Jégeső és zivatar jön, de legalább nem sülünk meg

Publikálás dátuma
2019.06.17. 07:48
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Országszerte viharokra, felhőszakadásokra számíthatunk a hétfői nap folyamán, a hőmérséklet azonban nem emelkedik a 32 fok felé.
Megkönnyebbülhetünk az elmúlt napok hőhullámai után, hétfőn és kedden is hűvösebb lesz az idő az eddig megszokottnál – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből. Mint írják, a hétfő folyamán erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, és többfelé várható zápor, zivatar, legkisebb eséllyel a Nyugat-Dunántúlon lehet csapadék. A hevesebb zivatarokat felhőszakadás, jégeső is kíséri. Az északi szél a Dunántúl nyugati és északi felén valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megerősödik, zivatarokban viharossá fokozódik. A legmagasabb nappali hőmérséklet jobbára 25 és 30 fok között alakul, de az északkeleti határvidéken 31, 32 fok is előfordulhat. Késő estére 20, 25 fokra hűl le a levegő. 
Ahogy megyünk bele az éjszakába, valamelyest csökken a felhőzet, de a legtöbb helyen közepesen és erősen felhős marad az ég. Éjfélig szórványosan, később egyre kevesebb helyen lehet záporra, zivatarra számítani, néhol felhőszakadás, jégeső kíséretében. Az északkeleti szél időnként megélénkül, zivatarok környezetében átmenetileg erős, viharos széllökések is lehetnek. A hőmérséklet hajnalban 15 és 21 fok között alakul. A felhős-esős idő kedd estig is kitarthat – írja az OMSZ.
Szerző

Tarlós kopik, Karácsony erősödik

Publikálás dátuma
2019.06.17. 06:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Egyre kevesebben tartják alkalmasnak a főpolgármestert Budapest vezetésére a Publicus friss mérése szerint. Ez pedig növeli az előválasztás tétjét.
Ha lassan is, de kopik Tarlós István népszerűsége – derül ki a Népszava megbízásából készült Publicus-mérésből. A főpolgármestert 2018 decemberében még a budapestiek 59 százaléka tartotta alkalmasnak arra, hogy vezesse a várost, és képviselje érdekeit a kormány ellenében, most viszont a Publicus Intézet szerint már csupán 48 százalék gondolja ezt. A népszerűségvesztés egyik fő oka, hogy tavaly év végén a baloldali szavazók még több mint 10 százaléka vélte úgy, jó lenne, ha Tarlós maradna Budapest első embere. Ez a réteg mára eltűnt a regnáló főpolgármester szimpatizánsai közül – egy részük a politikatudatos bizonytalanokhoz ment át, egy részük pedig a baloldali jelöltek között találta meg favoritját.
Az előválasztás első fordulójában győztes Karácsony Gergelyről ma 46 százalék hiszi el, hogy sikerrel vezetné Budapestet, miközben decemberben ez az arány 41 százalék volt. A Publicus szerint a DK jelöltjét, Kálmán Olgát most 37 százalék tartja alkalmasnak a főváros irányítására, a Momentum favoritjában, Kerpel-Fronius Gáborban a budapestiek 26 százaléka bízik. A felmérés szerint a kormánypárti szavazók 11 százaléka véli úgy, hogy Karácsony Gergely nyeri az előválasztást, míg 44 százalék szerint Kálmán Olga a befutó.
