Nagyon közel van az érvényességhez az előválasztás

Publikálás dátuma
2019.06.24. 20:56

Fotó: Lakos Gábor / Népszava
Alig ezer voks hiányzik az ötvenezerhez.
Karnyújtásnyira van az 50 ezres érvényességi küszöbtől az előválasztás, miután hétfőn rekordot döntött a folyamatban résztvevők száma – derült ki a szervezők statisztikájából. A hét első, az előválasztás ötödik napján ugyanis több mint 13 ezren voksoltak. Így csaknem 49 ezren vettek részt eddig az előválasztás második fordulójában. A legnépszerűbb helyszín a Móricz Zsigmond körtér volt, a budai sátorban csaknem hatezren szavaztak. Online eddig mintegy 3400-an választottak Kálmán Olga, Karácsony Gergely vagy Kerpel-Fronius Gábor között. A főváros és egyben az ország első előválasztásának téli, első fordulójában nagyjából 34 ezren voksoltak. A mostani fordulóban szerda délig lehet szavazni, az eredményre pedig aznap estig kell várni. A szavazatokat ugyanis csak a választás lezárulta után kezdik összeszámolni.
Szerző

Kivezetették Budaházy Eddáékat a Pride egy újabb rendezvényéről

Publikálás dátuma
2019.06.24. 20:46
Korábbi felvétel!
Fotó: Labrisz Egyesület
A közönség „Nácik haza!” skandálással próbálta távozásra bírni őket.
Két tiltakozó csoport is megjelent hétfő este a budapesti Auróra közösségi helyen, ahol a Pride tartott rendezvényt a Pride hónap kapcsán. Budaházy Eddát és társait a szervezők kérésére rendőrök kísérték ki a helyről írja a Mérce. Az Aurórában az 50 éve kitört Stonewall lázadásra emlékeztek. Negyed 7 tájban a helyszínen megjelent Budaházy és két társa, akik közül egyikőjük a Mi Hazánk ifjúsági szervezetének ifjúságpolitikai szakpolitikusaként mutatkozott be. A rendezők nem engedték be őket a rendezvényére. Budaházyék arra hivatkoztak, hogy előzetesen regisztráltak, és csupán tájékozódni szeretnének, ám a rendezők a házirendre hivatkozva megtagadták bejutásukat. Eközben magán a rendezvényen is előkerült két tüntető. Ők is azt mondták, csak vitatkozni szeretnének, illetve segíteni a résztvevőknek. A közönség „Nácik haza!” skandálással próbálta távozásra bírni őket, de végül csak a rendőrség újabb megérkezése vetett véget a tiltakozásnak.  
Szerző
Témák
pride Budaházy

