Gulyás: Abban az intézményben, ahol egy miniszterrel folytatott beszélgetés kiszivárog, nagyobb reformokra van szükség

Publikálás dátuma
2019.06.20. 11:56

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Nem kívánunk semmit sem elvenni, a „kutatóintézet eddig is közfeladatot látott el és ezután is közfeladatot fog ellátni” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely a közelgő brüsszeli csúccsal kapcsolatban elmondta, hogy az Unión belül a magyar kormány legfontosabb szempontja a tagállamok önállósága, illetve a keresztény kultúra védelme.„Fontos, hogy az EU védje meg az üldözött keresztény közösségeket” – mondta. Magyarország támogatja, hogy a következő öt éves időszakban az EU nyissa meg a nyugat-balkáni országok számára a csatlakozás lehetőségét – a Miniszterelnökséget vezető miniszter ehhez hozzátette, hogy az EU nem áll készen újabb tagállamok felvételére. Gulyás kiemelte, hogy Magyarország, a többi V4-es országokkal együtt (akikkel hazánk közös álláspontot képvisel) nem támogatja sem Manfred Weber személyét, sem a Spitzenkandidat-rendszert. „Manfred Weber kapcsán több alkalommal elmondtuk, miután ő nem tartott igényt a legerősebb támogatottságot szerzett párt támogatására, mi ezt az igényt tudjuk teljesíteni. 
Az európai intézmények élére olyan vezetőt kell választani, aki nem támadta meg az EU egyik tagállamát sem, Manfred Weber pedig azzal, hogy megszavazta a Sargentini-jelentést, alkalmatlanná tette magát”

– hangsúlyozta. A klímastratégia kapcsán a miniszter elmondta, hogy Magyarország az egyik legpéldamutatóbb ország az Unióban a környezetvédelem terén, valamint hogy a magyar kormány jövőorientált és klímabarát. Ám hozzátette, hogy „a párizsi klímacélok teljesítése atomenergia nélkül lehetetlen”.  A költségvetéssel kapcsolatban Gulyás elmondta, hogy a 2020-as évben a családok támogatása fog növekedni. A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar gazdaságban még semmilyen jele nincs az európai és a globális növekedés lassulásának, és azért fogadták el a gazdaságvédelmi akciótervet, hogy a magyar gazdaság bővülését továbbra is hasonló mértékben fenn lehessen tartani, illetve hogy legalább 2 százalékkal meghaladja az európai uniós átlagot. A miniszter a szúnyoghelyzetről is említést tett, miszerint a kormány plusz forrásokat biztosít a közeljövőben az irtásra, ám egyelőre nem lehet tartani a lépést a szaporulattal.
„A következő hetekben minden eddiginél több szúnyogirtás lesz”

– mondta Azegészségügyi dolgozók bérezésével kapcsolatban elhangzott, hogy munkájukat a kormány megbecsüli, ezért nő az ő bérük növekedik a leginkább. 2022-ig 64 százalékos béremelést terveznek az egészségügyi szektorban.  A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) ügyében pedig azt mondta, hogy nem kívánunk semmit sem elvenni, a „kutatóintézet eddig is közfeladatot látott el és ezután is közfeladatot fog ellátni” . Ám hozzátette, hogy 
„abban az intézményben, ahol egy miniszterrel folytatott beszélgetés kiszivárog, ott nagyobb reformokra van szükség”.

A korrupció miatt két év börtönre ítélt volt macedón miniszterelnök Nikola Gruevszki és egy külügyi államtitkár találkozója kapcsán Gulyás elmondta, hogy a kormány ugyanúgy segíti Gruevszkit, mint bármely más menekültstátuszt kapott személyt. A főpolgármesterválasztással kapcsolatban az ellenzékről is ejtett néhány szót, meglátása szerint a jelöltkeresés „egy roncsderbire hasonlít” és „a kormány mellett Tarlós István tette a legtöbbet Budapestért”.
Szerző
Témák
kormányinfó

Az Ab szerint nincs baj a közigazgatási bíróságról szóló törvénnyel

Publikálás dátuma
2019.06.20. 11:31
Illusztráció
Fotó: Népszava
Úgy vélik, önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget.
Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) az önálló közigazgatási bíróságok felállításáról rendelkező törvényt támadó indítványt, mert megítélése szerint a törvény összhangban van az alaptörvénnyel.
„Önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget”

– áll az Ab határozatáról szóló, a testület honlapján csütörtökön közzétett közleményben.

