Németországban egyre többen figyelnek a kelet-németországi történésekre. Szeptember 1-jén ugyanis Brandenburgban és Szászországban, október 27-én pedig Türingiában rendeznek tartományi választást. Bár nem az ország legjelentősebb tartományairól van szó, az itteni választók ezúttal a szövetségi politika jövőjét is meghatározhatják. Ha ugyanis az SPD mindhárom tartományban leszerepel, még kevesebb érv szól majd a nagykoalíció folytatása mellett. Most azonban nemcsak a szociáldemokraták küzdenek súlyos válsággal, hanem az európai parlamenti választás óta a CDU is valóságos zuhanórepülésbe kezdett, egy sor közvélemény-kutatás szerint országosan a Zöldek vették át a vezetést. Önmagában ez még nem is lenne tragédia, hiszen a környezetvédők rendkívül Európa-barát politikát folytatnak. Az aggasztó inkább az, hogy a környezetvédők a keletnémet területeken javítottak ugyan népszerűségükön, de nem elég erősek, így nem képesek pótolni azt az űrt, amit az SPD és a CDU hanyatlása okoz. Ez pedig a jobboldali populista Alternatíva Németországért (AfD) pártnak kedvez. A legutóbbi felmérések szerint az AfD vezet mind Szászországban, mind pedig Brandenburgban. Sovány vigasz, hogy Türingiában csak a harmadik a CDU és a Balpárt mögött.
Ebben a kiélezett helyzetben a görlitzi polgármesterválasztásnak is kivételes szerepe volt. A lengyel határnál fekvő, 56 ezres szászországi városnak sosem volt ekkora a politikai jelentősége. A vasárnapi voksolást ugyanis egyfajta tesztnek tartották a két és fél hónap múlva esedékes tartományi voksolás közeledtével. Minden jel arra vallott, hogy az AfD első ízben polgármestert delegálhat egy német város élére. A voksolás első fordulójában, május végén ugyanis a párt jelöltje, Sebastian Wippel végzett az élen, hat százalékkal előzte meg a szintén a második körbe jutott kereszténydemokrata politikust, Octavian Ursut. Az sem a CDU bukaresti születésű, 1990-ben Romániából Németországba vándorolt politikusának esélyeit növelte, hogy az akkori európai parlamenti választással egy időben rendezett szászországi önkormányzati voksoláson a kereszténydemokraták várakozások alatt szerepeltek, s az AfD vált a tartomány legerősebb politikai erejévé. Szomorú fintora a sorsnak, hogy éppen abban a Görlitzben várt a végső győzelemre egy populista politikus, amely bő tíz éve „európai városnak” kiáltotta ki magát.
Wippel, aki egykor rendőrként szolgált, a kampány során azt sulykolta az emberekbe, hogy Görlitz a félelem városa lett. Bár a bűnözés 2007 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza, valóban gondot jelentenek a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények és a betörések. Wippel szerint ezekért elsődlegesen az „új bevándorlók” a felelősek. „Az a helyes, ami Németországnak is jó. Az a helyes, ami a német nemzetnek jó. S ami helyes, azt meg kell tenni. Én meg fogom tenni” – hangoztatta egy riasztó kor retorikáját idézve Wippel. A lengyel-német határ védelmét, a rendőri ellenőrzés javítását, több köztéri kamera felállítását helyezte kilátásba. A második forduló előtt az AfD több vezetője is ellátogatott Görlitzbe, hogy az exrendőrt segítse.
A köztéri kamerákra épülő megfigyelés javítása Ursu programjában is szerepelt. Ő azonban elsődlegesen az óvárosban lévő híd megfigyelésére koncentrált. Az ehhez szükséges kamerákat, felszereléseket július végén szállítják majd Görlitzbe – állította.
Szerencsére nem a legrosszabb forgatókönyv következett be a vasárnapi második fordulóban, Octavian Ursu ugyanis több mint tíz százalékkal utasította maga mögé Sebastian Wippelt. Amint a Berliner Zeitung véleménycikkében fogalmazott, még a keletnémetek is azért képesek meglepetéssel szolgálni.
Az AfD szerint Ursu csak annak köszönhette győzelmét, hogy mindenkivel, „még a szélsőballal” is képes volt együttműködni. A második forduló előtt a demokratikus erők valóban széleskörű együttműködést hoztak létre, hogy megakadályozzák a szégyent, s megmutassák Európának: Görlitz továbbra is befogadóváros marad, amely nyitott a világra.
Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke üdvözölte Ursu győzelmét. Egyúttal köszönetet mondott a többi pártnak is a széleskörű támogatásért. A romániai születésű politikus, aki majdnem harminc éve azért vándorolt Görlitzbe, mert a helyi zenekar trombitása lehetett, a kampányban pártokfeletti jelöltként lépett fel.
Vasárnapi sikerének ezért nem csak a CDU támogatói örültek, hanem mindenki, aki fontosnak tartja a demokratikus alapértékeket. Ám az öröm nem tarthat sokáig, hiszen a tartományban a szeptemberi választásra kell koncentrálni, s arra, hogy az egész tartomány elkerülje a szégyent, az Alternatíva első helyét. A vasárnapi eredmény is igazolta, hogy az AfD-nek sikerült létrehoznia egy jelentős és stabil szavazóbázist. Aggasztó, hogy a görlitziek 45 százaléka szavazott egy egyértelműen kirekesztő politikára, amelynek a hatékony ellenszerét egyelőre szövetségi szinten sem találták meg. Igaz, hogy országosan az AfD nagy áttörése nem következett be, az EP választáson csak valamivel több mint 10 százalékot kapott, Németország keleti részén azonban sikeres ez a kirekesztő politika, ami azért is sajátos, mert az eltelt szűk három évtizedben jelentősen csökkentek a keleti és nyugati országrész közötti különbségek, s az egykori NSZK rengeteg pénzt ölt az egykori NDK felzárkóztatásába.
