Szabad szemmel: Orbán 30 éve a szabadság védelmezésétől Putyinig

Publikálás dátuma
2019.06.17. 06:25

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 17.
Guardian  A magyarok Nagy Imrére emlékeztek, miközben Orbán Viktor egyre keményebb kézzel irányítja az országot és az a vád ellene, hogy átírja a történelmet. A vasárnapi tiszteletadásra csupán pár százan mentek el, nem úgy, mint 30 éve, amikor jó 100 ezren voltak jelen a meggyilkolt miniszterelnök és társainak újratemetésén a Hősök terén. A mai kormány szélsőjobbos, időnként oroszbarát politikát folytat, noha Orbán 3 évtizede igencsak radikálisként indult. Adam Michnik ezt úgy fogalmazza meg, hogy akkoriban a szabadságot védelmezte, ma viszont olyan politikus, aki Putyin cimborája és felszámol mindent, ami független, civil és szabad az országban. Most azt hányják a szemére, hogy lecsap a történelem és a tudomány területén az önálló kutatásra és igyekszik tisztára mosni Horthyt, aki összejátszott a nácikkal. Nagy Imre megítélése ellentmondásos, mert az 56-os forradalomról megemlékeznek ugyan, ám vezetője elszánt kommunista volt, ezért manapság kellemetlen hős. Orbán nem volt jelen az ünnepségen, de a feleségével együtt magánemberként megkoszorúzta a sírt a 301-es parcellában. Az évforduló egybeesik az 56-os Intézet elleni fellépéssel. Az igazgató, Rainer M. János azt mondja, abba a Veritasba akarják beolvasztani őket, amelynek feladata, hogy a történelemről kreáljon és népszerűsítsen nacionalista-populista nézeteket. Őket viszont senki sem kérdezte meg, de hát Magyarországon mostanság csak így mennek a dolgok – hangsúlyozzák független kutatók. Az MTA szintén kormányellenőrzés alá került, és történészek attól félnek, hogy központosítás és cenzúra áldozata lesz a virágzó szellemi, illetve egyetemi élet egésze. A CEU már vesztett és kénytelen Bécsbe átköltöztetni az oktatás egy részét. Rainer szerint veszélyben van a tanszabadság, akár csak a szabad közösségek. Ő ezzel együtt derűlátó, hogy az igazi kutatói kollektívák folytatják munkájukat.
Informationszentrum 3. Welt Magyarországon 75 évvel a holokauszt után meghamisítják a történelmet, éspedig azon az alapon, hogy a múltat a győztesek írják. Hogy az ország szembenézzen a történtekkel, azt akadályozza a magyarságot dicsőítő hivatalos emlékezetpolitika. Pedig az ország annak idején rekordot javított: ennyi embert ilyen rövid idő alatt sehol másutt nem szállítottak a lágerekbe, ami nem lett volna lehetséges a magyar államapparátus lelkes és fegyelmezett támogatása nélkül. Ám a Terror Háza is úgy tünteti fel, mintha a háborús bűnöket csakis a nyilasok idején követték volna el, noha javarészük a Horthy-rezsim idején játszódott le. A Szabadság téren a német megszállási emlékmű szintén manipulál, mert tagadja mindazt, ami Magyarországon a 2. világháború előtt és alatt, ezen belül is főként a nyilaskeresztesek uralma idején történt. Az elemzés a nacionalista emlékezetpolitika bizonyítékaként említi, hogy a Várban mellszobrot avattak Koszorús Ferenc emlékére, továbbá, hogy a politika méltatja Héjjas Ivánt, aki szimpla rablógyilkos volt az 1. világháború után a különítményesek élén. Maga Orbán pedig igyekezett elkendőzni, hogy Horthy több pogromot is eltűrt és Európában elsőként hozott törvényeket a zsidók ellen. A miniszterelnök 2010 után előbb teljesítette a vele lepaktáló szélsőjobb követeléseit, hogy azután átvegye annak ideológiáját. Most pedig már készül a Trianon-emlékmű. Ellenben nem lesz semmiféle szobor az Auschwitzba hurcolt zsidók tiszteletére. Rájuk nem akar emlékezni az orbáni Magyarország.  
Frankfurter Rundschau  Magyarországon a katolikus egyház nem követi fenntartás nélkül Orbán Viktor menedékpolitikáját. A Püspöki Konferencia ugyan jóváhagyta a migránsok ellen hozott állami intézkedéseket, ám állást foglalt amellett, hogy segíteni kell a bajbajutottaknak. De mert az egyház tömegtámogatottsága nem túl jelentős, ráadásul anyagilag függ a kormánytól, ezért nem léphet fel nyíltan a miniszterelnök ellen. Ezt írja a Münsteri Egyetem egyik vallásszociológus professzora annak kapcsán, hogy a jobbos-populista pártok különösen sikeresek az olyan, katolikus gyökerű államokban, mint Olaszország, Magyarország és Lengyelország. Ám mint rámutat, ennek okai meglehetősen összetettek. Sok évszázadra tekint vissza, hogy a politika Istenhez és a szentekhez folyamodik. Az okok országról országra változnak. Az olaszoknál a hatalom összekapott a Vatikánnal a menekültek, illetve a