A kutatásból kiderült, az ellenzéki szavazók számára a két legfontosabb szempont az, hogy Budapest következő főpolgármestere ki tudjon állni a Fidesz-kormánnyal szemben a városért (58 százalék), és legyen kellően kompromisszumkész (36 százalék). A bizonytalanok első számú kritériuma szintén a kormánnyal szembeni érdekérvényesítés (58 százalék), a második legfontosabb szempontjuk viszont a városvezetői tapasztalat (45 százalék). Meglepő módon az, hogy a főváros új első embere karizmatikus figura legyen, mindkét csoport esetében a legkevésbé volt lényeges. Márpedig ez a két kör dönti el a budapesti választást. És itt van egy fontos ellentmondás. Miközben a főpolgármester-választáson az mérkőzik majd Tarlós Istvánnal, aki az ellenzéki jelöltek közül nyer, az előválasztás – a felmérés szerint – az elkötelezett, valóban aktív ellenzéki szavazók aktusa, vagyis a bizonytalanok kimaradnak a procedúrából. Ez két dolgot eredményezhet. Az egyik, hogy az előválasztás sokkal szorosabb lesz, mint ami a főpolgármesteri-alkalmassági különbségekből következne – ugyanis most nem programok küzdenek, hanem a pártkötődés harcol az értékválasztással. (Példának okáért DK-szavazók majdnem kétharmada alkalmasnak tartja Karácsonyt főpolgármesternek, kérdés, hogy ezt Kálmán Olga színre lépése felülírja-e. Az mindenesetre a pártlogika erősödését mutatja, hogy míg a többi ellenzéki párt szavazói szinte teljes összefogást akarnak az önkormányzati választásokon, a DK-híveinek 30 százaléka jónak tartja, hogy sok formáció versenyez egymás ellenében.) A második probléma abból fakadhat, hogy a nem pártlogikán voksoló bizonytalanok egy kevéssé szimpatikus jelölt esetén passzívak maradhatnak főpolgármester-választás idején is, azaz nő Tarlós újrázásának az esélye. Ezt mutatják a Publicus főpolgármester-választási modellek is – most a budapesti polgárok 59 százaléka állítja, hogy elmegy szavazni ősszel. Ha az az állítás, hogy Tarlóssal az „előválasztás győztese” mérkőzik, akkor a főpolgármester a voksok 28 százalékát kapná, riválisa pedig a szavazatok 21 százalékát. Ha viszont az általános megfogalmazás helyére Karácsony kerül, akkor ő már 26 százaléknyi voksra számíthatna, míg Tarlós 27 százalékra. A Kálmán Olga kontra Tarlós meccsen most 20-28 százalék lenne az eredmény, míg ha Kerpel-Fronius Gábor meccselne a jelenlegi főpolgármesterrel, akkor 15-28 százalék lenne a vége. A helyzetet árnyalja, hogy Puzsér Róbert függetlenként mindegyik modellben visz 4-6 százalékot, a liberálisok embere, Sermer Ádám is 1-2 százaléknyi voksot tudhatna magáénak. 

