Megvan, ki lesz az ÁKK új vezetője

Publikálás dátuma
2019.06.25. 18:14

Kurali Zoltán szeptembertől tölti be a posztot, az átmeneti időszakban Réz András vezeti az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-t.
Kurali Zoltán lesz az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója szeptember 1-jétől – közölte a Pénzügyminisztérium kedden az MTI-vel. Az átmeneti, július 17. és augusztus 31. közötti időszakban Réz András vezérigazgató-helyettes vezeti az ÁKK Zrt.-t. Emlékeztetnek, Varga Mihály felkérésére az Államadósság Kezelő Központ Zrt. korábbi vezérigazgatója, Barcza György a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatósági tagjaként folytatja munkáját, ahol Magyarország mellett Szlovákiát, Csehországot, Horvátországot és Grúziát is képviseli a londoni székhelyű bank igazgatóságában. Kurali Zoltán pályája elején makrogazdasági elemzőként, majd a Citibank értékesítési vezetőjeként dolgozott. 2006-tól kezdődően 2019-ig a Deutsche Banknál magyarországi vezérigazgató, majd regionális tőkepiaci vezető, kötvénypiaci vezető és vállalatfinanszírozási vezető pozíciót is betöltött.
Szerző

Maradt az alapkamat

Publikálás dátuma
2019.06.25. 15:58
Monetáris Tanács
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A kamatfolyosót is változatlanul hagyta a monetáris tanács.
A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta – közölte a Magyar Nemzeti Bank az MTI-vel. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll. Elemzők szerint a júniusi inflációs jelentés alapján dönthet a jegybank esetleg a monetáris politika újabb szigorításáról, kamatemelésre azonban legalább a jövő év közepéig nem számítanak. 
A kamatdöntő ülés után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa közölte: az adószűrt maginfláció a következő hónapokban várhatóan még enyhén emelkedik, majd év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken, a további monetáris lépések szükségességét pedig az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni. Megismételték, hogy az inflációt meghatározó tényezők továbbra is változékonyságot mutatnak, ezért a monetáris tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra. A testület arra is kitért, hogy a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikáját fokozódó óvatosság jellemzi. Az EKB első kamatemelésének időpontja még későbbre tolódott, az irányadó ráták legalább 2020 közepéig, illetve azt követően is a mostani szinteken maradnak. Ugyanakkor a jegybankelnök legutóbbi jelzései alapján már egyre több piaci szereplő a monetáris kondíciók lazítását árazza. A Federal Reserve esetében a piaci várakozások idén egyértelműen kamatcsökkentést jeleznek, miközben a japán jegybank a korábbi várakozásoknál hosszabb ideig tarthatja fenn lazító irányultságú monetáris politikáját – írták. 

Valamivel gyengült a forint

Kissé gyengült a forint, miután a Magyar Nemzeti Bank közölte, hogy a monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, és a kamatfolyosót is változatlanul hagyta. Az eurót 324,59 forinton jegyezték a reggeli 323,35 forinttal szemben. A dollár 284,94 forintra erősödött a kora reggeli 283,67 forintról.

Témák
alapkamat MNB

KSH: átlagosan 80 ezer forint a havi lakbér

Publikálás dátuma
2019.06.25. 14:53

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A budapesti bérleti díjak pedig megközelítik az országos átlag másfélszeresét.
Lakbérfelmérést végzett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az elsődleges cél a lakbérek vizsgálata volt, de a bérleti viszony létrejöttének módja, az ingatlanok és a lakást bérlő háztartások jellemzői is a vizsgálat tárgyát képezték. Az adatok alapján megállapították, hogy
  • 2018 októberében egy magánszemélytől bérelt lakás átlagos bérleti díja 80 ezer forint volt, a budapesti bérleti díjak pedig megközelítették az országos átlag másfélszeresét.
  • a bérleti viszony létrejöttében fontos szerepet játszik a bizalom, a személyes kapcsolat: a bérlők közel fele (48 százaléka) rokonok, ismerősök révén került kapcsolatba a lakás tulajdonosával. Az így kiadott lakásokban csökken a lakáskiadás kockázata, ezért a lakbér akár több tízezer forinttal is alacsonyabb lehet.
  • a bérlők 31 százaléka ingatlanhirdetésre specializálódott internetes oldalon talált lakást, 10 százalékuk egyéb webes felületen, hirdetési vagy közösségi oldalakon.
  • az ingatlanportálok részesedése a nagyvárosi lakásbérleti piacokon magasabb, Budapesten eléri a 45 százalékot.
A KSH kiemeli, hogy az eredmények lehetővé teszik a fővároson belüli különbségek bemutatását is. A budai hegyvidéki kerületekben a 146 ezer forintos átlagos havi lakbér és az átlagosnál nagyobb lakásméretek jellemzőek. A pesti belső kerületekben a kisebb lakásméretek mellett az egy m2-re jutó lakbér összege megközelítette a 2500 forintot. A legtöbb bérlő (57 százalék) családjával vagy partnerével él a lakásban, míg az egyéb kapcsolatban álló lakótársak, így a barátok, diák- és munkatársak aránya együttesen 11 százalékot tesz ki. A bérelt lakások 32 százalékában egyedül lakik a bérlő, Budapesten ez az arány magasabb (37 százalék), a kisebb településeken alacsonyabb. A megkérdezettek 28 százaléka munkavállalás miatt lakik albérletben. Ugyancsak magas a munkahely miatt lakást bérlők aránya Nyugat-Dunántúl régióban (35 százalék), átlagos a Közép- és a Dél-Dunántúlon, és átlag alatti a többi régióban. A hivatal 2018. novemberében több mint 500 településen, az ország egészét lefedő reprezentatív mintán végzett felmérést. Az adatfelvételből nyert részletes információk a kedden megjelent Magánlakásbérlés, bérleti díjak – a 2018. évi lakbérfelmérés főbb eredményei című KSH kiadványban érhetők el.
Szerző
Témák
KSH lakbér