közintézményekben kifüggesztett keresztek ügyében. A lengyeleknél a klérus felső vezetése egyértelműen a PiS mögött áll, ám a gyerekek ellen elkövetett szexuális visszaélések miatt az egyház védekezésre kényszerül. Főleg a fiatalok és a városlakók közül egyre kevesebben járnak templomba A katolicizmus, az állam és a politika viszonyában három modellt lehet nyomon követni. Az egyik Franciaországra jellemző, ahol történelmi vita van az egyház és a világi állam között. Az olaszoknál és a spanyoloknál a vallás szövetséget köt a hatalmon lévő pártokkal, ami azonban hosszú távon végzetesnek bizonyulhat. Végül pedig van az, amikor az idegenek elleni védekezés szempontjait követve az egyház a nemzeti identitás gyűjtőpontja lesz, ám ehhez gyakorta nemzeti mítoszok járulnak, lásd Lengyelországot, amely nyugati bástyának tartja magát az orosz ortodoxiával szemben. Mindenesetre megállapítható, hogy az állam és a jobboldali populizmus szoros kapcsolata folytán a vallási jelképek hasznosak lehetnek a hatalmi politika számára is.  
Süddeutsche Zeitung Kelet-Európában nehéz küzdelem zajlik a korrupció ellen. Sok oka van annak, hogy visszaélnek a hatalommal a magyaroknál, románoknál, görögöknél és bolgároknál, viszont Észtország azt bizonyítja, hogy lehet ezt másként is csinálni. Az csupán látványos részsikernek számít, hogy Romániában rács mögé dugták Dragneát. De az ország rá is van szorulva, hogy végre történjen valami, hiszen az EU legkorruptabb államai közé tartozik. A Transparency International indexén csupán Magyarország, Görögország és Bulgária múlja alul. A románoknál a vesztegetést mindenütt tetten lehet érni, aminek oka a hatalmas, ám rosszul fizetett közszolgálati szféra, az urambátyám-rendszer hagyománya, a hiányos jogtudat, valamint az, hogy nincsenek független ellenőrző intézmények, nyomozók és bírák. És a korrupt apparátus visszavág: Dragnea kiszabadulhat, ha az Alkotmánybíróság törli az ellene hozott ítéletet. Kelet-Európában szorosan összefügg korrupció, demokrácia és jogállam. Magyarország például a tekintélyelvű Orbán-rezsim első 7 éve alatt 9 helyet esett vissza a Transparency International listáján. Példáját követhetik a lengyelek. Mostanában fölöttébb megszaporodtak arrafelé a gyanús esetek.
Der Spiegel  Az Európai Néppárt elnöke, Joseph Daul szürke eminenciásnak számít Brüsszelben: az ő jóvoltából lett Weber az EPP csúcsjelöltje, ám a francia politikus immár teher a konzervatívok frakcióvezetője számára, noha nélküle nem születnek igazán fontos döntések a tagpártok központjaiban. E pillanatban úgy áll, hogy az állam- és kormányfők soraiban nagy az ellenkezés Weberrel szemben. Ráadásul megvan kötve Merkel keze, mert a koalíciós partner szociáldemokraták inkább Timmermanst favorizálják. A Néppárt nem túl jó választási eredményében szerepet játszott Daul, például azzal, hogy nem szerződtetett profi szakembereket a kampányra. Azon kívül még az sem dőlt el, hogy maradhat-e a Fidesz a pártcsaládban. Idevág, hogy Juncker szűk körben arról ironizál: ha valaki belépésre jelentkezik Daulnál, csak azt kell válaszolnia, hogy semmiképpen sem szocialista és máris fel van véve. Emellett az sem válik a javára manapság, hogy a csendes diplomácia híveként éppen a sokat emlegetett hátsó szobákban politizál. Az elnök éppen akkor gyengül meg, amikor dönteni kell Weber sorsáról. Macronnál hiába kilincsel.
Süddeutsche Zeitung  Az európai zöldek fontos posztot akarnak maguknak az unióban – társelnökük arra figyelmeztet, hogy nélkülük nem lehet stabil többséget létrehozni Strasbourgban, mert akkor a konzervatívok, szocialisták és liberálisok döntései az olyanoktól függnének, mint a korrupt Orbán, Babis és Dragnea. Lamberts jelezte, hogy választási előretörésük után a környezetvédők nem érik be morzsákkal, igényt tartanak valamelyikre az 5 vezető tisztsége közül. Számukra leginkább az EP elnöki posztja vagy a külügyi főmegbízott feladatköre jön szóba. Ehhez kapóra jön nekik, hogy a közvélemény kutatások alapján tagpártjuk Németországban már megelőzte az uniópártokat. A folyamatban lévő egyeztetésekről szólva Lamberts dicséri kereszténydemokratákat. A liberálisokról azt mondja, hogy azok nem egységesek, a szocialisták közül pedig sokan továbbra is koloncnak tekintik a zöldeket. Macron ugyanakkor nem hajlandó kompromisszumokra, pedig Brüsszelben azokon múlik minden. Kulcskérdésnek nevezi a migrációt, a biztonságot és védelmet, valamint az agrárpolitika átalakítását.
Szerző
Frissítve: 2019.06.17. 07:05

