Családon belüli erőszak miatt nem Trump embere lesz a védelmi miniszter

Publikálás dátuma
2019.06.19. 13:09
Trump pulls Shanahan from consideration for US defense secretary
Fotó: JIM WATSON / AFP
Shanahan volt feleségét fia brutálisan megverte egy baseball ütővel, ám a férfi fia védelmére kelt egy interjúban.
Mégsem a Donald Trump által javasolt Patrick Shanahan lesz az amerikai védelmi miniszter, miután a nyilvánosságra kerültek családon belüli erőszakkal kapcsolatos ügyei. Helyére Mark Esper, a hadseregért felelős államtitkár lép majd – írja az Index a BBC cikke alapján. 
Shanahan és ex-felesége bántalmazással vádolták egymást, az ügyet pedig az FBI is vizsgálta. Emellett egy egészen megdöbbentő esetre is fény derült: 2011-ben a férfi 17 éves fia baseball ütővel brutálisan megverte édesanyját. A támadás után a nő eszméletlenül feküdt saját vérében, berepedt koponyával és belső sérülésekkel, amelyek műtéti beavatkozásokat igényeltek. Shanahan egy Washinton Postban megjelent interjúban fia védelmére kelt, miszerint 
ex-felesége „már három teljes órán át nyaggatta” a kamasz fiút, mire az előkapta a baseball ütőt.

Shanahan a lemondásáról szóló nyilatkozatában sajnálatosnak nevezte, hogy egy „régről felhozott személyes családi ügyet félrevezetően vezettek elő”, és nem szeretné, ha a gyerekei újraélnék azt a traumatikus időszakot, aminek a gyógyulásán évekig dolgoztak.
Szerző

Irán nem hosszabbítja meg az atomalku megmentésére adott hatvannapos határidőt

Publikálás dátuma
2019.06.19. 12:27

Fotó: Valeriy Melnikov / AFP
Arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok egy évvel korábban egyoldalúan felmondta a szerződést.
Irán nem hosszabbítja meg az 2015-ös többhatalmi atomalku megmentésére adott hatvannapos határidőt - jelentette be az Iráni Atomenergia Szervezet szóvivője, Behrúz Kamalvandi szerdán. Haszan Róháni iráni elnök május 8-án bejelentette, hogy
országa a továbbiakban nem teljesíti a nukleáris megállapodás egyes részeit, mert az Egyesült Államok egy évvel korábban egyoldalúan felmondta a szerződést

, és helyreállította a korábban felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Róháni azzal fenyegetőzött: ha a többi aláíró ország - azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország - 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntető intézkedésektől, akkor elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki.
Haszan Róháni iráni elnök
Fotó: MOHAMMAD BERNO / AFP
A megszabott határidő július 8-án jár le. „A határidő nem hosszabbítható meg, és a második szakaszt a terveknek megfelelően végrehajtjuk”

–idézte a Tasnim iráni hírügynökség Kamalvandit. Az első szakaszban, amely május 8-án kezdődött, az iszlám köztársaság felfüggesztette a dúsított urán és a nehézvíz eladását külföldi országoknak. Az atomalku azért teszi lehetővé ezt, hogy Irán a rögzített határérték alá csökkenthesse tartalékait.  
Teherán hétfőn bejelentette, hogy alacsonyan dúsított uránkészlete tíz napon belül meghaladja azt a mennyiséget, amelyet a nukleáris megállapodás megenged neki.

Haszán Róháni szerdán az állami tévében sugárzott beszédében leszögezte, hogy a nukleáris megállapodásban vállalt egyes kötelezettségek be nem tartása „minimum” intézkedés, amelyet Teherán hozhat egy évvel az után, hogy az Egyesült Államok kivonta magát a megállapodás hatálya alól. Róháni leszögezte, hogy országa - nyomásgyakorlásnak kitéve - nem fog tárgyalni az Egyesült Államokkal. Az elmúlt időszak történései - köztük az Ománi-öbölben tartályhajók ellen elkövetett támadások - fokozták a feszültséget Irán és az Egyesült Államok között. Washington az iszlám köztársaságot tette felelőssé az incidensért, de Teherán tagadta, hogy köze lenne ahhoz.
Az Ománi-öbölben megtámadott, könnyűbenzint szállító tanker
Fotó: AFP
Az amerikai védelmi minisztérium az iráni fenyegetésre hivatkozva hétfőn jelezte, hogy további ezer katonát vezényel a Közel-Keletre.

