Nem tudják folytatni a Czeglédy elleni büntetőügyet

Publikálás dátuma
2019.06.20. 07:24

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
A büntetőeljárási törvény alapján megszűnt az ellene folytatott eljárás.
Miután megszűnt Czeglédy Csaba EP-választással átmenetileg megszerzett mentelmi joga, az ügyészség azonnal folytatni akarta a 2015 óta zajló büntetőügyet, a bíróság viszont ezt elutasította, így az erősen átpolitizált eljárás egyszerűen elakadt – írja a hvg.hu. A portál szerint a Szegedi Törvényszék nem tudja folytatni a Czeglédy elleni büntetőeljárást, mert az a sajátos jogi helyzet állt elő, hogy a büntetőeljárási törvény alapján megszűnt az ellene folytatott eljárás. Ezért nem tudtak mit tenni, elutasították a Csongrád Megyei Főügyészség indítványát, amiben a vádhatóság azt kérte a törvényszéktől, hogy vigye tovább az eljárást most, hogy már nincs a mentelmi jog miatt mentessége a baloldali politikus-jogásznak. A cikk szerint minderről Czeglédy Csaba a bíróság végzéséből értesült szerdán. A portál azt írja, az ügy megjelölését is meg kellett változtatni: már nem „Czeglédy Csaba és társai ellen” bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás szerepel a portálhoz eljuttatott hivatalos iratban, hanem a „Cs-né. I. J. és társai ellen” folyó büntetőügyről.

Újrakezdeni lehet, folytatni nem

Czeglédy a Demokratikus Koalíció EP-listájának szimbolikus, utolsó helyén szerepelt, így átmenetileg mentelmi jogot szerzett. Miután ez megszűnt, a Csongrád Megyei Főügyészség indítványozta a törvényszéknél, hogy rendeljék el a büntetőeljárás folytatását. Csakhogy a bíróság indoklásában részletesen leírja, hogyan állt elő egy olyan jogi helyzet, amire eddig nem volt precedens, és amire láthatóan a büntetőeljárási törvény módosításánál nem gondoltak. Miután az EP-választáson a DK jelöltjeként Czeglédy mentelmi jogot szerzett, a bíróság kérte a Nemzeti Választási Bizottságot (NVB), hogy ezt függesszék fel, ne legyen akadálya a büntetőügynek. Csakhogy az NVB-ben végül az ellenzéki tagok összefogásával ezt leszavazták, ezért a bíróságnak májusban meg kellett szüntetnie az eljárást. Viszont „ezzel a Czeglédy Csabával szemben indult bírósági eljárás befejeződött, többé nincs vele szemben folyamatban büntetőügy” – olvasható a bírósági iratban. Így bár nem bírálták el érdemben, hogy elkövette-e a felmerült bűncselekményeket, vagyis a felelősség kérdésében nem döntöttek, viszont az eljárási szabályokat betartva nem tudnak mit lépni. Ugyanis az eljárás „megszüntetése” ebben az esetben – erősen leegyszerűsítve – oda vezetett, hogy hiába kéri a vádhatóság a büntetőügy folytatását, egy hivatalosan megszűnt ügyet legfeljebb újrakezdeni lehet, de folytatni nem – írja a hvg.hu.

„Gyakorlatilag a gyanúsításig kellene visszamenni”

A törvényszék döntése ellen még lehet fellebbezni, amivel az ügyészség valószínűsíthetően élni is fog. A portál szerint a törvényszék azt is hozzátette: az ügyészség számára ezután is nyitva áll a lehetőség, hogy újra vádat emeljen Czeglédy Csabával szemben. Csakhogy a baloldali politikus ügyvédje, Hankó Faragó Miklós szerint teljesen homályos, mi történik majd ezután, mert erről a büntetőeljárási törvény nem rendelkezik egyértelműen. „Ebből is látszik, hogy a törvény módosítása mennyire átgondolatlan volt” – jegyezte meg. „A már lefolytatott, korábbi nyomozás még mérvadó lehet, de hogy honnan kell újrakezdeni, az nem derül ki a jogszabályból. Semmiképpen nem elég, hogy az ügyészi szakaszig menjenek vissza, gyakorlatilag a gyanúsításig kellene visszamenni, vagyis védencemet újra meg kellene gyanúsítani és onnan, szinte elölről kezdeni az egész eljárást” – magyarázta Hankó Faragó, aki azt nem tudta megmondani, hogy ez mégis mennyi időt venne igénybe. „Ha felfüggesztették volna a mentelmi jog miatt az eljárást, akkor más a helyzet, de itt megszüntették az eljárást, így viszont többé nem lehet folytatni” – tette hozzá. Czeglédy a hvg.hu-nak úgy fogalmazott, szerinte ebből „látszik, hogy szét fog esni a vád, a politikai akarat miatt azonban még évekig fogják folytatni ártatlan emberek tucatjainak meghurcolását”. „Egyrészről szánalmas az ügyészség vergődése, másrészről pedig rendkívül sajnálom a társaimat, akik ok nélkül belekeveredtek ebbe az ügybe, ami csak rólam és a politikai bosszúról szól, és arról, hogy tegyek másokra hazug módon terhelő vallomást” – közölte.
Szerző
Frissítve: 2019.06.20. 07:52