Az országgyűlési képviselők negyede indítványozta, hogy az Ab semmisítse meg a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt. Az indítványozók szerint a szabályozás sérti a hatalommegosztás elvét és a kellő felkészülési idő, valamint az ítélkező bírák pártatlanságának, befolyástól mentes döntéshozatalának követelményét. Az indítványozók érvelése szerint a bírói függetlenség elvét sérti, hogy az igazságügyi miniszter dönt a bírói pályázatokról és a költségvetési kérdésekről, és ő nevezi ki bírósági vezetőket. Az indítvány benyújtása után az Országgyűlés a közigazgatási bíróságok függetlenségét biztosító további garanciákról szóló törvénnyel megváltoztatta, illetve kiegészítette a szabályozást.
Az Ab a módosított, kiegészített törvények vizsgálatánál abból indult ki, hogy a bírói függetlenség nem azonosítható a bírósági szervezet teljes igazgatási függetlenségével. A bírósági igazgatásnak több modellje létezik, így például a miniszteri modell, a bíró tanácsok általi igazgatás, valamint a vegyes modell és ezek különböző alfajai. Az Ab szerint az a döntő, hogy az igazgatás kizárólag a bíróságok szerkezeti működését érintse, és ne befolyásolja az ítélkezési tevékenységet, illetve ehhez kapcsolódóan a bíró és a bírósági szervezet függetlenségét. Önmagában a miniszteri igazgatás nem sérti sem a hatalommegosztás elvét, sem a bírói függetlenséget. Mindaddig, amíg a miniszter igazgatási tevékenysége a szakmai működésre, az ítélkező tevékenységre nem gyakorol közvetlen befolyást, alaptörvény-ellenesség nem állapítható meg ´ mondta ki az Ab. Megállapította, hogy a törvény biztosítja a bírói szervek részvételével megvalósuló, az igazságügyi miniszter egyoldalú politikai meghatározottságát semlegesítő ellensúlyt. Az Országos Közigazgatási Bírói Tanács (OKBT) Személyi Tanácsának a bíróvá válás folyamatában és egyes bírósági vezetők kinevezésénél, felmentésénél megfelelő jogosítványai vannak. A közigazgatási bíróságok igazgatásáért felelős miniszter költségvetési jogkörei közvetlenül az alaptörvényen alapulnak, a bírói szervek és vezetők közreműködése az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását elősegítő ellensúlyként elegendő. A bírók beosztása és áthelyezése, kirendelése, a címadományozás szabályai kellő garanciákat tartalmaznak ahhoz, hogy érvényesüljön az ítélkezés függetlenségének elve. A határozathoz a 15 tagú testületből három alkotmánybíró – Balsai István, Pokol Béla és Stumpf István – különvéleményt csatolt. Az Ab határozata a testület honlapján olvasható. Az Országgyűlés előtt van az a törvényjavaslat, amely határozatlan időre elhalasztja az önálló közigazgatási bíróságok felállítását.
Frissítve: 2019.06.20. 13:24

Putyinhoz köthető személynek lehet bejárása a hazánkba költöző IIB-bankhoz

Publikálás dátuma
2019.06.20. 09:57
A volt KGST-bank épülete Moszkvában
Fotó: OVCHINNIKOVA IRINA / KORMANY.HU
Ez némileg árnyalja a képet, amit az Orbán-kormány fest a poszt-szovjet pénzintézetről.
Újabb részletek derültek ki a hamarosan Budapestre költöző poszt-szovjet Nemzetközi Beruházási Bankról (IBB), a bankban ugyanis megfigyelői státusza van a Vlagyimir Putyinhoz több szálon köthető VTB orosz pénzintézetnek – írja a Direkt 36. Ez az információ erősen árnyalja azt a képet, amit az Orbán-kormány igyekszik sugallni a pénzintézetről.
Az egykor a KGST-n belül működő IIB 2012-ben aktivizálódott újra, és Magyarország 2015-ös belépése után az Orbán-kormány kezdeményezte, hogy a bank helyezze Budapestre a székhelyét.

