New Orleansban a csodagyerek

Publikálás dátuma
2019.06.27. 10:00

Fotó: ANDY LYONS / AFP
Michael Jordan és LeBron James utódjának kiáltották ki Zion Williamsont, aki a következő szezonban mutatkozik be az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokságban.
„Amikor meghallottam a nevem, elöntöttek az érzelmek, s nem szégyellem, elsírtam magam. Mert hiába hallod azt mindenhonnan, hogy te leszel az 1/1-es választott, egészen más, amikor valóban szólítanak, felmész a színpadra és ott állsz a kamerák kereszttüzében. Ráadásul mindezt úgy élhettem át, hogy az anyám ott állt mellettem.”
A kissé érzelgősre sikerült monológ teljesen megszokott egy filmes díjátadón, ám egészen más, amikor egy 201 centis, 130 kilós óriás pityereg a kamerába. „Mindent megteszek, hogy győzzek, hogy nyerjen a csapat!” – rebegte hozzá a kötelező általánosságot, amire értelemszerűen mindenki csak bólintani tudott. Főleg New Orleansban, hiszen a helyi Pelicans vezetői nem véletlen Zion Williamson nevét mondták ki elsőként az észak-amerikai kosárlabda-bajnokság, az NBA New York-i draftján, ha már úgy hozta a szerencse, hogy legelőször csemegézhettek a legjobb amatőr játékosok közül. És bár a louisianai egylet korifeusai nem győzik hangoztatni, hogy nem afféle Megváltónak igazolták le az NBA első, kétezres években született játékosát, a 19 éve az észak-karolinai Salisburyben született erőcsatárnak komoly elvárásokkal kell megküzdenie, hiszen rendszeresen két név hangzik el vele kapcsolatban: Michael Jordané és LeBron Jamesé. Vagyis a ’90-es évek, illetve az elmúlt másfél évtized korszakos egyéniségeihez hasonlítják, s lehet akármekkora talentum valaki, meglehetős hendikep, hogy tojáshéjjal a fenekén a Chicago Bulls hatszoros bajnok zsenijéhez, illetve a jelen háromszoros aranygyűrűséhez hasonlítják.
Még akkor is, ha Williamson elég korán megszokta a reflektorfényt és a vele kapcsolatos gigaelvárásokat: gyerekkorában afféle őstehetséghez méltón nemcsak kosárlabdában, de amerikai futballban és labdarúgásban is remekelt, ám amikor egyetlen nyár alatt közel húsz centit nyúlott, eldőlt, hogy a palánkok világának szenteli az életét. Általános és középiskolában szinte minden létező rekordot megdöntött, nem véletlen, hogy a legnagyobb egyetemek versengtek a kegyeiért, s ő a legendás Duke-ot választotta. Mellyel ugyan nem ért fel a csúcsra – csapata a legjobb nyolc között kiesett -, de újoncként 22,8 pontot és 8,9 lepattanót átlagolt meccsenként, s nem mellékesen a bajnokság történetében harmadikként elérte az 500 pontos, 50 blokkos, 50 szerzett labdás álomhatárt, s így értelemszerűen besöpörte az év újonca címet is. Nem véletlen, hogy Amerika-szerte óriási a hájp körülötte: amikor februárban a North Carolina elleni meccs első percében elcsúszott, s megsérült a térde, mert a cipője elszakadt, a lábbelit gyártó Nike tőzsdei értéke egyetlen nap alatt 1,1 milliárddal csökkent…
Mindezek tükrében nem csoda, hogy New Yorkban mindenki háttérbe szorult mögötte, így nem kapott akkora publicitást, hogy másodikként a Murray vajkezű gólpasszkirályát, a 24,5 pontot és 10 asszisztot átlagoló Ja Morantet vitte el a Memphis, míg harmadikként Williamson duke-os csapattársa, a kanadai RJ Barrett nevét mondták be a New York Knicks vezetői.