Cáfolja a rendőrség, hogy cserbenhagyás miatt is nyomoznának a dunai hajókatasztrófa ügyében

Publikálás dátuma
2019.06.20. 07:11

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A nyomozás jelenleg egy bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt van folyamatban, a kapitánnyal más gyanúsítást nem közölt a BRFK.
A rendőrség csütörtök délelőtt cáfolta a Magyar Nemzet azon értesülését, mely szerint újabb bűncselekmény, cserbenhagyás és elsősegélynyújtás elmulasztása miatt is nyomozna a május 29-én történt hajótragédia ügyében a BRFK-n felállított különleges nyomozócsoport. A lap cikke nyomán csütörtökön mi is beszámoltunk arról, hogy a Magyar Nemzet forrásai szerint a Viking Sigyn szállodahajó, bár visszatolatott a tragédia helyszínére, rövid idő után mégis távozott onnan.  A Magyar Nemzet azt írta, a Sigyn utasai arról számoltak be a tragédia éjszakáján a rendőröknek, hogy az ütközést észlelve kiabálni kezdtek, hogy baleset történt, ezt hallotta meg a kapitány, aki az utasoktól kérdezgette, hogy mi történt. Ezután tolattak vissza, majd néhány másodperc után elhajóztak a Dunán felfelé. A rendőrség azonban közleményében kiemeli, hogy a 2019. május 29-én bekövetkezett dunai hajóbaleset ügyében a Budapesti Rendőr-főkapitányság a szállodahajó kapitányát egy bűncselekmény miatt hallgatta ki gyanúsítottként, akivel 
halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés veszélyeztetése vétség megalapozott gyanúját közölte.

A rendőrség hozzáteszi, hogy a BRFK a nyomozás során a baleset összes körülményét vizsgálja, azonban a sajtóban megjelent hírekkel ellentétben
a nyomozás jelenleg egy bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt van folyamatban, a kapitánnyal más gyanúsítást a BRFK nem közölt.

Szerző
Frissítve: 2019.06.20. 11:36

Életveszélyes szociálpolitika: a kilátástalan helyzetbe került emberek az ellen fordulnak, akitől meghallják a rossz hírt, nincs segítség

