Pert nyert egy devizahiteles: érvénytelen a szerződése

Publikálás dátuma
2019.06.24. 16:11

Fotó: Vajda József
Most következik az elszámolás meghatározása, azaz bíróság mondja ki, hogy osztják meg a költséget a bank és az ügyfél között, de az utóbbi nem járhat rosszul.
Hétfőn megszületett az első jogerős ítélet egy olyan perben, amelyben már figyelembe vették a Kúria devizahiteles pereket vizsgáló Konzultációs Testületének április 10-i és június 20-i ajánlásait, és ennek nyomán érvénytelenné nyilvánítottak egy jelzáloghitel-szerződést. A Fővárosi Ítélőtábla bírája állapította meg, hogy az egyik pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást az adósnak arról, hogy az árfolyamváltozás jelentősen növelheti a tartozását és a törlesztőrészletek összegét, ezért a tisztességtelenség okán érvénytelennek minősítették a szerződést. Az ügyfelet képviselő ügyvéd, Bihari Krisztina a Népszavának elmondta, hogy évek óta foglalkozik ilyen ügyekkel, de ez volt az első, amikor - már kúriai ajánlást is figyelembe véve - jogerősen mondta ki a bíróság a bank tisztességtelenségét. (Hírek szerint hétfőn már megszületett egy másik, az ügyfelek érdekeit figyelembe vevő ítélet is.) Az ügy érdekessége, hogy ennél a szerződésnél született kockázatfeltáró nyilatkozat, amit az adós annak idején alá is írt. Azonban a bíróság ezt nem tartotta elégségesnek, mert nem határozták meg, hogy az árfolyamemelkedés kockázatát ki viseli, a pénzintézet vagy az ügyfél, s ha megosztva, akkor milyen arányban. Arra sem hívták fel a figyelmet, hogy a futamidő alatt akár három-négyszeresére is nőhetnek az ügyfél terhei.  Az ügy az adós javára megszületett ítélettel azonban még nem fejeződött be. Az ítélőtábla utasította a Budapest Környéki Törvényszéket, hogy az ügyfél érdekeit szem előtt tartva határozza meg a felek közötti elszámolás menetét. (Ez a bíróság volt az, amely az ügyfél számára korábban kedvezőtlen, nem jogerős ítéletet hozott, és most az ítélőtábla döntése nyomán kötelezték az ügy újratárgyalására, de már az ítélőtábla álláspontjának kötelező figyelembevételével.) 
A számítások elvégzése a pénzintézet feladata lesz, amit a bíróság rendelkezésére kell bocsátania. Előfordulhat, hogy az ügyfélnek nincs is tartozása (a hitel visszafizetése után még öt évig perelheti a bankot), ilyenkor az elszámolás után visszakaphat pénzt. Más esetben az árfolyamkockázatot kiiktatják, a devizában való nyilvántartás megszűnik, az elszámolással pedig csökkenhet vagy éppen meg is szűnhet a tartozás. A kölcsön összegét ugyanis a ténylegesen az adós rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni, kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni. A másik lehetséges elszámolási mód, hogy a szerződést a bíróság úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálja. Az Európai Unió irányelve alapján az adóst ez esetben az árfolyamváltozás 20 százaléka terheli, 80 százalékot pedig a bank kénytelen viselni. Azt a számítást alkalmazzák, amely az adós számára kedvezőbb. Bár lehetséges a bankokkal való megegyezés is, azonban ennek az ügyfél számára kedvező kimenetelének kicsi az esélye, ezért érdemes bírósághoz fordulni - vélik a szakértők. Bihari Krisztina elmondta: azért is örömteli a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése, mert az adós ellen már végrehajtási eljárás indult, amit most természetesen felfüggesztettek.
Frissítve: 2019.06.24. 16:19

Drágul a benzin és a gázolaj

Publikálás dátuma
2019.06.24. 14:03

Fotó: Népszava
3 forinttal emeli a Mol a benzin és 5 forinttal a gázolaj nagykereskedelmi árát szerdán.
A változást követően a benzin literenkénti átlagára 378 forintra, a gázolajé 391 forintra emelkedik.
Az üzemanyagok ára legutóbb június 21-én, pénteken változott, a 95-ös benzin ára 2 forinttal csökkent, a gázolajé nem változott.
Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
A benzin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forint.

