A természet tánclépései - David Attenborough újabb csodája

Publikálás dátuma
2019.06.19. 10:00

Fotó: Netflix
Attenborough sorozata világ fennmaradó csodáit ünnepelve mutatja meg mit kell megőriznünk, hogy biztosítsuk az emberiség és a környezet virágzását.
A klímaváltozás, és a műanyag-szennyezettség problémája nem új jelenségek, az utóbbi hónapokban mégis, főként a fiatalok körében, felerősödött a globális klímaváltozás, az egyszer használatos műanyag eszközök elleni, a természeti kincsek megőrzéséért folytatott tiltakozás. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 16 éves svéd Greta Thunberg, „Fridays for Future” (Péntekek a jövőért) című, kezdetben egyszemélyes aktivizmusa mellé immár világszerte, diákok és fiatalok százezrei, - köztük hazánkban is egész osztályok – csatlakoztak. A május 24-én rendezett 2. Globális Klímasztrájkon 131 ország 1851 városa vett részt, a becsült adatok szerint, több mint 1,4 millió tüntető, köztük Budapesten 2-3000 ember vonult utcára. Thunberg, és a Fridays for Future immár az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet legrangosabb kitüntetését, a Lelkiismeret Nagykövete-díjat is megkapta. Az Európai Parlamenti választásokon meglepően nagy arányban növekedett a zöld pártokra leadott szavazatok száma vélhetőleg a legfrissebb, igencsak ijesztő adatokat közlő ENSZ jelentésnek is köszönhető. Szerepet játszhattak ebben az interneten egyre terjedő, az emberi felelőtlenség pusztításába kínok közt belehalt állatokat ábrázoló fotók, az óceánok és tengerpartok megtisztítása mellett elkötelezett civil szerveződések is. Mindez - legalábbis látszólag - néhány fontosabb döntéshozónak is végre felnyitotta a szemét. 
A korhatáros képek és a menthetetlenül pokoli jövőt jósolók tömegében azonban egy új hang is megszólalt. A már jól ismert természettudós, dokumentumfilmes David Attenborough narrálta Our Planet című sorozat ugyanis új oldalról közelít: ahelyett, hogy az elveszett kincseket gyászolná, a természet fennmaradó csodáit ünnepli, és megmutatja, mit kell megőriznünk, hogy biztosítsuk az emberiség és a természet virágzását. Egy bevezető, összefoglaló epizódot követően, hét részben – A jég birodalma, Esőerdők, Sekély tengerek, Füves puszták és sivatagok, Nyílt tengerek, Édes vizek, Erdők - magyarázza el az állatvilág óriásait a legapróbb élőlényekkel, egymással, és az időjárás jelenségeivel egyaránt összekötő, már-már hihetetlennek tűnő összefüggéseket. Minden rész egy újabb kaland, köztük olyan, a dokumentumfilmek történetében is egyedülálló, az állatok természetes élőhelyein forgatott varázslatos felvételekkel, melyek betekintést engednek az állatvilág meghatóan intim pillanataiba is. 
A filmélményt a zeneszerző Steven Price zenei aláfestése fokozza még tovább, aki a pillanatnyi érzések, benyomások megragadásán és felerősítésén túl, jól megkomponált szerzeményeivel emberi tulajdonságokat, személyiséget kölcsönöz a kisebb és nagyobb testű élőlényeknek, ezzel még komikusabbá téve az amúgy is elég mulatságos, és még szívszorítóbbá, az egyébként is nagyon szomorú pillanatokat. Így aztán hol a madarak sajátos tánclépésein, vagy első, kényszeredett zsákmányszerző repülésüket kísérő kiábrándult ábrázatukon való nevetéstől, hol az olyan megrendítő képsoroktól lábad könnybe a néző szeme, mint az olvadó jégtáblák híján egyetlen partszakaszra elképesztő mennyiségben összezsúfolódott, a tömeg elkerülése érdekében magas sziklákra felmászó, aztán onnan a mélybe zuhanó, és hosszú szenvedés után elpusztuló rozmárokról készült felvételek.
S bár a klímaváltozás negatív hatásairól való értekezésben, és a következmények jelentőségének hangsúlyozásában az ilyen és ehhez hasonló drámai felvételek elengedhetetlenek, az Our Planet-ben nem csupán elrettentésként, mint inkább tanulságként jelennek meg. A sorozat minden epizód végén szembesít az emberi pusztítás eddig is óriási, és részben visszafordíthatatlan következményeivel, de hangsúlyozza azt is, hogy a változás a mi kezünkben van, és olyan alternatív megoldásokat ajánl, amelyekkel magunk is hozzájárulhatunk egy minden evilági teremtmény élhetőbb jövőjének megteremtéséhez. A természet többszörösen bizonyított, elképesztő újjáéledési képességére is felhívják a figyelmet, nem mással, mint az egykor gyerekzsivajtól, ma pedig, alig több mint harminchárom évvel az emberiség egyik legnagyobb atomkatasztrófája után madárzajtól hangos Csernobil példájával élve. A kilencedik, bónusz rész már csak hab a tortán, amiben a természetfilmesek az epizódok megszületése mögött rejlő végtelen elkötelezett, több éves munkájába nyerhetünk bepillantást, együtt merülve velük az apróbb hal prédákra leső cápák tucatjai közé, együtt izgulva a bengáli tigrisről készülősikeres felvételekért, együtt sírva a lezuhant és tehetetlenül haldokló rozmárok látványán, néhány pillanat erejéig osztozva sikereiken, és az esetleges kudarcaikon egyaránt.

