Új tanúkat hallgatnának meg a Hableány tragédiájáról

Publikálás dátuma
2019.06.18. 07:20

Fotó: Szergej Markoszov
A katasztrófát a gyanú szerint előidéző hajóskapitányt viszont csak később rendelik vissza a nyomozók.
Újabb tanúk meghallgatását indítványozzák a Hableány-katasztrófában sértetti képviselőként eljáró ügyvédek, akik a vízbe esett emberek mentésében részt vevő hajósokat tervezik beidéztetni — tudta meg a Magyar Nemzet
A lapnak a Hableányt üzemeltető Panoráma Deck Kft.-t képviselő két ügyvéd egyike, Sógor Zsolt nyilatkozott. Mint mondta, elengedhetetlen, hogy meghallgassák azokat a hajósokat, akik a katasztrófát követően a közelben tartózkodtak hajójukkal, és azonnal menteni kezdték a vízbe esetteket. Köztük a Panoráma több hajója is ezt tette, amelyek személyzete négy embert kimentett az árból. Sógor Zsolt szerint a beidézendő tanúk pontosan beszámolhatnak arról, hogy mit hallottak, illetve nem hallottak a térségben hajózók rádióforgalmazásából.
A napilap úgy tudja, hogy a hatóságok egyelőre nem tervezik a Viking Sigyn ukrán hajóskapitányának újbóli gyanúsítotti kihallgatását: Jurij C. - aki 15 milliós óvadék ellenében szabadulhatott fogságából – legközelebb akkor találkozhat a nyomozókkal, ha elkészülnek az igazságügyi szakértői jelentések.Ilyen jelentés például a hajózási szakmai szempontokat tudományos alapon vizsgáló nautikai szakértői vélemény is.
Ismert, a nyomozás eddigi adatai és a gyanúsítás szerint a Viking Sigyn úgy akarta megelőzni a Hableányt, hogy a hajózási szabályzat előírásait megszegve nem vette fel a kapcsolatot a magyar hajó személyzetével, nem figyelmeztette őket, hogy balról érkezik és előzni készül, ráadásul eközben az előírt oldaltávot sem tartotta be a kirándulóhajó mellett, majd szabályosan letarolta és maga alá nyomta a hozzá képest törékeny hajót. A tragédiában 28 ember vesztette életét, 3 áldozatot még most is keresnek a koreai és magyar hatóságok kutatóegységei. A témában írt cikkeinket ide kattintva olvashatják.
Szerző
Frissítve: 2019.06.18. 07:42

Őszi díszbemutatót ígérnek, de a munkák alig haladnak Kaposváron

Publikálás dátuma
2019.06.18. 06:40

Fotó: Röhrig Dániel
A csúszások miatt kétséges az október 23-ra tervezett színházavatás.
A nagy hőségben csak ímmel-ámmal dolgoztak a munkások a kaposvári Csiky Gergely Színház felújításán, velük esélytelen volt szót váltani, a bajszos kapuőrön pedig nem jutunk keresztül. Így csak a szemünkre hagyatkozhatunk: hogyan is áll a kaposvári a teátrum felújítása, laikusként ugyanis nehezen hihető, hogy bő öt hónap múlva, október 23-án díszelőadással avatják fel az épületet, s pláne, hogy két hónap múlva a társulat elkezdheti birtokba venni az épületet. A projekt amúgy is egyéves csúszásban van az eredeti tervekhez képest, mert amikor 2016 őszén megkezdődött a bontás, az illetékesek 2018 tavaszára ígérték a műszaki átadást, és őszére a díszelőadást. Ám az már néhány hónappal a felújítás megkezdése után kiderült, a határidő tarthatatlan, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó ZÁÉV Zrt. nem tudja időre befejezni a rekonstrukciót.
A renoválás egyébként már időszerű volt, utoljára ugyanis a nyolcvanas évek végén alig egy év alatt újították fel az épületet. Orbán Viktor kormányfő 2010-ben személyesen ígérte meg a felújítást, ám csak 2015-ben, a Modern Városok Program keretében adtak 9 milliárd forintot a projektre. A tervek elkészítéséért az a cég felelt, amely a megyeszékhely főépítészének férjéé, a beruházást pedig a kaposvári tendereken rendre sikeres a ZÁÉV nyerte el.  Az építkezés 2016 késő őszén kezdődött el, s a következő nyáron kiderült, a sok száz, egyesek szerint több ezer köbméter bontási hulladékot Kaposújlak határában, jórészt magánterületen rakták le. A kormányhivatal vizsgálata mindössze egy magánszemély felelősségét állapította meg, akit megbüntettek, s aki végül öngyilkos lett.
A társulat a munkálatok megkezdése előtt a valódi színházi játék számára alkalmatlan Agórába költözött, amelyet a nyáron el kell hagynia, ugyanis megszűnik a szerződése. – Kizárt, hogy augusztusban megkezdődhessen a költözés – mondja egyik forrásunk, aki szerint nemcsak az épület belakása, de az októberi díszbemutató időpontja is vágynak tűnik jelenleg. Az épület még kívülről sincsen kész, belül pedig óriási a lemaradás, a belsőépítészeti munkák egy része még el sem kezdődött, s a rohammunka mellett olyan „apróságokkal” is foglalkozni kell, mint a szivattyúzás, ugyanis eső után rendre víz hömpölyög az alagsorban, ami az új fogadószint is egyben. A ZÁÉV szerint viszont minden rendben, érdeklődésünkre a cég közölte, feladatait teljesíteni fogja, s részükről nincs akadálya az októberi 23-i díszelőadás megtartásának.  Az viszont biztos, hogy a kilencmilliárd forint nem volt elég a felújításra, ezért a kormány tavaly ősszel még 508 millió forintot adott még a munkálatokra a Mészáros-cégnek. És ekkor módosították a befejezési határidőt is 2019. december 31-re. Ami, csaknem két és fél hónappal a díszbemutató után esedékes, ám az illetékesek szerint ez csak a végleges elszámolási határidő, amely nem érinti a valós évadkezdést, s a jövő évadra szóló bérleteket már az új épületbe árulják.
Szerző

