Csökken a munkanélküliség, de egyenlőtlenül

Publikálás dátuma
2019.06.28. 12:10

Fotó: RAFA RIVAS / AFP
A területi különbségeket pedig még mindig nem sikerült megoldani.
Az elmúlt egy évben 0,2 százalékkal csökkent a munkanélküliségi ráta, amely a KSH csütörtökön kiadott legfrissebb jelentése szerint 3,4 százalékon állt a március-májusi időszakban. Ez ugyan rekordot jelent, ám az állástalanok aránya egyre mérsékeltebben csökken, a potenciálisan bevonható munkaerő szinte elfogyott. A vállalatok egyre inkább hajlandóak olyan, régóta nem dolgozó emberek felvételére is, akik komolyabb betanítást igényelnek. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint erre utal legalábbis, hogy a munkanélküliség átlagos időtartama folyamatosan csökken (13,9 hónap), a legalább egy éve munkanélküliek aránya pedig zsugorodik az állástalanok körében (36,7 százalék). A KSH adataiból ugyanakkor az is látszik, hogy a fiatal, 15-24 éves munkanélküliek száma 7200 fővel 35 ezerre emelkedett, munkanélküliségi rátájuk 2,4 százalékkal 11,1 százalékra nőtt. Minden ötödik munkanélküli ebből a korcsoportból kerül ki. A KSH a havi jelentéseiben regionális adatokat nem közöl, honlapjukra azonban éppen csütörtökön került ki a Fókuszban a megyék elnevezésű, első negyedéves munkanélküliségi adatokat is mutató interaktív grafikon. Ebből pedig az látszik, hogy a területi különbségeket még mindig nem sikerült megoldani: miközben Veszprém megyében 0,8, Győr-Moson-Sopronban pedig 1,5 százalékos a munkanélküliség, addig az ország keleti felén, az északi és a déli határvidéken ennek a tízszerese jellemző. Szabolcsban 8,8, Nógrádban 6,9, Baranyában 6,6 százalékon állt a mutató.    

Foglalkoztatási kérdések

A KSH azt is közölte: kerek egy százalékkal, 4,5 millió főre nőtt a foglalkoztatottak száma a március-májusi időszakban, így a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 69,9 százalékra emelkedett. A foglalkoztatotti létszám kapcsán nem árt tudni: azt egy olyan, önbevalláson alapuló adatgyűjtésből számolják, ahol azt kérdezik: az adott héten folytatott-e az illető legalább egy órányi keresőtevékenységet. Kevésbé szép számok látszanak a cégek által havonta elkészített adóbevallásokat vizsgálva. Az adóhatóság februári adatait elemző Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda mindössze 3,76 millió munkaviszonyból származó bérjövedelemről szóló bevallást talált, ezek közül is csak 2,9 millió vonatkozott heti 40 órás munkavégzésre. Ezek az adatok azt jelentik, hogy minden ötödik munkavállaló nem rendelkezik munkajogi védettséggel, mert vagy egyéni vállalkozó vagy a fekete és szürkegazdaságban dolgozik, munkaadói be sem jelentik vagy csak részben, és a fizetése egy részét zsebbe kapja.  

Szerző

Mentőöv a devizahiteleseknek?

Publikálás dátuma
2019.06.28. 11:45

Fotó: AFP/Népszava montázs
A kormánynak is bemutatta javaslatait a Magyar Nemzeti Bank.
A válság kirobbanása után tizenegy évvel még mindig közel 90 ezer családot fenyeget kilakoltatás bedőlt jelzáloghitele miatt. Késedelmes jelzáloghitel-szerződéseik száma közel 109 ezer. Csaknem 40 ezer háztartásban gyermeket is nevelnek, számukra a „Családok éve” semmilyen segítséget nem hozott. A Portfolio értesülése szerint a Magyar Nemzeti Bank a kormány semmittevését és a magáncsőd totális kudarcát megelégelve konkrét javaslatokat tett, és véglegesen rendezné a helyzetüket. A portál szerint a jegybank vezetői még májusban dolgozták ki a javaslataikat, amelyeket azóta a kormánynak is bemutattak. Ez két lépést javasol a devizahitelesek kisegítésére:
  • a Nemzeti Eszközkezelő ingatlanvásárlási mandátumának meghosszabbítását,
  • és/vagy a falusi csok és babaváró támogatás kiterjesztését a főként kistelepüléseken élő devizahiteles családokra, hogy a 10 milliós szabad felhasználású, kamattámogatott hitelből törlesszék az adósságaikat.
A portál szerint ezek azért is lehetnek jó megoldások, mert mindkét opció egy már létező eszközöket terjesztene ki, így egyik sem jár túl nagy adminisztrációs teherrel. A terv viszont első látásra szembe megy a kormány szándékával, hogy lezárja a devizahitelesek megsegítésére létrehozott eszközvásárlási programot. A kormány tavasszal meghirdette, hogy azok a hitelesek, akiknek az ingatlanjait megvásárolta a NET Zrt., kedvezményesen visszavásárolhatják azokat, ezzel párhuzamosan pedig bejelentette, hogy az eszközkezelő nem vásárol meg több lakást.
Szerző
Témák
devizahitel
Frissítve: 2019.06.28. 12:04