Amerikai lett az első választott az NHL-ben is

Noha komoly esély mutatkozott rá, végül is elmaradt a szégyen, hogy sorozatban harmadik évben európai játékos nevét mondják ki elsőként az észak-amerikai jégkorong-bajnokság, az NHL draftján, ám a svájci Nico Hischier 2017-es, valamint a svéd Rasmus Dahlin tavalyi sikere után az idén ismét újvilági 1/1-est választottak. A két éve Hischiert lestoppoló, s a hétvégén is elsőként mazsolázó New Jersey Devils ugyanis az amerikai Jack Hughest emelte magához, s lehet, ennek a Hudson-öböl túlfelén jobban örültek, mint East Rutherfordban, hiszen így a New York Rangersnek jutott a finn zseni Kaapo Kakko. Az amerikai ugyan elképesztő, 2,2 pontos meccsátlagot hozott az idén, de jobbára a 18 évesek között, a finn viszont hazája felnőtt bajnokságában szorgoskodott össze csaknem meccs/pont átlagot, s míg Hughes a felnőtt vébén 3 gólpasszig jutott, addig Kakko hat góllal és egy assziszttal segítette világbajnoki címhez Finnországot – és az idén a junior válogatottal is triumfált… A draft amúgy az Egyesült Államok utánpótlás programjának átütő sikerét hozta, az első 15 kiválasztottból hét amerikai lett, s csak három kanadai – utóbbira még sohasem akadt példa az NHL-történetében. 

Témák
kosárlabda

Balázs Attila meccslabdáról fordított Wimbledonban

Publikálás dátuma
2019.06.26. 15:02

Fotó: ERIC LALMAND / AFP
Balázs Attila mérkőzéslabdákról fordítva nyert az ukrán Ilija Marcsenko ellen a wimbledoni teniszbajnokság selejtezőjének második fordulójában.
A világranglistán 207. magyar játékos az első fordulóban könnyed győzelmet aratott a kanadai Peter Polansky felett. 
A selejtező második körében, szerdán rosszul kezdett, első két adogatójátékát elveszítette, így hiába brékelt egyszer ő is, Marcsenko (384.) - akivel most először találkozott - 35 perc után előnybe került.
A második szettben az első szervagémjét hozta a 30 éves magyar teniszező, de ezt követően egy évvel idősebb ukrán riválisa hengerelt, és 5:1-ig úgy tűnt, simán jut tovább. Ekkor azonban Balázs Attila feltámadt, sorozatban öt játékot nyert - közben fogadóként két mérkőzéslabdát hárított -, majd a rövidítésben is jobb volt, így kiegyenlített.
A döntő szettben 2:2-ig fej fej mellett haladtak a felek, négy játék után a magyar teniszező brékelt, és mivel 5:3-as vezetésénél ezt ismét megtette, 2 óra 11 perc után továbbjutást ünnepelhetett.
Balázs Attila a főtábláért a selejtezőben 9. helyen kiemelt spanyol Marcel Granollersszel (105.) találkozik.
A férfiaknál egyesben Fucsovics Márton alanyi jogon főtáblás, a nőknél Babos Tímea és Bondár Anna a kvalifikáció első körében búcsúzott, Stollár Fanny később lép pályára a lengyel Katarzyna Kawa ellen.

Eredmény, selejtező, 2. forduló:

