A Lánchíd Palotát nézték ki az orosz hátterű banknak

A Nemzetközi Beruházási Bank székhelyét a magyar államnak kell biztosítania. Úgy tűnik, az Orbán-kormány nem lesz szűkmarkú az orosz hátterű bankkal, a Lánchíd Palota Közép-Európa legdrágább irodaépülete.

Már javában keresik az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) budapesti székhelyéül szolgáló ingatlant, a márciusban elfogadott jogszabály szerint ugyanis a kormány vállalta: megfelelő irodaépületet biztosít a pénzintézetnek. Lapunk több egymástól független forrásból úgy értesült, hogy a bank akár Budapest egyik legpatinásabb épületébe, az Ybl Miklós által tervezett Lánchíd Palotába is beköltözhet, az erről szóló tárgyalásokon ugyanis ez az ingatlan is szóba került. Információink szerint, ha sikerül megállapodni, akkor nem az egész épületet, hanem annak csak egy részét bérli majd a Nemzetközi Beruházási Bank.

A pénzintézet lapunk kérdéseire azt közölte, hogy az épülettel kapcsolatban egyelőre nem tudnak válaszolni, mert még nem születtek végleges döntések. A Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági- és Külügyminisztérium pedig egyelőre nem reagált megkeresésünkre.

A Duna-parti épület egyébként jó eséllyel a főváros legértékesebb magáningatlana: a hatszintes, csaknem ötezer négyzetméteres műemléki épületet hat milliárd forintért újították fel 2008-ra, aminek következtében Közép-Európa legdrágábbnak számító irodaépülete lett. A jelenlegi tulajdonos, a Nobilis Kristófhoz köthető DÖB-68 Zrt. - a Napi.hu cikke szerint - 2013-ban mintegy hárommilliárd forinttért szerezte meg az épület tulajdonjogát, ám a jelenlegi piaci értéke ennél lényegesen magasabb lehet.

Az IIB-ről szóló jogszabály a székhellyel kapcsolatban úgy rendelkezik: ha bank az irodát nem az államtól, hanem egy harmadik féltől bérelné, úgy a kormány vállalja, megtéríti az IIB felmerülő költségeit és kiadásait. Ezen felül ha a bank nem találna időben megfelelő irodát, akkor az ideiglenes iroda többletköltségét is kifizeti az állam.

Korábban – a Direkt36 cikke szerint - lehetséges székhelyként emlegették a brit nagykövetség egykori belvárosi épületét, valamint egy Szabadság téri ingatlant is, ám úgy hírlik, hogy diplomáciai körök ellenállásán megbukott a terv és végül az a hallgatólagos megállapodás született, hogy a bank budai oldalra települ.

Nem tudni ugyanakkor, hogy ki lesz a bérbeadó: a Fő utcai épület ugyanis a jelenlegi tulajdonos és a magyar állam közti jogi csatározás terepe. A Lánchíd Palota 2013 óta a Nobilis Kristóf érdekeltségébe tartozó DÖB-68 Zrt. tulajdonában van, azonban a jogi helyzet ennél bonyolultabb. Az épületet a nagyvállalkozó 2014-ben tíz évre bérbe adta az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Zrt-nek (Exim), amely saját székhelyének szánta az épületet. Azonban már egy év alatt fordult a helyzet: a 2014-es választások után a nemzetgazdasági tárcától a Szijjártó Péter vezette külügyhöz került az Exim. Ezt követően lecserélték az Exim vezetését, majd nagyfokú értékaránytalanságra hivatkozva úgy döntöttek: felbontják a tízéves bérleti szerződést. Az állami bank pert is indított a Nobilis Kristóf érdekeltségébe tartozó – ám fia, Nobilis Demeter nevén lévő – cég ellen. Az Exim azonban 2016-ban elveszítette a polgári pert elsőfokon, mert a bíróság úgy látta, hogy korrekt, piaci áron kötött szerződés jött létre.

A HVG szerint a rendőrség tavaly hűtlen kezelés miatt büntetőeljárást is indított Nobilis és két másik személy ellen a Lánchíd Palota ügyével kapcsolatban. Ezzel egy időben a Fővárosi Ítélőtábla is új elsőfokú eljárást rendelt el polgári perben, majd az ítélőtábla pár hete egy közbenső perben már az Eximnek adott igazat. A bíróság a korábbi elsőfokú ítéletet megváltoztatva jogerősen azt mondta ki, hogy a Lánchíd Palota bérleti szerződése érvénytelen. A törvényszéket pedig újabb határozat hozatalára utasította, hogy döntsön az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásáról.

Az IIB székhelyével kapcsolatos információinkat Nobilis Kristóf nem kommentálta, csupán annyit mondott „rengeteg érdeklődő van az épületre”. Ugyanakkor lapunkkal azt közölte: a májusi bírósági döntéssel szemben a Kúriához fordultak felülvizsgálati kérelemmel, szerinte így az épület egyelőre még az Exim használatában van. Ő pedig, mint tulajdonos eladásról csak akkor dönthet, ha tisztában lesz az épület korábbi belső átalakításával. (A jogi vita kirobbanása után az Exim banktitokra hivatkozva nem engedte be a bérleménybe a tulajdonost.) Ami biztos: a nagyvállalkozó várhatóan nem válogathat majd sokat a vevők között, mert a világörökségi épületre a magyar államnak tavaly óta elővételi joga van.

Az ügyben kerestük az Eximbankot is, ám nem reagált.