Egyiptom;műtárgy;aukció;Tutanhamon;

- Háromezer éves tulajdoni vita – Kairó leállítaná Tutanhamon fáraó fejszobrának elárverezését

A londoni Christie's aukciós ház árverésre bocsátaná a műritkaságot, Egyiptom viszont kérné vissza, amit elloptak.

Ámon isten fejét formázó, Tutanhamon fáraó jellegzetességeit viselő egyiptomi barna kvarcit szobor az Újbirodalom idejéből, nagyjából időszámításunk előtti 1333-1323-ból eladó – hirdeti oldalán a neves londoni Christie’s aukciós ház. A több mint három évezredet viszonylag épségben átvészelő, nagyjából 28,5 centiméteres műritkaság július 4-én kerülne kalapács alá, értékét körülbelül 4 millió fontra (másfél milliárd forintra) becsülik. Minden bizonnyal lenne is, aki fizetne érte ennyit, csakhogy eredeti gazdája kéri vissza a tulajdonát. Egyiptom szerint a műtárgyat ellophatták, ezért az aukció leállítását kérték. A kairói Régiségek Minisztériuma levélben fordult a Christie’s-hez és az UNESCO-hoz, londoni nagykövetségük pedig a brit külügyminisztériumnál kopogtatott, azt követelve, hogy igazolják a szobor eredetét és szolgáltassák vissza.

Az aukciós ház válaszközleményében emlékeztetett, hogy az efféle ősi tárgyak eredete természetükből adódóan nem követhető vissza évezredeken át, egyúttal biztosítottak mindenkit, hogy a nemzetközi jognak megfelelően járnak el. A szóban forgó Tutanhamon szoborról annyit tudni, hogy jelenleg az úgynevezett Resandro egyedülálló német magángyűjtemény része, amely már korábban is értékesített műalkotásokat. A Christie’s szerint előtte megfordult már néhány kézben.

Kairó álláspontja szerint egy bizonyos: legálisan nem kerülhetett ki az országból az értékes szobor. Egy 1983-as leletek védelméről szóló törvény szerint minden Egyiptomból eredeztethető régiség az állam tulajdonát képezi, magánjellegű tulajdonlásuk és a kereskedés velük tilos. Az újonnan felfedezett régiségek esetében a jogi környezet tehát egyértelmű, a kérdés az, mi a sorsa az évezredek során világszerte széthordott – ha úgy tetszik, szétlopott – műtárgyaknak? Az egyiptomi minisztérium mindenesetre árgus szemekkel figyeli az árveréseket és múzeumokat gyanús darabokra vadászva. Idén januárban sikerült is megakadályozniuk az I. Amenhotep fáraó kártusával ellátott több mint 3,5 ezer éves kőtábla aukcióját, amit még 1988-ban loptak el Luxorból és csempésztek ki az országból. 

Régészet és turizmusA 2011-es úgynevezett arab tavasz – amely letaszította a hatalomból Hoszni Mubarakot - körüli felfordulást kihasználva újra beindult a fosztogatás és műkincscsempészet. A szigorú büntetések ellenére óvatos becslések szerint is dollármilliónyi értékben hordták ki a régiségeket Egyiptomból. A politikai helyzet azóta Abdel Fatah esz-Szíszi elnökkel stabilizálódott, a híradások szerint azonban még idén is volt olyan „turista”, aki fennakadt a reptéren, miután hangfalba rejtett el múmia testrészeket. Az új vezetés számára kiemelten fontos a turizmus, és ehhez is kapcsolódóan új lendületet kapott a régészet is. Az elmúlt időszakban több jelentős felfedezést tettek, és például egy szarkofág első kinyitásának élő közvetítésével is próbálták felkelteni az érdeklődést az ókori Egyiptom iránt. A tervek szerint a régóta készülő Nagy Egyiptomi Múzeum 2020-ban végre megnyitja kapuit a látogatók előtt, minden bizonnyal néhány eddig sosem látott, és külföldről visszaszerzett műtárggyal kápráztatva el a közönséget.  

Olyan férfiakat szentelhetnének fel, akiknek stabil, konszolidált családjuk van.