 Balázs Attila-Ilija Marcsenko (ukrán) 2:6, 7:6 (7-5), 6:3 

Szerző

Rögös út vezet a száguldó cirkuszba – Egyelőre nem remekel Mick Schumacher

Publikálás dátuma
2019.06.26. 12:40

Fotó: TWITTER SCHUMACHER
Michael Schumacher fiának, Micknek még a pontszerzés sem jött össze legutóbbi hat futamán a Formula-2-ben.
A hétszeres Forma-1 világbajnok Michael Schumacher fia, Mick tavaly megnyerte a Formula–3 Európa-bajnokságot, idén pedig már Formula–2-ben versenyez. „Nagyon örülök, hogy a Premával dolgozhatok, mivel bizonyos szempontból úgy érzem, hogy itt nehezebb vezetni és kezelni a gumikat, mint az Forma-1-ben. Kicsit jobban kopnak a gumik és nincsenek gumimelegítő paplanaink sem, szóval hideg gumikkal kezdünk. Ez nagyon jó felkészülés az F1-re, szóval hálás vagyok, hogy itt lehetek” – mondta a szezon kezdetén Mick Schumacher.
Nagy várakozás övezte a 20 esztendős német jelenlegi szezonját, márciusban pedig a Bahreini Nagydíjat követően az Alfa Romeo és a Ferrari F1-es autóját tesztelhette. Ekkor már arról találgattak, jövőre melyik csapatnál mutatkozhat be a száguldó cirkuszban.
Schumacher az első négy versenyből háromszor pontot szerzett, ám a legutóbbi hat futamon egyaránt pont nélkül zárt. A hétvégi Francia Nagydíjon a szerencse is elpártolt mellőle, az első futamon csapattársa, Sean Gelael lökte ki a pályáról, majd másnap egy defekt miatt szálltak tova pontszerzési reményei.
Összességében nehéz megemészteni a történteket. Éppen azért küzdöttünk, hogy megfordítsuk a dolgokat, és a szabadedzések azt mutatták, hogy ezt eséllyel tehettük volna. Persze megváltoztatni már nem tudjuk a történteket, az első futamon történt balesetet és a második versenyen a technikai hibát, mindkettő nagyon szerencsétlen történet. Tudtuk, hogy ez kemény hétvége lesz, de nem számítottunk erre, ezért nagyon kár. Azt hiszem, mindössze annyit tehetünk most, hogy a következő versenyre készülünk” – magyarázta Schumacher, aki a tizenötödik helyen áll a tabellán.
Csapatfőnöke, Rene Rosin még a franciaországi versenyhétvége előtt beszélt arról, hogy nem szabad leírni Schumachert. „Ha a pontokat vizsgáljuk, akkor az valóban elég negatív, nem értük el azt, amit szerettünk volna. Ha viszont a teljesítményt nézzük, akkor annyi a dolgunk, hogy a balszerencsét eredményekre váltjuk. Egyszerűen csak türelmesnek kell lennünk, hagyni, hogy Mick mindent száz százalékig megértsen és akkor az eredmények is jönni fognak. Nem látom úgy, hogy ez olyan távoli lenne” – magyarázta.
Schumachernek nem kell sokáig várnia a javítási lehetőségre, ugyanis a Forma-2 versenyzői nem pihenhetnek sokáig, a hétvégén Ausztriában rendeznek futamokat, ahol a németnek jól ment a tavalyi F3-as szezonban. Egy éve két győzelem mellé egy második helyet gyűjtött be, így nemcsak tapasztalattal rendelkezik az osztrák pályáról, de jók az emlékei is.

Nincs pontos recept a sikerre

Mick Schumacher 2018-ban megnyerte az Formula–3 Európa-bajnokságot. Ez a sorozat ugyan még nem a Forma-1 közvetlen előszobája, ám az elmúlt évek bajnokai később többnyire bejutottak a száguldó cirkuszba. Esteban Ocon (2014) előbb a Renault tesztpilótája volt, majd a Manornál és a Force Indiánál versenyzett. Lance Stroll (2016) jelenleg a Racing Point versenyzője, míg Lando Norris (2017) a McLaren pilótája.
Az ötszörös világbajnok Lewis Hamilton 2005-ben megnyerte a Formula–3 Euroseriest – amelyet 2013-ben váltott fel a Formula–3 Európa-bajnokság –, egy évvel később pedig a GP2-ben – 2017-től a sorozat FIA Formula–2 bajnokság márkanéven fut – sem talált legyőzőre. Egy évvel később már a McLaren pilótája volt a Forma-1-ben, első idényében pedig mindössze egy ponttal lemaradva lett második Kimi Räikkönen mögött. A négyszeres vb-győztes Sebastian Vettel 2006-ban másodikként zárt a Formula–3 Euroseriesben, majd a BMW Saubernél lett tesztpilóta. Később a Toro Rossónál kapott ülést, majd még mielőtt a Ferrarihoz került volna a Red Bullnál érte el legnagyobb sikereit.

Szerző