A Mi Bolygónk

A sorozattal párhuzamosan az alkotók egy weboldalt is létrehoztak, ahol több megközelítésből, köztük a sorozatbeli epizódcímek alapján lebontva adnak további magyarázatot az egyes élővilágok az élet körforgásához elengedhetetlen szerepéről, illetve tanácsokat a környezettudatos életre vonatkozóan. A felvételekből továbbá egy a sorozat minőségének megfelelő album is megjelent, ugyanebben a tematikában, további érdekes tényekkel  és történetekkel szolgálva az olvasóknak, az eddig megvalósult és beváltnak bizonyult nemzetközi gyakorlatokat, példákat is felsorakoztatva.  

Így készült

A nyolc részes természetfilm sorozat nem kevesebb, mint négy év alatt készült el, hatvan országban, összesen 3375 forgatási nap alatt. Hatszáz csapat, több mint kétszáz forgatási kiránduláson, összesen 400 000 órányi önkioldós kameracsapda felvétellel, 6600 drónrepüléssel, 911 tengeren töltött nappal, 2000 óra búvárkodással közösen alkotta meg ezt a lélegzetelállító felvételekből álló fantasztikus gyűjteményt, amely minden perc minden képkockájában a mélytengeri űrlényektől az erdők lombkoronájáig, világunk egy újabb csodáját tárja elénk.

Szerző
Frissítve: 2019.06.19. 10:01

Ördögkatlan régi és új helyszíneken

Publikálás dátuma
2019.06.18. 20:37

A július 30-án kezdődő és augusztus 3-ig tartó 12. Ördögkatlan Fesztivál ismét minőségi kulturális programokat kínál. Bérczes László, a sorozat egyik alapítója elmondta, hogy idén Reisz Gábor filmrendező, a Jelenkor Kiadó és a Hagyományok Háza lesz a fesztivál díszvendége. Nagyharsányban levetítik Reisz Gábor filmjeit, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlant, a Rossz verseket és a Nekem Budapestet, a rendezővel a beremendi Kovácsműhelyben tartanak beszélgetést. A Jelenkor Kiadó képviseletében a kisharsányi Vylyan Pincészet teraszán jelen lesz Babiczky Tibor, Simon Márton, Szabó Imola Julianna, Peer Krisztián, Boldizsár Ildikó és Keresztesi József. A kolozsvári teátrum művészei Tompa Andrea Omerta című regényéből olvasnak fel. A Hagyományok Háza szervezésében Villánykövesden fellép mások mellett Szalóki Ági, Berecz András és Dés László. Idén kimarad a helyszínek közül a nagyharsányi szoborpark, új helyszínként pedig megjelenik a beremendi kulturális tér.
Szerző
Témák
Ördögkatlan

Búcsú Gyémánt Marianntól

Publikálás dátuma
2019.06.18. 14:37

Fotó: Shutterstock
Elhunyt lapunk egykori munkatársa, szerkesztője, Gyémánt Mariann. Alig több, mint 75 évet élt.
Ha egyszer megalkotják a valódi hírlapíró szobrát, akár róla is mintázhatják majd. Hosszú évtizedeket töltött az írott sajtóban és életműve maradandó. Írt riportokat és publicisztikákat, készített interjúkat és különböző cikkeket - valamennyi még ma is élvezetes olvasmány. Okosan kérdezett és érvelt, remekül szerkesztett. Az MTI-nél kezdett, aztán az Esti Hírlap, a Mai Nap, a Magyar Hírlap munkatársa is volt, sokat írt a 168 Órának, végül majdnem tíz évet eltöltött a Népszavánál. Akkor mi is megismerhettük hatalmas munkabírását és láthattuk, miképpen dolgozik az igazi újságíró. Annak is már csaknem kilenc éve, hogy végképp nyugdíjba vonult. Mostantól már csak emlékezhetünk rá, pedig napjainkban is nagy szükség lenne az olyan kiváló emberekre és nagyszerű hírlapírókra, amilyen Mariann is volt.
Témák
nekrológ