Az IDEA-nál Kálmán Olga vezet

Kálmán Olgának 44 százalékos, Karácsony Gergelynek 26 százalékos, Kerpel-Fronius Gábornak 18 százalékos támogatottsága van azon budapestiek körében, akik már most tudják, hogy biztosan elmennek az előválasztásra – derül ki az IDEA Intézet pünkösd hétvégéjén, 800 fő megkérdezésével készült online felméréséből. A mérés szerint a szavazáson biztos részvételt ígérők 12 százaléka még nem tudja, hogy kit támogat az előválasztás jelöltjei közül.

Szerző
Frissítve: 2019.06.17. 12:51

Nem létező migránsinvánzióra Potemkin-védelem a válasz a határszélen

Publikálás dátuma
2019.06.17. 06:00
A honvédség is ellát már határőrizeti feladatokat
Fotó: Rosta Tibor / MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap
Nincs elég rendőr a határon, ezért vezényelnek oda polgárőröket és katonákat, nem a „migrációs nyomás” miatt – mondta lapunknak egy nyugalmazott alezredes.
A nyáron polgárőrök és a Magyar Honvédség katonái is segítik a határvédelmet. Előbbiek június közepéig például a román-magyar határszakaszon, Kiszombor és Nagylak térségében járőröznek a rendőrökkel együtt. A katonák júniusban, júliusban és augusztusban váltásonként kétszázan látnak el „támogató feladatokat” a magyar-szerb határon a „migrációs nyomás” miatt. Csakhogy a statisztikai adatok alapján nem indokolt a nyári erősítés, a „migránsveszély” ugyanis nem nő jelentősen. A police.hu-n olvasható összesítés szerint például a 22. héten – vagyis május 27-e és június 2. között – 34 esetben akadályoztak meg tiltott határátlépést, 78 embert tartóztattak fel és kísértek vissza az ideiglenes biztonsági határzáron, s négy ügyben fogtak el, állítottak elő, vontak eljárás alá személyeket. Tavaly ugyanebben az időszakban 22-97-1 volt ugyanez az arány. Két éve még többet is kellett intézkedni azon a héten: 273 tiltott határátlépést akadályoztak meg, 142 embert kísértek vissza a határon és 13 eljárást indítottak, de akkor is inkább az év első két hónapja számított mozgalmasnak, nem a nyár. Idén eddig a március 25-től 31-ig tartó 13. hét volt a „legerősebb”, akkor 7 esetben akadályoztak meg tiltott határátlépést, 326 embert kísértek vissza a határon és 15 eljárást indítottak. Az ellentmondásos adatok miatt megkerestük a határvédelemért felelős rendőrséget, de magyarázatot nem kaptunk. A polgárőrség vezetése sem felelt arra a kérdésünkre, hogy milyen konkrét munkát végeznek tagjaik a határszakaszon, s ehhez milyen előzetes kiképzést kaptak. Egyedül a honvédség reagált, akképp, hogy katonái „a nyár közeledtével egyre növekvő migrációs nyomás miatt”, a rendőrség igényei alapján látják el a határvédelmi feladatokat, amelyre külön kiképzés során készülnek fel. Hozzátették: az elmúlt négy évben több, mint 18 ezer katona vett részt a határvédelmi feladatok ellátásában. A növekvő migrációs nyomásra való hivatkozás azért is mondvacsináltnak tűnik, mert a tavalyi adatok szerint épp a május végétől augusztus közepéig tartó hetek voltak a legnyugodtabbak, s az elfogási és visszakísérési arányok is jóval alacsonyabbak voltak, mint például január utolsó hetében, vagy épp április közepén. Vagyis az adatok éppenséggel nem támasztják alá, hogy ilyenkor megindulna a migránsáradat, csak azért, mert nyár van és jó az idő. – Nincs ember, ez az igazi ok, amiért polgárőröket meg katonákat kell bevetni. Hiába volt a sok plakát meg toborzás, a határvadász pozíció cseppet sem vonzó, főleg a fiatalok számára – ezt mondta lapunknak Magyar Zoltán nyugalmazott rendőralezredes, a záhonyi határforgalmi kirendeltség volt vezetője. Szerinte leginkább biodíszletnek kellenek a polgárőrök és a katonák, mert a rendőrök egyedül nem járőrözhetnek, a nyári szabadságolások pedig végképp kiélezetté teszik a létszámgondokat. Mindezt az országos tendenciák is alátámasztják. Mint arról lapunk többször írt, a nagy toborzási kampány ellenére kevesen álltak határvadásznak, ráadásul a jelentkezők közül sokan, tízből hatan gyorsan lemorzsolódnak. A határvadász toborzás 2016. szeptemberi kezdete óta május közepéig 4189-en pályáztak a képzésre, és végül 1675-en léptek szolgálatba. Korábban írtunk arról is, hogy a rendőrség a korábban tervezett 3 ezres határvadász állományt már feltöltötte, ami – tekintve a szolgálatba lépett fiatalok alig 1700-as számát – csak úgy lehetséges, hogy más területről helyeztek, vezényeltek át embereket. A létszámhiány mellett a feszültségeket növeli, hogy a déli határszakaszra átvezényelt rendőrök helyett az állomáshelyükön maradóknak többet kell dolgozni, a túlórákat pedig nem pénzben, hanem szabadnapban váltják meg, de lassan már a szabadnapok kiadása is nehézségekbe ütközik, mert nincs ember, aki a helyükre álljon. Magyar Zoltán szavai szerint azok, akiket átvezényelnek másik állomáshelyre, a különféle pótlékok miatt ugyan magasabb bért kapnak, de a családtól távol senki nem szeret heteket eltölteni, így a plusz pénz is csak ideig-óráig motiváció. A tapasztaltabbak zöme negyvenes évei derekán nyugdíjba ment, amikor 2007-ben a határőrséget beolvasztották a rendőrségbe, a fiatal, huszonéves generáció viszont szinte észrevehetetlen – mondta Magyar Zoltán, aki szerint lehet, hogy néhány fiú elvégez valamilyen határvadász képzést, tán még az uniformis is tetszik neki, de amikor ki kell menni a huszonhét kilométeres zöldhatárszakaszra, amire két járőr jut összesen, meleg van, por, wifi meg sehol, akkor nagyon sokan feladják.

