Háromezer éves tulajdoni vita – Kairó leállítaná Tutanhamon fáraó fejszobrának elárverezését

Publikálás dátuma
2019.06.17. 20:17

Fotó: AFP / HANDOUT
A londoni Christie's aukciós ház árverésre bocsátaná a műritkaságot, Egyiptom viszont kérné vissza, amit elloptak.
Ámon isten fejét formázó, Tutanhamon fáraó jellegzetességeit viselő egyiptomi barna kvarcit szobor az Újbirodalom idejéből, nagyjából időszámításunk előtti 1333-1323-ból eladó – hirdeti oldalán a neves londoni Christie’s aukciós ház. A több mint három évezredet viszonylag épségben átvészelő, nagyjából 28,5 centiméteres műritkaság július 4-én kerülne kalapács alá, értékét körülbelül 4 millió fontra (másfél milliárd forintra) becsülik. Minden bizonnyal lenne is, aki fizetne érte ennyit, csakhogy eredeti gazdája kéri vissza a tulajdonát. Egyiptom szerint a műtárgyat ellophatták, ezért az aukció leállítását kérték. A kairói Régiségek Minisztériuma levélben fordult a Christie’s-hez és az UNESCO-hoz, londoni nagykövetségük pedig a brit külügyminisztériumnál kopogtatott, azt követelve, hogy igazolják a szobor eredetét és szolgáltassák vissza. Az aukciós ház válaszközleményében emlékeztetett, hogy az efféle ősi tárgyak eredete természetükből adódóan nem követhető vissza évezredeken át, egyúttal biztosítottak mindenkit, hogy a nemzetközi jognak megfelelően járnak el. A szóban forgó Tutanhamon szoborról annyit tudni, hogy jelenleg az úgynevezett Resandro egyedülálló német magángyűjtemény része, amely már korábban is értékesített műalkotásokat. A Christie’s szerint előtte megfordult már néhány kézben. Kairó álláspontja szerint egy bizonyos: legálisan nem kerülhetett ki az országból az értékes szobor. Egy 1983-as leletek védelméről szóló törvény szerint minden Egyiptomból eredeztethető régiség az állam tulajdonát képezi, magánjellegű tulajdonlásuk és a kereskedés velük tilos. Az újonnan felfedezett régiségek esetében a jogi környezet tehát egyértelmű, a kérdés az, mi a sorsa az évezredek során világszerte széthordott – ha úgy tetszik, szétlopott – műtárgyaknak? Az egyiptomi minisztérium mindenesetre árgus szemekkel figyeli az árveréseket és múzeumokat gyanús darabokra vadászva. Idén januárban sikerült is megakadályozniuk az I. Amenhotep fáraó kártusával ellátott több mint 3,5 ezer éves kőtábla aukcióját, amit még 1988-ban loptak el Luxorból és csempésztek ki az országból. 

Régészet és turizmus

A 2011-es úgynevezett arab tavasz – amely letaszította a hatalomból Hoszni Mubarakot - körüli felfordulást kihasználva újra beindult a fosztogatás és műkincscsempészet. A szigorú büntetések ellenére óvatos becslések szerint is dollármilliónyi értékben hordták ki a régiségeket Egyiptomból. A politikai helyzet azóta Abdel Fatah esz-Szíszi elnökkel stabilizálódott, a híradások szerint azonban még idén is volt olyan „turista”, aki fennakadt a reptéren, miután hangfalba rejtett el múmia testrészeket. Az új vezetés számára kiemelten fontos a turizmus, és ehhez is kapcsolódóan új lendületet kapott a régészet is. Az elmúlt időszakban több jelentős felfedezést tettek, és például egy szarkofág első kinyitásának élő közvetítésével is próbálták felkelteni az érdeklődést az ókori Egyiptom iránt. A tervek szerint a régóta készülő Nagy Egyiptomi Múzeum 2020-ban végre megnyitja kapuit a látogatók előtt, minden bizonnyal néhány eddig sosem látott, és külföldről visszaszerzett műtárggyal kápráztatva el a közönséget.  