A puskaporos hangulat ellenére Ali Samháni, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára az IRNA állami hírügynökségnek szerdán azt mondta, hogy nem lesz katonai összetűzés az iszlám köztársaság és az Egyesült Államok között.  „Nincs okunk háborúzni” – mondta Samháni, rámutatva, hogy a vádaskodás a nyomásgyakorlás eszköztárának részévé és széles körben „elterjedt gyakorlattá vált” az amerikai tisztségviselők körében.
Szerző
Témák
iráni atomalku

Európában is csökkent a bizalom a védőoltásokkal szemben

Publikálás dátuma
2019.06.19. 12:02
Képünk illusztráció!
Fotó: Shutterstock
Meglepő eredményekről számolt be a Gallup közvéleménykutató cég.
Noha az oltóanyagok a világ leghatékonyabb és legelterjedtebb gyógyszeripari termékei, a velük szembeni bizalom általában a szegényebb országokban a legmagasabb, és a gazdagabbakban kisebb, emiatt fordulhat elő az utóbbiakban, hogy például kanyarójárvány tör ki újra meg újra - állapította meg a Gallup amerikai közvélemény-kutató cég és a Wellcome Trust brit egészségügyi civilszervezet szerdán nyilvánosságra hozott közös tanulmányában.       
Meglepő módon az összes ország közül Franciaországban a legkisebb a bizalom a vakcinák biztonságossága és hatékonysága iránt

– a lakosság egyharmada gondolja úgy, hogy nem biztonságosak - olvasható a jelentésben, amelynek írói szerint mindenütt az egészségügyi szakembereknek kell gondoskodniuk arról, hogy az emberekhez eljusson a megfelelő információ azoktól, akikben bíznak. A tanulmány alapjául szolgáló felmérést 140 országból 140 ezer, 15 év feletti ember megkérdezésével készítették el.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az oltóanyagok évente akár hárommillió ember életét is megmentik a világon

, és több évtizednyi kutatás következetesen azt támasztja alá, hogy a vakcinák biztonságosak és hatékonyak. Ahhoz azonban, hogy egy országban a teljes lakosság védett legyen, az oltottsági aránynak legalább 90 százalékosnak kell lennie. A vakcinákkal szembeni bizalmatlanság gyorsan le tudja rontani ezt az arányt.  
„Az utóbbi évszázadban az oltóanyagoknak köszönhetően sok halálos fertőző betegség lett a távoli múlté”

– jelentette ki Charlie Weller, a Wellcome Trust illetékes részlegvezetője. Az a tény, hogy a kanyaró ismét felütötte a fejét - és hogy vannak jelentős járványok például az Egyesült Államokban, a Fülöp-szigeteken és Ukrajnában - csak egy a sok olyan probléma közül, amelyek az oltóanyagokkal szembeni bizalmatlansággal hozhatók összefüggésbe. Afganisztánban és Pakisztánban elterjedtek olyan hamis híresztelések, miszerint a gyermekbénulás elleni oltókampány része egy gonosz nyugati tervnek, és részben ezek akadályozták az utóbbi években, hogy fel lehessen számolni a betegséget ezekben az országokban.
A felmérés szerint a 140 országban megkérdezett szülők hat százaléka válaszolta azt, hogy gyermekei nincsenek beoltva semmilyen betegség ellen.

A legnagyobb arányban Kínában (9), Ausztriában (8) és Japánban (7 százalék) nincsenek beoltva a gyerekek. A felmérés azt is kimutatta, hogy a világ lakosságának háromnegyede jobban bízik az orvosokban és az ápolókban, mint bárki másban, ha egészségügyi tanácsot kell kérniük, valamint hogy a világ legtöbb részén az oktatás jobb színvonala és az egészségügyi rendszerbe vetett nagyobb bizalom általában együtt jár az oltóanyagokba vetett nagyobb bizalommal. Bizonyos gazdagabb régiókban azonban e bizalom gyenge.
Az észak-amerikai lakosságnak csak a 72, az észak-európainak pedig csak 73 százaléka gondolja úgy, hogy az oltóanyagok biztonságosak.

Kelet-Európában pedig mindössze 50 százalékos ez az arány. A londoni egészségügyi egyetem egyik igazgatója, Heidi Larson, aki szintén dolgozott a tanulmány megírásán, azt mondta: az európai helyzet paradox. Miközben a kontinens a világ egyik legfejlettebb térsége, az egyik legbizalmatlanabb a vakcinákkal szemben.
A szegényebb térségekben a bizalom sokkal nagyobb: például Dél-Ázsiában 95, Kelet-Afrikában pedig 92 százalékos.

A minden tudományos alapot nélkülöző, nyugati oltásellenesség legújabb kori forrása egy 1998-ban, a The Lancet című, tekintélyes orvosi lapban megjelentetett tanulmány, melyben Andrew Wakefield brit orvos azt állította, hogy a mumpsz, rubeola és kanyaró elleni kombinált védőoltás (MMR) autizmust okozhat. Később kiderült, hogy Wakefieldnél súlyos összeférhetetlenség állt fenn; jelentős anyagi haszna származott a kutatás eredményéből, ráadásul meg is hamisította a kutatási adatokat. Emiatt a The Lancet hivatalosan visszavonta a cikket, Wakefield orvosi engedélyeit pedig visszavonták, és nem praktizálhat az Egyesült Királyságban. Azóta számos kutatás során vizsgálták az MMR megbízhatóságát, és
egyetlenegy alkalommal sem találtak arra utaló adatokat, hogy az oltás és az autizmus között bármilyen összefüggés lenne.

Szerző
Témák
oltás