Korrupcióhatás: Prága nem Budapest

Publikálás dátuma
2019.06.24. 20:32

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Ami a cseh fővárosban százezreket mozdított meg, az Budapesten csak ezreket. Az elemzők szerint máig érvényesülnek a rendszerváltó különbségek.
Prágában negyedmillióan tiltakoztak a hétvégén, mert a cseh rendőrség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) gyanúja szerint a cseh kormányfő, Andrej Babis egy volt cége illegálisan vett fel uniós támogatást. Budapesten ugyanakkor csak néhány ezren mentek utcára, amikor kiderült: a magyar kormányfő veje az OLAF szerint jogszerűtlenül használta fel az uniós támogatásokat. – Bár a prágai tüntetések látványosak, a látszat ellenére valójában nincs akkora különbség az országok között, mint azt a híradások képei sugallják – mondta a Népszavának a V4-es országokat kutató Bartha Dániel. A Centre for Euro-Atlantic Integration and Democracy szakértője szerint Csehországban és Szlovákiában – vagyis akkor még Csehszlovákiában – teljesen máshogy zajlott a rendszerváltás, és ennek máig érezhető hatása van: a bársonyos forradalom idején tömegek voltak az utcán és joggal érezhették nagyon sokan, hogy tevőleges részvételükkel omlott össze a kommunista diktatúra. Ehhez képest – tette hozzá – „Magyarországon gyakorlatilag zárt ajtók mögött tárgyalták le az egészet, nem kísérték a folyamatot nagy tüntetések”. – Amikor Szlovákiában éltem, akkor éreztem, hogy ennek máig tartó hatása van: ott több generáció sokkal inkább magáénak érzi a demokratikus rendszert, mint Magyarországon – fogalmazott Bartha Dániel. Ugyanakkor Csehországban és Szlovákiában is egy, a magyarénál sokkal fragmentáltabb politikai rendszer működik, nincs olyan párt, mint Magyarországon a Fidesz, amelynek ekkora túlhatalma lenne a többiekkel szemben, mindkét országban sokkal ingatagabb a helyzet. Babis pártja, az ANO jelenleg 21 százalékon áll és ha nem is meredeken, de esik a népszerűsége, Szlovákiában ugyanez a helyzet, a Smer mindig nagyságrendileg 20 százalék körül állt. Ugyanakkor Bartha Dániel szerint jelenleg semmi nem utal arra, hogy a tömegtüntetések bármilyen veszélyt jelentenének a hatalmára, szavazói kitartanak mellette.  A kutató szerint azok, akik most valamilyen komoly trendfordulót látnak például Zuzana Caputová szlovák elnökké választásában, elfeledkeznek arról: hasonló módon antikorrupciós jelszavakkal lett államfő Andrej Kiska is, de az elmúlt négy évben valójában nem sok változott a szlovák politikában neki köszönhetően. A radikálisabb változásokat egy társadalmi sokk, Ján Kuciák újságíró meggyilkolása váltotta ki. Jarábik Balázs, a Carnegie Endowment for International Peace munkatársa szerint Csehországban és Szlovákiában is a fiatal felső közép osztály áll jellemzően a tüntetések mögött, ők azok, akik már elég jól élnek és elég sokat utaznak ahhoz, hogy valóban európai polgárként tekintsenek magukra és lázadjanak a rendszer ellen. A prágai korrupciós ügyről szólva Jarábik Balázs úgy vélekedett: – Andrej Babis, aki Orbán Viktorhoz hasonlóan kezdett hatalmi hátországa kiépítésébe, megjelent például tulajdonosként a médiapiacon, megtehetné, hogy visszafizeti a vitatott két millió eurós támogatást, és megszabadulna az egész eljárástól, de ő nem ezt teszi, mert makacs. Még az sem érdekli, hogy előbb-utóbb minden politikai partnere elfordulhat tőle és ha a tüntetésekbe nem is, abba már belebukhat – fejtette ki Jarábik Balázs.