Szerző

Isztambulban még semmi nem dőlt el

Publikálás dátuma
2019.06.17. 19:47

Fotó: Arif Hudaverdi Yaman / AFP / Anadolu Agency
Ritka televíziós vitában próbálta meggyőzni a bizonytalanokat Isztambul két polgármesterjelöltje. Kiderült, több dologban egyetértenek.
Finisébe érkezett a megismételt isztambuli polgármester-választás kampánya. A legutolsó közvélemény-kutatások a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) erősítő egykori miniszterelnök Binali Yildirim előtt mindössze 1-2 százalékkal vezet az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) indulója, Ekrem Imamoglu. Márciusban alig 13 ezer szavazat döntött az utóbbi javára, de most vasárnap is hasonlóan szoros verseny várható. A két legesélyesebb jelölt „előtte az összes puskaport”, és még olyanra is vállalkoztak, amire nagyon régóta nem volt példa: élő televíziós műsorban vitáztak egymással. „Vitára azért volt szükség, mert a két jelölt fej-fej mellett áll, s úgy ítélték meg, hogy ebben a helyzetben ez segíthet a több százezer bizonytalan megnyerésében. A műsor egyébként nagyon visszafogott és kulturált volt. Az ellenzéki jelölt – talán fiatalabb kora miatt is – sokkal energikusabban lépett fel, mint Binali Yildirim, aki régi motoros a kormánypárti politikusok között” – értékelte lapunknak a Törökországban is ritkán látott műsort Egeresi Zoltán. A Stratégiai Védelmi és Kutatóintézet kutatója az AKP jelöltjének szereplését elemezve rámutatott: ő inkább azt igyekezett kidomborítani, hogy volt közlekedésügyi miniszter, illetve közlekedési vállalatnál is dolgozott, így több évtizedes tapasztalat áll mögötte, amit több jelentős infrastrukturális projekt fémjelez, például a Boszporusz két oldalát összekötő metró, a harmadik Boszporusz-híd, vagy a világ egyik legnagyobb reptereként nemrég átadott harmadik isztambuli repülőtér.  „A beszélgetés március 31-i választások körüli szabálytalanságok, azután pedig a programok és ígéretek körül forgott. Mindkét jelölt vitatta a március 31-i választást: a kormánypárti jelölt szerint sok visszaélés történt, egyébként az AKP-s kampány részben arra épül, hogy az ellenfelek elcsalták a választást. Imamoglu szerint viszont a Választási Bizottság járt el törvénytelenül. Minden esetre Imamgolu és Yildirim is a vasárnapi választást a demokrácia melletti kiállásként állítja be: a kormánypárti szerint ezzel lehetővé válik a szabálytalan eredmény helyett egy legitim és törvényes eredményt elérni, míg az ellenzéki a demokratikus eredmények megtartásának jegyében hívja a szavazófülkébe a választóit” – folytatta a Törökország-szakértő. Egeresi Zoltán a kampányígéreteket összehasonlítva rámutatott, sok dologban valójában egyetértettek a szembenállók. „A programokat nézve mindkét jelölt egy zöldebb, jobb közlekedéssel rendelkező, élhetőbb Isztambult akar. Nagy hangsúlyt helyeztek a nőkre, akiknek például olcsóbb közlekedést, több bölcsődét biztosítanának, illetve Imamgolu menedékházakat ígért. A szintén megnyerni kívánt fiatalok számára olcsóbbá tennék a közlekedést, de az AKP jelöltje 10 Gb ingyen internetet is adna” – sorolta. Azzal a szakértő is egyetértett, hogy más ez a kampány, mint az előző, hiszen nem lehet eltekinteni a körülménytől, hogy egy korábbi választási eredményt megsemmisített a Választási Bizottság. Úgy vélte, ezt a lépést sokan nehezményezték és illegitimnek tartották, és a győztes ellenzéki polgármester-jelölt is ezt a hangulatot próbálja megragadni és a saját hasznára fordítani. „Ami eddig szembetűnő különbség, hogy Imamoglu sokkal aktívabb, mint a kormánypárti jelölt, akinél messze több gyűlést szervezett. Ez persze nem jelenti azt, hogy az AKP kivonult volna a választásból: mivel nagyon jól kiépített szervezete van, jól tud mozgósítani, s a közvélemény-kutatások is nagyjából hasonló szintre mérik a két jelöltet. Noha jellemzően Imamoglunál mérnek többet, egy-két százalékponttal, ez viszont nem túl nagy előny, a választás még nem dőlt el” – latolgatta az esélyeket Egeresi.  
Szerző

A francia kormány 350 ezer euróval segíti a Notre-Dame körüli kiskereskedőket

Publikálás dátuma
2019.06.17. 19:35

Fotó: LIONEL BONAVENTURE / AFP
Mintegy ötven üzletnek vannak nehézségei a tűzvész óta, amely mintegy 150 családnak jelent megélhetési gondokat.
Háromszázötven ezer eurós segélyt nyújt a francia kormány az áprilisi tűzvészben megrongálódott párizsi Notre-Dame körüli kiskereskedőknek - jelentette be hétfőn Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter.   
„A közvetlen támogatásból a Notre-Dame környezetében található olyan üzletek részesülnek, amelyeknek éves forgalma nem haladja meg az egymillió eurót, s amelyek tönkremennének a segítség nélkül”

– mondta a tárcavezető a kereskedőkkel és az önkormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélését követően.
A néhány kereskedőt érintő intézkedést megelőzően az érintett üzletek már haladékot kaptak a járulék- és adókötelezettségeik befizetésére.

Le Maire elmondta, mindezeken túl hosszú távú gondolkodás is kezdődik a székesegyház körüli kereskedelmi egységek jövőjéről a következő években, miután a helyreállítás több évig fog tartani, így egyes boltokat nehéz lesz megközelíteni a felvonulási munkálatok miatt. A kormány viszont szavatolni kívánja az üzletek működését.
A Notre-Dame negyed kereskedelmi egyesülete szerint mintegy ötven üzletnek vannak nehézségei a tűzvész óta, amely mintegy 150 családnak jelent megélhetési gondokat.

A székesegyházban két hónappal ezelőtt, április 15-én tört ki tűzvész, amelynek következtében leégett a tetőszerkezet és leomlott a kúp alakú huszártorony. Emmanuel Macron francia államfő elképzelése szerint öt éven belül újjáépítik a Notre-Dame-ot, de számos szakértő úgy véli, ennél hosszabb időre lesz szükség.
Szerző
Témák
Notre Dame