Hézagos a jégkárok elleni védelem

Publikálás dátuma
2019.06.18. 06:00

Fotó: Ujvári Sándor / MTI
Diónyi jég hullott az ország számos településén vasárnap, elverve házakat, termést – pedig az elhárítás működött.
Létezik egy egész országot lefedő jégkárelhárító rendszer, ami a hivatalos álláspont szerint egész Európában egyedülálló és tavaly harmadára csökkentette a korábbi veszteségeket. A fél országot letaroló vasárnapi jégvihar után óhatatlanul felvetődik a kérdés: vajon valóban jól működik-e az 1,8 milliárd forintból létrehozott beruházás, amelynek évente 1,5 milliárd forint a fenntartási költsége. Az egri borvidék példáján jól érzékelhető, milyen anomáliák vannak a rendszerben. A közel hatezer hektáros területet huszonhárom generátor védi a jégkár ellen: ezek forró légáramlattal ezüst-jodidot juttatnak a jégképződés magaslatába, megbontva a jégkristályok szerkezetét, így az víz formájában hull le csapadékként. Egy működő talajgenerátor hatósugara nagyjából 3-5 km. Ezt a rendszert 2014-ben, egy fillér állami támogatás nélkül, a szőlőtermelők által összeadott 23 millió forintból építették ki, s nagyjából évente ugyanennyi, közösen befizetett pénzből tartják fenn már ötödik éve. A védőernyő most is jól működött, a „széleire” - Ostoros, Novaj, Szomolya, Noszvaj területére – zúdult csak a jégeső, mert ide a viharos szél miatt most kevesebb hatóanyag került – magyarázta lapunknak Fábián Imre az Egri Hegyközség titkára. Hozzátette: korábban szerettek volna támogatást kérni a rendszer kiépítésére, de a pályázat úgy volt kiírva, hogy azon nem tudtak részt venni. Később ezt a keretet gyakorlatilag a kormányközeli Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „vitte el”, s építette ki 2018-ra a 986 generátorból álló országos hálózatot. Tavaly arról szóltak a hírek, hogy a májusi nagy esőzések idején a rendszer több helyen becsődölt, volt, ahol azért nem indították be a gépeket, mert nem volt térerő, s nem érkezett meg idejében az információ. Az országos védőháló elvileg tíz négyzetkilométerenként egy generátort jelent. Az egri borvidékre három állami generátort telepítettek, de a helyiek szerint abszolút átgondolatlanul. - Az egyik például a hegyközség saját generátorától három méterre van, gyakorlatilag teljesen felesleges, hisz ugyanazt a hatókört fogja be – mondta el az egyik hegyközségi tag. Hozzátette: korábban felkérésre tesztelték az agrárkamara által használt, s egy állami cég által működtetett rendszert is, kecsegtetőbb volt ugyanis a fenntartási költsége, de egy hét után lóhalálában visszaálltak a saját korábbi szisztémájukra. - Nem jöttek időben az sms-ek, a kelleténél több ezüst-jodidot küldettek volna ki a levegőbe, máshová jelezték a viharzónát – idézte fel az okokat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint azonban az állami jégkárenyhítési rendszer jól működik. - A vasárnap érkezett hidegfront nedvesebb levegőt hozott az ország területe fölé, amely elősegítette az extrém zivatarlánc létrejöttét. A generátoraink vasárnap reggel 9 órától éjszaka fél 2-ig üzemeltek. Az elmúlt héten Európa több országában is hasonlóan heves zivatarok vonultak végig, amelyekből 8-10 cm átmérőjű jégdarabok is estek. Köszönhetően a jégkármérséklő-rendszer országos működésének, a legtöbb helyen főként borsó vagy cseresznye méretű jég hullott, csak elvétve fordult elő dió nagyságú jég. A talajgenerátoraink használata nélkül hazánkban is hasonlóan nagy pusztítást végeztek volna a zivatarok – írták a kérdéseinkre küldött válaszukban. Hangsúlyozták: nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség, az azonban garantált, hogy a NAK által választott rendszer alkalmazásával a lehulló jégszemek mérete kisebb lesz. Szerintük a beruházás már az első évben bizonyította létjogosultságát: tavaly annak ellenére, hogy az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasza, nyara volt, a jégkárok 70 százalékkal, a jégkár aránya pedig az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a harmadára esett vissza. Hozzátették: az országos jégkármérséklő rendszerrel évente több tízmilliárd forintos nagyságrendű kárt előznek meg a mezőgazdaságban, a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban.
Szerző
Témák
jégkár