Ez hamarosan meg is fog történni, ami miatt sok nemzetközi kritika érte a kormányt a nyugati szövetségesek részéről. Orbán Viktorék azzal próbálták ezt visszaverni, hogy az IIB nem is orosz, hanem egy nemzetközi bank, mivel más kelet-európai EU- és NATO-tagállamok is tagjai. A portál információi szerint azonban 
  • az IIB-ben az orosz államé a legnagyobb (45,5 százalékos) részesedés,
  • a bank vezetője is orosz,
  • a bank kubai ülésén megfigyelői státuszt szerző VTB Oroszország második legnagyobb bankja, amely a többségi állami tulajdon révén a Kreml befolyása alatt áll. A VTB felügyelőbizottságának elnöke Anton Sziljanov pénzügyminiszter.
  • az IIB és a VTB üzleti partnerségbe is került az évek során, a két bank vezetői is szoros személyes kapcsolatban állnak egymással.
  • az IIB-t irányító Nyikolaj Koszov és a VTB-t vezető Andrej Kosztyin több évtizede barátok. Mindketten diplomataként dolgoztak, és a nyolcvanas évek második felében a Szovjetunió nagy-britanniai képviseletén teljesítettek szolgálatot.
  • Kosztyin pedig személyesen is közeli kapcsolatot ápol Putyinnal.
A bank politikai kötődése vezetett ahhoz, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió a VTB-t (és az USA személyesen Kosztyint) is szankciókkal sújtotta az ukrajnai orosz agresszió miatt.
„A VTB valójában nem csak egy bank, hanem a Kreml érdekeit szolgálja. Kosztyin a kisujját sem emelné fel Putyin jóváhagyása nélkül”

– állítja Anders Aslund nemzetközileg is ismert svéd közgazdász, aki a 90-es években az orosz kormány tanácsadójaként dolgozott. Aslund szerint a bankvezetés politikai kötődéseire utal az is, hogy Kosztyin annak ellenére a helyén tudott maradni 2002 óta, hogy a bank egyébként pénzügyileg gyengén teljesít.

Megfigyelői státusz

A portál szerint a VTB azzal, hogy az IIB kubai találkozóján megkapta az általa kért megfigyelői státuszt a banknál, jogosultságot kapott ahhoz, hogy részt vegyen az IIB tanácsülésein és más rendezvényein, valamint hozzáférhet a bank egyes „nem bizalmas” dokumentumaihoz, ha az IIB igazgatósága ahhoz hozzájárul. Mint írják, nem a VTB az egyedüli olyan szervezet, amely megfigyelői státusszal rendelkezik az IIB-nél: ugyanilyen tagságot kapott a szintén az orosz állam tulajdonában álló Vnyesekonombank, az orosz és a kazah állam által alapított Eurasian Development Bank, és az orosz külkereskedelem támogatására létrehozott, állami Russian Export Center is. Rajtuk kívül a Bolgár Fejlesztési Bank és a Belarusz Köztársaság rendelkezik megfigyelői státusszal az IIB honlapja szerint. Az IIB közölte, hogy szerintük a „megfigyelői státusz nem garantál hozzáférést semmilyen betekintéshez”. Amikor a portál rákérdezett, hogy a bank legfelsőbb döntéshozó fórumának számító tanácsüléseken való részvétel nem számít-e annak, azt állították, hogy a megfigyelők csak a fórumok nyilvános részein vehetnek részt. Az IIB szerint a megfigyelői státusszal rendelkezőknek csak ahhoz van joguk, hogy „a termékeiket és szolgáltatásaikat promotálják a bank részvényesei és partnerei felé”. 
Szerző
Témák
Bank Puytin Budapest