi nem tudjuk eldönteni, mi zavarja jobban: az amerikaiak lemaradása a kínaiak mögött a digitális világ kiépítésében, vagy az, hogy nem az Egyesült Államok tarthatja feltétlenül totális ellenőrzése alatt az új, digitális világot. Szellemi fogyatékosságnak tudjuk be azt is, hogy az Egyesült Államok a nemzeti bezárkózás jegyében elhanyagolja Európát, az Európai Unió megbontására törekszik, hogy sorban hagyja ott a multilaterális fórumokat. Erős kétségeink vannak a Huawei nem bizonyított „kémkedésével” kapcsolatban is, s nem csak azért, mert az adatlopás és az adatok kiszolgáltatása az államnak éppen az amerikai digitális mamutoknál igazolódott be. A „nemzetbiztonsági kockázat”, amellyel elhanyagolt szövetségeseit, a nyugati világot Trump elnök harcba szólítja a Kína elleni kereskedelmi háborúban csupán magyarázkodás arra, hogy nem akarna lemondani az édes gyümölcsről, amely az „általános értelem” privatizálása, a társadalom totális ellenőrzésének és befolyásolása nyomán teremne. Az sem véletlen, hogy hirtelen egymásra talált Kína és Oroszország, ahol kínai segítséggel máris megkezdődött az 5G hálózat kiépítése. A napokban Peking mellé állt a kereskedelmi háborúskodásban Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki azzal vádolta Washingtont, hogy önzésével valódi háborúba taszíthatja a világot. „A féktelen gazdasági egoizmus a kereskedelmi és valódi háborúk receptje” – mondta Putyin a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon. Több mint a történelem elgondolkodtató fintora, hogy egy autoriter rendszer úgy véd meg egy másik autoritert, hogy a liberális demokrácia fő piaci elvét, a szabad kereskedelmet kéri számon a Nyugat vezető demokráciáján. A valódi érdekek azonban Putyinnál is rejtve maradnak: ő maga is fut Peking után. Kína részéről pedig inkább politikai érdekkapcsolat ez, gazdasági szempontból a Nyugathoz képest Oroszország továbbra sem igazán jelentős partner. Bizonyára érti, amit Washingtonban is sokan megértettek. Mint a napi.hu részletesen beszámolt róla, a napokban két amerikai szakértő is beszélt a Danube Institute által rendezett kerekasztal-beszélgetésén az 5G valóságos kockázatairól. Ezek szerint a Huawei elleni szankciók oka, hogy az USA szerint a kínai cég adatokat gyűjt és kémkedik. A Huawei olyan vállalati kultúrával rendelkezik, amelyben a piaci eredményeket etikailag megkérdőjelezhető módszerekkel éri el. A New York Times is írt néhány példáról: a vállalat stratégiai megállapodást kötött a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület közbiztonsági szervével egy "közös innovációs labor" létrehozására, amelyben a Huawei a közbiztonsági iparág technikai megoldások beszállítója lesz. A kínai vállalat csúcsminőségű termékeket és szolgáltatásokat biztosít egy "biztonságosabb és okosabb társadalom" kialakításához. Ez a lap szerint az ott élő emberek megfigyeléséről szól. Az „indoktrinációs táborokról” - ahol ujgurok és más muszlimok millióit nevelik át olyan "világi" állampolgárokká, akik nem veszélyeztetik a kommunista rezsimet. A program segíti a táborba küldendő vagy az eljárás alatt álló emberek azonosítását és a szabadon engedésük utáni nyomon követésüket - írja a a lap. Az amerikaiak azt mondják: a Huawei az általa kezelt információkhoz úgy viszonyul, mint egy állami titkosszolgálat. Kína a vádakra azzal vág vissza, hogy ezek csak kitalált pletykák, bizonyítékokat nem sikerült még prezentálni. Az viszont tudvalevő tény, hogy Kína orwelli világot épít ki: szinte az egész államot behálózza a mesterséges intelligencia által vezérelt arcfelismerő rendszer, amely iránt más diktatúrák is komoly érdeklődést mutatnak. Kína szerint ugyanis a Huawei vezető szerepet tölt be az 5G applikációk és a mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésében, az USA lépése pedig nem más, mint a protekcionizmus ördögi formája, ami sokkal messzebbre mutat, mint a büntetővámok. Kína a nemzetközi közösség segítségét is kérte, mert szerinte ez nem csak a Huaweiről vagy Kínáról szól, hanem a globális szabályokon alapuló kereskedelmi környezetről, ami mindenki hasznára válik. Ez megint csak ugyanannak a lepelnek a túloldala. Mert Robert Spalding, az amerikai légierő helyettes vezérkari főnökének különleges asszisztense a Danube Institute kerekasztal-beszélgetésén arra figyelmeztetett: Kína azért kezd egyre fenyegetőbbé válni a nyugati demokráciákra, mert azokon az eszközökön keresztül, amelyeket a nyugati államok a társadalmaik fejlődésére és a demokratikus berendezkedés megszilárdítására használtak, most a saját nézeteinek és érdekeinek kiterjesztésére kezdi használni. Míg a második világháború után volt egy olyan nézet hogy a gazdasági fejlődéssel és prosperitással elindul egy demokratizálódási folyamat, a piaci liberalizáció is, most az látni, hogy ezek a tendenciák vissza is fordíthatóak. Spalding szerint a finanszírozáson, kereskedelmen, beruházásokon, az