Putyin hatalmas adag fagylaltal lepte meg szülinapján a kínai elnököt

Publikálás dátuma
2019.06.16. 21:05

Fotó: ALEXEI DRUZHININ / AFP
Hszi Csin-ping - akit hazájában gyakran a Micimackóhoz hasonlítanak - igen nagyra értékelte a gesztust.
Egy óriási doboz fagylaltot ajándékozott Vlagyimir Putyin orosz elnök kínai kollégájának, Hszi Csin-ping kínai államfőnek, aki szombaton ünnepelte a 66. születésnapját Dusanbéban, az ázsiai biztonsági csúcstalálkozó helyszínén - közölte az orosz elnöki hivatal és a kínai média. "Különleges munkánk van, ami miatt még a születésnapunkon is dolgoznunk kell, és eleget kell tennünk a kötelezettségeinknek" - hencegett az orosz vezető, aki a 27 ország - közöttük Irán és Katar - küldöttségei részvételével tartott csúcstalálkozó előtt találkozott Hszivel.
"Boldog születésnapot! A legjobbakat kívánom! Örülök, hogy ilyen barátom van"

- jelentette ki Putyin a kínai vezetőnek a Kreml honlapján közzétett felvételek szerint. "Sok szép ajándékot hoztunk" - mondta az orosz elnök, bemutatva egy hatalmas dobozt, tele fagylalttal, amelyet a kínai államfő igen nagyra értékelt. A két vezető ezután pezsgővel koccintott.
A kínai vezető, aki Vlagyimir Putyint "legjobb barátjának" hívja, a múlt héten újabb lendületet adott az orosz-kínai egyetértésnek, amikor a Kreml főnökével Moszkvában találkozva számos bókkal és baráti nyilatkozatokkal halmozta el őt.
Hszi és Putyin egyebek mellett közös nyilatkozatot írt alá a kapcsolatuk új korszakáról, és másnap közösen bírálták az amerikai gazdasági dominanciát egy szentpétervári üzletember-találkozón.

A magas rangú vezetők magánéletének bemutatása igen ritka Kínában, a születésnap pontos dátumát sem teszik közzé, az államtitoknak minősül - írta a Reuters brit hírügynökség. A kínai állami televízió azonban bemutatta a felvételeket a születésnapi köszöntésről. Hszin kínai teával viszonozta Putyin figyelmességét.