A bérek húzták az árakat

Publikálás dátuma
2019.06.28. 09:00

Fotó: Philip Lange
A jegybank szerint májusban elérte idei csúcsát a fogyasztói árindex növekedése, de számottevő mérséklődésre nem számítanak.
Nemcsak a szakemberek, de az érdeklődő laikusok is mindig érdeklődéssel várják a Magyar Nemzeti Bank negyedévente megjelenő Inflációs jelentését. Korábban ezeknek a köteteknek az volt a fő funkciójuk, hogy bemutassák az áremelkedési - esetleg csökkenési - várakozásokat, és azok okait. Az utóbbi időben, akár csak csütörtökön, a jelentés legfrissebb kötetének bemutatója alkalmával, azonban inkább lehetőségekről, vágyakról halhattunk. Balatoni András, az MNB igazgatója is arra helyezte a hangsúlyt, az infláció a nyári hónapokban jelentősen mérséklődik, az adószűrt maginfláció a következő hónapokban viszont enyhén emelkedik, majd az év végétől csökkenni fog. (A jegybank által gyakran használt maginfláció nem tartalmazza az üzemanyagok, az energia és a gyógyszerek árszínvonalának alakulását, az adószűrtnél pedig az áfa és a jövedéki adó változásaitól is eltekintenek.) Az MNB a korábbi, 2019-re vonatkozó 3,1 százalékos inflációs előrejelzését 3,2 százalékosra növelte. Ennek oka pedig az volt - emelte ki Balatoni András -, hogy az infláció az év elejei 3 százalékos szintről májusban 3,9 százalékra emelkedett. Most  viszont az üzemanyagárak érdemi csökkentésre számítanak, és erre alapozzák prognózisukat, és a fogyasztói árindex 3 százalék alá mérséklődésében hisznek. Ennek pillanatnyilag ellentmondani látszik, hogy ezen a héten mind a benzin, mind a gázolaj nagykereskedelmi ára növekedett. Feltehetően az MNB nem számolt a különböző geopolitikai feszültségekkel, így a napjainkban éleződő amerikai-iráni konfliktussal. Az MNB magasabb, 4,3 százalékos gazdasági növekedést vár 2019-ben, míg jövőre már csak 3,3 százalékos bővülést jósol.   A jegybanki szakértők szerint az eurózóna gazdasági növekedésének lassulása is kedvezően hathat a magyar árviszonyokra. Viszont más hozzáértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a forint árfolyama tartósan gyenge állapotba került az euróval szemben. Feltehetően ezzel számol az MNB stábja is, hiszen márciusban még 2021-re 3 százalékos inflációt vártak, amit most 3,3 százalékra növeltek. (Feltehetően ebben közrejátszik az is, hogy az Európai Unió elvárásai szerint - egészen 2021 végéig -, fél évente jelentős mértékben emelni kell a dohánytermékek jövedéki adóját.) A szálláshelyi szolgáltatások áfájának 18-ról 5 százalékra történő mérséklésétől viszont nem várják, hogy annak érdemi hatása lenne az inflációra. Ugyanis a bruttó szállodai szobadíjak aligha változnak, hiszen a munkáltatók az előzetes bejelentések alapján a költségmegtakarítást javarészt a bérek rendezésére fordítják. Az infláció a korábban vártnál magasabb mértékét annak is betudják - említette meg Balatoni András -, hogy idén a jövedelmek is az előre jelzettnél nagyobb mértékben növekedtek. A korábbi esztendők tapasztalata ugyanis az volt, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknál csak mérsékelten emelték a béreket, ám idén változott a helyzet, az egyre súlyosabbnak látszó munkaerőhiány miatt többnyire még a legkisebbeknél is magasabbak lettek a jövedelmek. Korábban szakmai körökben sem találtak arra magyarázatot, hogy a Nyugat-Európa szerte - beleértve legfontosabb külkereskedelmi partnerünket Németországot is - mérséklődő infláció hatása miért nem érződik az importárakban. (A visszafogott árnövekedés oka, hogy az utóbbi időben fokozódtak a kereskedelmi feszültségek, elsősorban az Egyesült Államok és Kína között, aminek kedvezőtlen hatása volt az európai autóeladásokra is. Emellett mérséklődött a dízelgépjárművek piaca is a károsanyag-kibocsátási szabvány szigorodása miatt.) Az MNB szakértőinek vizsgálatai szerint a külgazdasági árváltozások "begyűrűzése" mintegy hat negyedév múltán érezteti majd a hatását. Miután a nyugat-európai dekonjunktúra az említett országokban 2018 elején kezdődött, ezért az ármérséklő hatás magyarországi megjelenésére idén nyáron számítanak.  

A szuperkötvény is hat a pénzromlásra

Napjainkban nincs olyan gazdasági esemény, ahol ne beszélnének a "szuperkötvénynek" nevezett Magyar Állampapír pluszról. Így tett Balatoni András is, aki kifejtette: a jegybanki szakértők szerint az új állampapír-konstrukció kedvezően támogathatja a háztartások magas megtakarítási rátájának fennmaradását és azt, hogy a lakosság újonnan keletkező megtakarításait átirányítsák az állampapír-piacra. Arról azonban nem beszélt, hogy a jelenleg rendszeresen túljegyzett, eddig megszokottnál magasabb, az ötödik évben már 6 százalékos kamatot fizető állampapír megjelenése ugyancsak gerjeszti az inflációt.  

Szerző
Témák
infláció MNB