„Se rendőr, se migráns”

Migránst nemigen látnak a déli határszélen, határőrt is legfeljebb akkor, amikor azok váltás idején oda vagy visszafelé utaznak a buszon. Magunk is hiába töltöttünk el több órát a horvát határhoz közeli kerítés mentén sétálgatva, emberfia nem jött velünk szembe, sem civil, sem egyenruhás – ez a rövid egyenlege mindannak, amit a helyszínen járva tapasztaltunk. A dél-baranyai falvak lakói akik itt, a valóságban élnek, gyakran nem is értik, miért riogat migránsokkal a média, s miért mutatják naponta a kerítés mentén felfegyverkezve sétáló őröket, ha igazából nincs is kitől védeni a hazát. – Észak-Borsodban biztos sokan megnyugszanak a látványtól, hogy lám, van elég határőr, elfognak mindenkit, meg vagyunk védve. De ha idejönnének, látnák, hogy itt amúgy is nyugalom van – mondja egy középkorú férfi, aki Ferencként mutatkozik be Beremenden. A település központjától két kilométerre közúti határátkelő működik, 2015 szeptemberétől heteken át a horvátok naponta 3-5 ezer menekültet adtak itt át a magyar hatóságok egyenruhásainak. Utóbbiak buszra rakták a menedékkérőket, és elvitték őket az osztrák határhoz, majd átadták a buszok utasait nyugati szomszédjainknak. Beremend két és félezer lakója eleinte aggodalommal figyelte a migránsokkal zsúfolt buszok konvojait, ami rendőri felvezetéssel áthajtott a nagyközségen, ám hamar megnyugodtak, mivel közvetlenül sosem találkoztak menekültekkel. A következő évben ritkultak a buszkonvojok, és 2017-ben a beremendi határátkelőn visszaállt a régi élet, s azóta csak a migránsok ellen emelt kerítés és a határőrök járműveinek ingázása emlékeztet a 2015-ös történetre. A beremendieket kérdezve egyértelmű, hogy a nagyközségben ma már szinte senki sem tart a menekültektől. A megszólalók közül sokan úgy vélik, hogy mindez a határőröknek és a kerítésnek köszönhető. De van, aki sejti, hogy nem emiatt nincs már szükség a buszokra. – Olvastam, hogy sokkal kevesebb migráns vág neki az útnak, és akik jönnek, azokat is visszatartják a török-görög határnál – mondja az egyik boltban pénztárosként dolgozó Wilhelm Edit. Ez a megfejtés áll közelebb a valósághoz, hisz idén a balkáni útvonalon már csak a 2015-ös migránslétszám 2-3 százaléka halad észak-nyugat irányába, a magyar határhoz pedig a négy évvel ezelőtti tömeg egy százaléka sem ér el. – Látom, hogy a busz minden nap viszi a bordósapkásokat a határ felé és hozza őket vissza – mondta egy 36 esztendős, festőként dolgozó, beremendi férfi. – Migránst viszont évek óta nem láttam – tette hozzá. A Beremendtől 3 kilométerre fekszik Kásád, Magyarország legdélibb települése. A 300 lelkes falu lakói sem tapasztalták, hogy a határőrök kevesebb energiával vigyáznák az ország mezsgyéjét. A három gyermeket nevelő, huszonéves Klaudia sosem félt a migránsoktól, amiképp szomszédja, Ferenc, aki nyugdíjas villanyszerelő. Mindketten azt ismételgetik, hogy ők még egyetlen menekültet se láttak. Illetve a férfi látott, de az még 1991-ben történt. Akkor, Jugoszlávia részekre szakadásakor a szerbek elfoglalták a határ túloldalán Drávaszöget, s a támadók elől tízezrek menekültek Magyarországra. A horvát határral párhuzamosan, nyugat felé autózva sorra kérdeztük a dél-baranyai falvak – Kistapolca, Siklósnagyfalu, Egyházasharaszti, Old és Matty – lakóit, ám mindenütt hasonló válaszokat kaptunk: a határőrizet a régi, migránst senki se látott, az idegenektől senki se fél. Matty külterületein, Eperjespusztán és Keselyősfapusztán viszont többen azt állították, hogy errefelé nagyon ritkán látni határőröket, de ez így volt négy éve is, noha a pusztáktól pár perc sétával elérhető a határ. Igaz, az itt élők szerint ezt a határszakaszt sosem rohamozták a migránsok. Elsétáltunk a kerítéshez is. A drótfonat mentén baktatva zavartalanul élvezhettük a Duna-Dráva Nemzeti Park erdőjének madárfüttyét és a fakopáncsok ritmusos munkálkodását. Senki nem szegte utunkat: se rendőr, se határvadász. - Ungár Tamás

Szerző
Témák
határőrök
Frissítve: 2019.06.17. 06:10