Micimackónak hívják a háta mögött

Kínában nagyon népszerű műfaj a karikatúra, rengetegen űzik is, igen magas fokon, művészien – és Hszi Csin-pinget már jó ideje Micimackóként ábrázolják a vélt vagy valós hasonlóságok miatt. Aztán megjelentek az első olyan rajzok, amiken Micimackó egy „Hatalom” feliratú mézes bödönt szorongat, és nagyon ragaszkodik hozzá – az éber kínai cenzúra pedig azonnal megértette az üzenetet és betiltotta a rajzfilmfigurát, mindenestől.
Putyin kedves gesztusa vélhetően remek alapanyagot szolgáltat a karikaturistáknak.

Törvénytelenül bebörtönzött újságírókért tüntettek Moszkvában, ezúttal engedélyt is kapott a demonstráció

Publikálás dátuma
2019.06.16. 19:39

Fotó: YURI KADOBNOV / AFP
Egy Ukrajnában hazaárulásért bebörtönzött, orosz propagandában is utazó újságíró mellett épp úgy kiálltak, mint a hamisan gyanúsított Ivan Golunov mellett.
Mintegy kétezer tüntető követelt törvényességet és méltányosságot vasárnap Moszkvában. A fővárosi hatóságok által engedélyezett tüntetésen, amelynek eredeti célja a hamis bizonyítékok alapján őrizetbe vett, de már elengedett Ivan Golunov újságíró szabadon bocsátásának kikövetelése volt, petíciót fogadtak el. Ennek aláírói követelték a Golunov elleni törvénytelen fellépés kivizsgálását és az abban szerepet vállaló rendőrök felelősségre vonását, az orosz büntető törvénykönyv kábítószer vásárlásáról és birtoklásáról rendelkező 228. cikkének enyhítését, valamint azt, hogy dolgozzanak ki szabályozást a rendőrök és az újságírók nyilvános rendezvényeken tanúsítható magatartására.
Maga Golunov, noha meghívást kapott rá, nem jelent meg a részben a moszkvai újságíró szövetség által szervezett rendezvényen. Egy korábbi tüntetésen sem vett részt.
A résztvevők szolidaritásukat fejezték ki más, megítélésük szerint törvénytelenül felelősségre vont újságírók, így az Ukrajnában hazaárulással megvádolt Kirill Visinszkij, a RIA-Novosztyi Ukraina főszerkesztője és a Moszkvában áprilisban egy Kremlhez közeli milliárdos, Aliser Uszmanov rágalmazásával megvádolt Alekszandr Svarjov, a Roszbalt hírügynökség tudósítója mellett.
Golunov mellett - engedély nélkül - szerdán mintegy 1200-an tüntettek. A rendőrség akkor mintegy félezer embert, köztük Alekszej Navalnij ellenzéki politikust, valamint több ellenzéki és külföldi újságírót őrizetbe vett.
A 36 éves Golunovot június 7-én vette őrizetbe és bántalmazta a moszkvai rendőrség, azt állítva, hogy a hátizsákjában és lakásán kábítószert találtak. Az ügy széles körű, politikai hovatartozástól független felháborodást váltott ki Oroszországban, mert felmerült a gyanúja annak, hogy a hatóságok hamis vád alapján próbálták meg elhallgattatni az újságírót, aki cikkeiben moszkvai önkormányzatokkal összefonódott gátlástalan uzsorásokról és egy, a temetkezési ágazatra rátelepedő szervezetről írt.
A bűnügyeknek az újságíró szerint moszkvai városi tisztségviselők és biztonsági szervek vezetői is részesei voltak. A kábítószer-ügyben Golunov mindvégig kitartott ártatlansága mellett, noha ezért még bordatörést is szenvedett kihallgatása során. Az újságírót kedden kiengedték házi őrizetéből, az ellene emelt vádat pedig ejtette a bíróság. A botrány nyomán Vlagyimir Putyin két rendőrtábornokot leváltott és a hamis bizonyítékokat Golunov dolgai közé becsempésző rendőrök ellen vizsgálat indult, amelynek keretében az újságírót tanúként kihallgatták.