Tesztelték az élelmiszereket: van eltérés, de nem Kelet és Nyugat között

Publikálás dátuma
2019.06.24. 12:57
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az uniós tagállamok egységes piacán ugyanazon márkanéven és csomagolásban forgalmazott élelmiszerek kilenc százalékáról derült ki, hogy más az összetételük.
Több mint egyötödüknek a különböző összetevők ellenére meglehetősen hasonló a kinézetük. Ugyanakkor az eltéréseket nem lehet földrajzi régiókhoz kötni, vagyis a választóvonal nem Kelet és Nyugat között húzódik. Ezzel az eredménnyel zárult az Európai Bizottság égisze alatt működő Közös Kutatási Központ (KKK) által elvégzett tesztelés, amelyről hétfőn számoltak be Brüsszelben. A szakértők 19 országból – köztük Magyarországról – származó 128 termékből vett csaknem 1400 mintát vizsgáltak meg tavaly novemberben és decemberben az általuk kidolgozott egységes útmutató alapján. Egyebek között sör, kávé, tejtermékek, fagylaltok és száraztészták kerültek a kosárba. A mintavétel nem volt reprezentatív, és a tesztelés során csupán a csomagolást, az azon feltüntetett összetevők listáját, illetve a tápértékre vonatkozó információkat hasonlították össze. A KKK által kidolgozott módszertant és az elvégzett elemzéseket követve ezután a tagállamok folytathatják a vizsgálatokat, hogy megbízható tudományos eredményeket kapjanak az úgynevezett kettős minőségű élelmiszerekről. Az Európai Bizottság 1,26 millió eurót szán arra, hogy a nemzeti fogyasztóvédelmi hatóságok felvértezzék magukat a termékek tesztelésére és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok leleplezésére. A hétfőn meghirdetett pályázati felhívásra október 19-ikéig lehet jelentkezni. “Örülök, hogy a tudósok nem találtak bizonyítékot rá, hogy az egyazon márkájú élelmiszerek összetétele tekintetében választóvonal húzódik Kelet és Nyugat között. Ugyanakkor aggasztónak tartom, hogy a tesztelt termékek egyharmadának eltérőek az összetevői, miközben a csomagolásuk ugyanolyan vagy hasonló” – nyilatkozta Navracsics Tibor uniós biztos, aki a bizottsági kutatóközpontot felügyeli. A vizsgálatokból kiderült, hogy az esetek felében a forgalmazó helyesen tüntette fel az adatokat: a tagállamokban kapható egyforma csomagolású élelmiszerek 23 százalákának az összetevői is ugyanazok, míg 27 százalékuknál az eltérő csomagolás is jelezte, hogy a tartalom különbözik a másutt kapható hasonló termékétől. A szakértők ugyanakkor leszögezik: a másféle összetétel egyáltalán nem azt jelenti, hogy az adott termék silányabb minőségű. Az úgynevezett kettős minőségű termékekkel azután kezdtek foglalkozni az EU döntéshozói, hogy 2017-ben kelet- és közép-európai országok felvetették: egy sor élelmiszer és fogyasztási cikk rosszabb minőségben kerül forgalomba az Unió keleti felén, mint a nyugatiban. A tudományos elemzés mellett az EU28-ak jogszabályi változtatásra is készülnek: a tervek szerint az év végén lép hatályba a rendeletmódosítás, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok közé sorolja a különböző tagállamokban egyazon márkanéven és csomagolásban terített, de jelentősen eltérő minőségű és összetételű termékek forgalmazását.
Témák
élelmiszer unió