„Andrej nélkül” – kormánybuktatás mobilapplikációval

Fiatalok szervezték a cseh kormányfő lemondását célzó vasárnapi tömegtüntetést, amelyen a rendezők 250 ezer, a rendőrség viszont csak 200 ezer tüntetőt láttak. Ehhez képest a T-Mobile a mobiltelefonok használatából arra következtetett, hogy a tüntetők száma elérte a 283 ezret. Ennyi embert tiltakozott az ellen, hogy Andrej Babis miniszterelnök illegálisan vett fel uniós támogatást, s hogy az ügyet elsimítsa, új igazságügyi minisztert nevezett ki. Ennyien érezték fontosnak, hogy kiálljanak a demokráciáért. A tüntetésen sok fiatal arc bukkant fel, a mostani megmozdulásokat az a Millió pillanat a demokráciáért nevű szervezet hívta életre, amely egyes hírek szerint akár párttá is alakulhat. A nagy kérdés az, hogy tud ekkora tömegeket mozgósítani egy olyan szervezet, melynek élén egy 26 éves egyetemista, a prágai Károly Egyetemen filozófiát és cseh irodalmat tanuló Mikulás Minár áll? Ebben komoly szerepe lehet annak, hogy a szervezők rendkívül kitartóak és ötletekben gazdagok. A szervezet tavaly februárban kezdett mozgolódni Babis ellen, akkor egymillió aláírást gyűjtött a kormányfő lemondásáért amiatt, mert büntetőjogi eljárás előtt állt, s hírek szerint együttműködött a hírhedt csehszlovák kommunista titkosrendőrséggel, az StB-vel. Idén április végén szervezték az első igazán nagy tüntetést rögtön azután, hogy Babis Marie Benesovát nevezte ki az igazságügyi tárca élére. A szervezet szerint Babis célja a váltással nyilvánvalóan az volt, hogy eltussolja a rendőrség vele szemben indított nyomozását. A Vencel téren 120 ezren tüntettek, de sokan vonultak utcára az ország más vidékein is.
Abban, hogy a tüntetések ezután sem ültek el, magának Babisnak is megvan a maga szerepe. Rendkívül arrogánsan söpörte le az asztalról a vele szembeni vádakat, szerinte a tüntetők valójában „koncertre mentek”. Itthon is jól ismert retorikával hol Brüsszelt, hol Soros Györgyöt ostorozta a megmozdulásokért. A millió pillanat a demokráciáért szervezőinek komoly érdeme, hogy a kulturális élet jeles személyiségeit is sikerült megnyerniük Babis menesztése érdekében. Sokaknak déjà vu érzése lehet, hiszen csakúgy mint harminc éve, a Bársonyos forradalom idején, ezúttal is számos színész, rendező és író csatlakozott a tömeghez, ami azt jelzi, az értelmiség képes cselekedni is akkor, amikor azt érzi, hazája banánköztársasággá válhat. Abban, hogy olyan sok a fiatal arc, a szervezők leleményességének is komoly szerepe van. Létrehozták az „Andrej nélkül” elnevezésű applikációt, amelyet már százezernél is többen töltöttek le. Tudni kell, hogy Babis Agrofert csoportja, amely hivatalosan már nem az övé, számos élelmiszerterméket forgalmaz. A cseh boltokban kapható termékek mintegy tíz százaléka köthető a holdinghoz. Elsősorban péksüteményeket, húst, kolbászt készíttet. Az applikáció leolvassa a vonalkódot, s azonnal megállapítja, Babis cégéhez köthető-e. Ha igen, a kormányfő távozását óhajtó vásárló nem veszi meg a terméket. A jelenlegi miniszterelnök egyébként 2014-ben lett hazája pénzügyminisztere, azóta 230 millió eurós uniós támogatást kapott.

Itt más a köztévé

Abban, hogy ekkora tömegek csatlakoznak a prágai megmozdulásokhoz, a média viszonylagos függetlenségének is szerepe van. A cseh közszolgálati televízió kiegyensúlyozottság szempontjából nem hasonlítható a magyarhoz. A televízió feletti ellenőrzést a televíziós tanács gyakorolja, a gazdálkodást a parlamentnek kell jóváhagynia. A médium függetlenségére jellemző, hogy Babis még pénzügyminiszterként azért bírálta, mert szerinte elfogult volt vele szemben.  

A Babis elleni vádak

 2015 decembere óta a cseh rendőrség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (az OLAF) is nyomozást folytat Babis ellen, azzal a gyanúval, hogy Agrofert holdingja illegálisan mezőgazdasági támogatásokat kapott az Európai Uniótól. 2017. augusztus 17-én a rendőrség mentelmi joga felfüggesztését kérte a képviselőháztól. Az Európai Bizottság nemrégiben napvilágra került jelentése szerint azzal vádolják, hogy vállalkozásaiért illegálisan vett uniós támogatást. Csehországnak mintegy 451 millió koronát (5,86 milliárd forint) kellene visszafizetnie az Európai Uniónak. jelentés szerint az Agrofertnek juttatott támogatások azért sértik az érvényes törvényeket és előírásokat, mert a cseh kormányfőnek továbbra is befolyása van egykori cégére, amelynek irányítását 2017 februárjában két vagyonkezelő alapnak adta át. 

Témák
Prága korrupció
Frissítve: 2019.06.25. 12:11