Publikálás dátuma
2019.06.20. 06:45

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A kormány közvetett felelősségét mondja ki az Inárcson tavaly júliusban meggyilkolt családsegítő ügyében Kozma Judit szociológus tanulmánya.
"Az állam szociális gondatlanságának súlyosak a következményei. A mindennapi szociális munkában megjelenő erőszak, a támadások csak a társadalmi válság tünetei" – olvasható Kozma Judit elemzésében. A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum keretében létrehozott, a szociális munkások munkahelyi biztonságával foglalkozó munkabizottság tagjaként a Miskolci Egyetem tanszékvezetője állítja: a kormány szociálpolitikai intézkedései magukban hordozzák a kockázatot, hogy a kilátástalan helyzetbe került emberek az ellen fordulnak, akitől meghallják a rossz hírt, nincs segítség. Ez történt tavaly nyáron Inárcson, ahol az eladósodott, kilakoltatással fenyegetett családfő két késszúrással megölte a családsegítőt, mert tőle tudta meg, hogy nincs mód megtartani a családi otthont, egyben tartani a családját. A férfit két hete ítélte első fokon életfogytiglanra a bíróság. A bajba került embereknek, családoknak vannak jogos elvárásai az állammal szemben, de „az elmúlt három évben tízezer kilakoltatás történt anélkül, hogy az állami lakáspolitika lakhatási segítséget biztosítana legalább a rászoruló gyermekes családoknak”- említi az egyik legsúlyosabb gondot, amivel naponta szembesülnek a családsegítők.
Alapvető baj és a kormányzati felelősséget mutatja az egyetemi tanszékvezető szerint, hogy „a legrászorultabbak életfeltételeit radikálisan rontó intézkedések történtek az utóbbi tíz évben”. Ide sorolja a rokkantnyugdíjak embertelen módszerekkel lezajlott felülvizsgálatát, a súlyosan sérültek ellátásának szegénységi küszöb alá csökkentését, miközben nem építette ki a kormány a megfelelő foglalkoztatási hátteret, hogy képességeik szerint tényleg dolgozhassanak. Hasonlóan veszélyesnek tartja a szakértő azokat a rendeleteket, amelyek kriminalizálják a szegénységet, megtiltják a lomizást, kukázást, csigagyűjtést, az utcán élést. Ezeknek a kormányzati lépéseknek a következményeivel a szociális munkások szembesülnek, mert csak őket érik el a bajban lévők – hangsúlyozza elemzésében a szociológus. A szakma megítélése épp emiatt romlik a közvéleményben, különösen a falvakban csak „gyámosoknak” nevezett gyermekjóléti szociális munkásoké. Nekik végképp elégtelenek az eszközeik a szegény családok segítésére, így nem egy esetben csak a súlyosan veszélyeztetett gyermek családból való kiemelése marad – figyelmeztet a tanulmány szerzője a legnagyobb veszélyre. A legsúlyosabb helyzetű embereket ellátó intézményekben a problémák legfőbb oka a rendkívüli munkaerőhiány, ahogy a halmozottan hátrányos helyzetű településeken is legfeljebb egy családsegítőt találni hetente egyszer pár órában – sorolja tovább a bajokat Kozma Judit. A szakértői jelentés szerint az utóbbi idők reformjai sem tettek jót a szociális szolgáltatásoknak. Az esetmenedzseri szolgáltatás, az iskolai szociális munka, vagy a szociális diagnózis bevezetése sem segített a helyzeten, ahogy nem megoldott az sem, hogy a bajban lévők a járási központokba utazzanak, ahol összpontosul a szakértelem. Végül arra hívja fel a figyelmet a szakértő hogy mindezek miatt a szociális munkásokat súlyosan veszélyezteti a kiégés. A legnagyobb terhelésnek kitett szociális munkások egy része sajátos választ ad az eszköztelenségre, túlterhelésre és fenyegetettségre. Félnek a támadástól, ezért kerülik a hangos, erőszakos családokkal való konfrontálódást, inkább nem veszik észre egy gyerek veszélyeztetettségét. Valódi lépések, a bizalmon alapuló segítő kapcsolat kiépítése helyett inkább a „hátukat védik”, azaz az egyébként is túlburjánzó adminisztráció rendben tartását tekintik a legfontosabbnak, vagy elmennek a pályáról. S hogy mit kellene, lehetne tenni a helyzet javítására? Kozma Judit mindenekelőtt egy felmérést tartana szükségesnek az ágazat helyzetéről, ami megalapozná a legszükségesebb szociálpolitikai döntések meghozatalát. E mellett pártatlan szakértői csoportokat hozna létre a botrányos esetek kivizsgálására, arculatjavító médiakampányt indítana a szociális szakma megismertetésére, javítaná a dolgozók munkafeltételeit, erősítené az oktatást a hiányzó kollégák pótlására, és támogatná a munkájukat segítő civil szervezeteket. Valamennyi kormányzati lépés előtt elemzéseket, kutatásokat, hatásvizsgálatokat végezne. Elvileg ebbe a sorba illeszkedne ez a tanulmány is, csak épp azt nem lehet tudni, mire használja majd a humántárca. A szociális államtitkárság szerda estig nem válaszolt az elemzéssel kapcsolatban feltett kérdéseinkre.

Fenyegető szavak

A Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete tavaly ősszel villámkutatást végzett a szociális szakma fenyegetettségéről. A majdnem 500 válaszadó nagy része a gyermekjólét területén dolgozó nő volt, és túlnyomó többségük érzett már fenyegetést a kliensek, de saját kollégái részéről is. Tíz százalékuk mindkét oldalról. Ezeknek az eseteknek a nagy része csak szavakkal való megfélemlítés és a válaszadók egyharmadának a kollégák segítettek megoldani a helyzetet. A kutatás azt is megmutatta, hogy a szociális intézmények kétharmadában vannak a dolgozókat védő intézkedések.