devizahitel;Kúria;

- Pert nyert egy devizahiteles: érvénytelen a szerződése

Most következik az elszámolás meghatározása, azaz bíróság mondja ki, hogy osztják meg a költséget a bank és az ügyfél között, de az utóbbi nem járhat rosszul.

Hétfőn megszületett az első jogerős ítélet egy olyan perben, amelyben már figyelembe vették a Kúria devizahiteles pereket vizsgáló Konzultációs Testületének április 10-i és június 20-i ajánlásait, és ennek nyomán érvénytelenné nyilvánítottak egy jelzáloghitel-szerződést. A Fővárosi Ítélőtábla bírája állapította meg, hogy az egyik pénzintézet nem adott megfelelő tájékoztatást az adósnak arról, hogy az árfolyamváltozás jelentősen növelheti a tartozását és a törlesztőrészletek összegét, ezért a tisztességtelenség okán érvénytelennek minősítették a szerződést.

Az ügyfelet képviselő ügyvéd, Bihari Krisztina a Népszavának elmondta, hogy évek óta foglalkozik ilyen ügyekkel, de ez volt az első, amikor - már kúriai ajánlást is figyelembe véve - jogerősen mondta ki a bíróság a bank tisztességtelenségét. (Hírek szerint hétfőn már megszületett egy másik, az ügyfelek érdekeit figyelembe vevő ítélet is.)

Az ügy érdekessége, hogy ennél a szerződésnél született kockázatfeltáró nyilatkozat, amit az adós annak idején alá is írt. Azonban a bíróság ezt nem tartotta elégségesnek, mert nem határozták meg, hogy az árfolyamemelkedés kockázatát ki viseli, a pénzintézet vagy az ügyfél, s ha megosztva, akkor milyen arányban. Arra sem hívták fel a figyelmet, hogy a futamidő alatt akár három-négyszeresére is nőhetnek az ügyfél terhei. 

Az ügy az adós javára megszületett ítélettel azonban még nem fejeződött be. Az ítélőtábla utasította a Budapest Környéki Törvényszéket, hogy az ügyfél érdekeit szem előtt tartva határozza meg a felek közötti elszámolás menetét. (Ez a bíróság volt az, amely az ügyfél számára korábban kedvezőtlen, nem jogerős ítéletet hozott, és most az ítélőtábla döntése nyomán kötelezték az ügy újratárgyalására, de már az ítélőtábla álláspontjának kötelező figyelembevételével.) 

A számítások elvégzése a pénzintézet feladata lesz, amit a bíróság rendelkezésére kell bocsátania. Előfordulhat, hogy az ügyfélnek nincs is tartozása (a hitel visszafizetése után még öt évig perelheti a bankot), ilyenkor az elszámolás után visszakaphat pénzt. Más esetben az árfolyamkockázatot kiiktatják, a devizában való nyilvántartás megszűnik, az elszámolással pedig csökkenhet vagy éppen meg is szűnhet a tartozás. A kölcsön összegét ugyanis a ténylegesen az adós rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni, kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni.

A másik lehetséges elszámolási mód, hogy a szerződést a bíróság úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálja. Az Európai Unió irányelve alapján az adóst ez esetben az árfolyamváltozás 20 százaléka terheli, 80 százalékot pedig a bank kénytelen viselni.

Azt a számítást alkalmazzák, amely az adós számára kedvezőbb. Bár lehetséges a bankokkal való megegyezés is, azonban ennek az ügyfél számára kedvező kimenetelének kicsi az esélye, ezért érdemes bírósághoz fordulni - vélik a szakértők.

Bihari Krisztina elmondta: azért is örömteli a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntése, mert az adós ellen már végrehajtási eljárás indult, amit most természetesen felfüggesztettek.

Az uniós tagállamok egységes piacán ugyanazon márkanéven és csomagolásban forgalmazott élelmiszerek kilenc százalékáról derült ki, hogy más az összetételük.