interneten, a médián túl látható az a lassú folyamat, amelyen keresztül olyan narratívát hoznak be a tekintélyelvű kormányok, amelyek ellentétesek azokkal az elvekkel, amelyeket a második világháború után felállítottak a nyugati államok. Az 5G nem csak új generációja a technológiának, hanem olyan digitális világhoz vezet, ahol az olyan értékek, mint a személyi szabadság, a jogállamiság, magántulajdon védelme, nem léteznek. - Ma olyan világban élünk, ahol az emberek nincsenek tudatában annak, ha elnyomják őket, még azt sem tudják, hogy ki az elnyomójuk – fogalmazott Spalding. Olyan digitális panoptikumot építettünk, ahol a gépi tanulás, a közösségi média és egyéb gazdasági elemek révén a kormányoknak - különösen az autokratikus kormányoknak - lehetővé válik a társadalmak technológia alapú megfigyelése és befolyásolása. Az 5G bevezetése pedig még erőteljesebb rendszerek létrehozását teszi lehetővé a gépek integrálása révén. A szakember szerint az USA most a szövetségeseivel egy olyan konszenzust próbál kialakítani, amely rávilágít, milyen veszélyek fenyegetik a demokráciákat egy globalizált, internet vezérelte világban, ahol a demokratikus és a totalitárius rendszerek egymás mellett léteznek, és ami lehetővé teszi a XXI. században is, hogy az eddig felállított demokratikus értékek tovább tudjanak létezni. Bár egyelőre konkrétan és nyíltan csak az USA szólított fel a Huawei elleni bojkottra, s csak az Unió szélén lebegő Nagy-Britannia kormánya jelentette be, hogy felülvizsgálja a kínai távközlési óriáscég szerepvállalását az 5G hálózataik kiépítésében, az EU és Kína viszonyában is váltás történt – idézi Matthew Joyce-t, az USA európai katonai parancsnokságának politikai tisztjét a Danube Institute kerekasztal beszélgetéséről Szabó Zsuzsanna a napi.hu-n. Az EU már nemcsak olyan együttműködő partnerként határozza meg Kínát, amelynek néhány dologban más a véleménye, hanem vitapartnerként és gazdasági riválisként is. Lehet, hogy ez a váltás megtörtént, de eddig csak azt látjuk, hogy az Európai Unió is leragadt a XX. század fecsegő felszínén. Egy-két év múlva a technológiai óriáscégeknek, a Facebooknak és a Google-nek is komoly adókat kell fizetniük attól függetlenül, hogy mely országokban vannak fizikailag is jelen, s hogy milyen profitot mutatnak ki az egyes államokban – írta a brit Financial Times, amely szerint a G20-ak pénzügyminiszterei egyezségre jutottak, hogy radikálisan meg kell változtatni a nemzetközi adózás rendjét. A miniszterek a Japánban lévő Fukuokában tárgyaltak, s úgy tűnik, az új adózási rend 2020 végétől életbe léphet. „Új gazdasági modell alakult ki, amely a digitális tevékenységre és az adatok tömeges értékesítésre és cseréjére alapul” – mondta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter. A kínaiak ellen háborút viselő amerikaiaknak persze nem tetszenek az amerikai óriásokat érintő európai adó-ötletek. Az eddigiek azt igazolják, hogy a nyugati demokráciák kezdenek ráébredni, milyen veszélyeket rejt társadalmi berendezkedésükre a digitális robbanás újabb hulláma. Nem a Huawei-ről és még csak nem is csak Kínáról, a szabad kereskedelemről vagy a nemzetbiztonságról van szó. Hanem arról: mit tud tenni saját életben maradásáért a liberális demokrácia. Érvényesek maradnak, maradhatnak-e az egyének hagyományos szabadságjogai, mindenekelőtt a közhatalom ellenőrzése, miközben az egó maga is cukros madzagként zabálja azt a technológiát, amelynek hamarosan totális kiszolgáltatottja lehet. Egy olyan közhatalom áldozata, amely nemcsak totális ellenőrzésének, hanem befolyásának eszközeit is birtokolhatja és bitorolhatja, kihasználva az „általános értelem” manipulációjának minden eszközét. Zizek azt írja: „Mivel a társadalmunkban legfőbb értékké magasztosul a szabad döntés, ezért a társadalmi ellenőrzés vagy uralom nem jelenhet meg a szubjektum szabadságát sértő tényezőként: az egyén szabadnak éli meg önmagát, s az ellenőrzésnek vagy uralomnak ezzel a tapasztalattal tökéletesen egybevágónak kell látszania, e látszatnak kell azt fenntartania”. Ez a szabadság látszata, annak hazugsága. Most már csak az a kérdés maradt: akarunk-e ilyen látszat szabadságban – hazugságban - élni?

Mint a gomba eső után

A svéd Ericsson mobil hálózati berendezés gyártó vállalat júniusi Mobility Report jelentése szerint az idén már 10 millió 5G mobil előfizetői kapcsolat létesül világszerte, és számuk öt éven belül 1,9 milliárdra emelkedik. Az Ericsson prognózisa így 400 millióval növelte meg az 5G előfizetők 2024-es számára tett egy évvel ezelőtti előrejelzését. A mobil előfizetések száma 2024-re 8,8 milliárdra emelkedik a 2018-as 7,9 milliárdról. Az okostelefonos mobil előfizetések száma pedig a tavalyi 5,1 milliárdról 7,2 milliárdra nő. Ezen belül a 2G/3G előfizetéseké 1,0 milliárddal csökken, a 4G kapcsolatoké 1,2 milliárddal emelkedik, az 5G előfizetéseké pedig 1,8 milliárddal nő. 

Szerző