Kétszáz tüntető hatolt be a bahreini követség udvarába Bagdadban

Publikálás dátuma
2019.06.28. 06:36

Fotó: Haydar Karaalp / AFP / Anadolu Agency
A hatóságok 54 embert őrizetbe vettek, Bahrein a történtek miatt konzultációra hazarendelte a nagykövetét.
Mintegy kétszáz tüntető hatolt be csütörtök este az iraki fővárosban, Bagdadban a bahreini követség udvarába, tiltakozásul azért, mert a szigetországban az Egyesült Államok szervezésében tanácskozást tartottak az izraeli-palesztin válság rendezéséről. A rendőrség éles lövedékekkel kísérletet tett a tömeg oszlatására, egyelőre senki nem sebesült meg. A hatóságok hangszórókon keresztül felszólították a tüntetőket a diplomáciai képviselet területének elhagyására. Egyes tiltakozók letépték a képviseleten lévő bahreini zászlót, mások elégették egy izraeli zászlót. A helyszínre érkezett az iraki belügyminiszter. A Sky News Arabíjja híradása szerint a hatóságok 54 tüntetőt őrizetbe vettek. Bahrein a történtek miatt konzultációra hazarendelte nagykövetét Irakból. A szigetország külügyminisztériuma az interneten éles szavakkal ítélte el a képviselet elleni támadást.
A bahreini fővárosban, Manámában június 25-26-án tartottak nemzetközi tanácskozást annak érdekében, hogy feltárják a washingtoni kormányzat által „a század ügyleteként” beharangozott palesztin-izraeli rendezés gazdasági kilátásait. A Trump-kormányzat 50 milliárd dolláros gazdasági támogatást szándékozik előterjeszteni a palesztinoknak egy később ismertetendő közel-keleti rendezési terv keretében. A palesztin kormány rögtön elutasította a részvételt a fórumon, amelynek több meghívottja is azt mondta, hogy kudarcra van ítélve az elképzelés. Többen úgy vélekedtek, csak azután lehet rendezésről szó, ha előbb Izrael felhagy a palesztin területek megszállásával, a kérdésben pedig olyan politikai döntés születik, amely elvezet a független és szuverén palesztin állam megteremtéséhez. Csak ezt követően lehet beszélni a terület gazdasági felvirágoztatásáról, és nem fordítva – állították. Számos arab ország nem küldte el képviselőit a fórumra Manámába, akárcsak Irak és Libanon. Izrael sem képviseltette magát hivatalosan a rendezvényen. Jelen voltak ugyanakkor Egyiptom, Jordánia, Marokkó, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Szaúd-Arábia küldöttei. Irakban számos Irán-barát fegyveres csoport van. A követségnél történt incidens egy olyan időszakban történt, amikor rendkívüli feszültség alakult ki az Egyesült Államok és Irán között a Közel-Keleten.
Szerző

Szabad szemmel – Az Európai Bíróság megmutatta, miként kell bánni az autokratákkal

Publikálás dátuma
2019.06.28. 06:20

Nemzetközi sajtószemle, 2019. június 28.
FT Az orosz elnök kijelentette, hogy ideológiai erőként mára idejét múlta a liberalizmus, eljött a nemzeti populizmus kora, mert a tömegek szembefordultak a bevándorlással, a nyitott határokkal és a multikulturalizmussal. Az államfő az osakai G-20-as csúcs alkalmából adott exkluzív interjút a lapnak és amit mondott, az rímel azzal, amit Trump, Orbán, Salvini, vagy a Brexit-tábor hangoztat. Kifejtette, hogy a liberálisok immár hiába próbálnak diktálni, azoknak az évtizedeknek vége. Hatalmas hibának minősítette, hogy Merkel több mint egymillió menekültet fogadott be. Ugyanakkor dicsérte az amerikai elnököt, amiért az próbál megálljt parancsolni a migránsoknak és a kábítószernek. Szerinte az idegenek bántódás nélkül gyilkolhatnak, fosztogathatnak és erőszakoskodhatnak, mert védelem illeti meg őket. Az olyan nacionalista populistákhoz hasonlóan, mint Salvini és Le Pen, ő is úgy értékelte, hogy a liberális kormányok nem igyekeznek megnyugtatni polgáraikat. Nem túl hízelgően nyilatkozott a szexuális sokszínűségről sem, mivel az szerint elhalványítja a lakosság döntő hányadának kultúráját, hagyományait, megszokott családi értékeit. Putyin nyomatékosan cáfolta, hogy bárhol is beavatkozott volna a választásokba a populisták oldalán. Tagadta egyúttal a Mueller-bizottság megállapításait, hogy ti. Oroszország módszeresen befolyásolta a legutóbbi amerikai elnökválasztás kimenetelét. Az orosz-kínai kereskedelmi háborúról, illetve az öböl-menti feszültségről azt fejtegette, hogy a helyzet robbanásveszélyes. Egyben aggályát hangsúlyozta az újabb nukleáris verseny miatt Moszkva és Washington között. És bár jelezte, hogy mostanában mintha javulna a kétoldalú viszont Nagy-Britanniával, kitartott amellett, hogy meg kell büntetni az olyan árulókat, mint az a volt orosz ügynök, akit brit földön megpróbáltak megmérgezni, miután átállt.
FT A vezércikk szerint az Európai Bíróság megmutatta, miként kell bánni az autokratákkal, amikor jogsértőnek minősítette a lengyel bírák idő előtti nyugdíjazását mondván, hogy az aláássa az igazságszolgáltatás függetlenségét. Az olyan tekintélyelvű politikusok, mint Orbán a maguk javára igyekeznek manipulálni a demokráciát, ily módon elsőként általában a Legfelsőbb Bíróságnak mennek neki. Ezért annyira fontos a mostani luxemburgi ítélet. Segít megtámogatni a jogállamot az EU-ban az autoriter vezetőkkel szemben, akik büntetlenül szalámizzák le a fékeket és ellensúlyokat. Amikor a PiS rájött, hogy túlfeszítette a húrt, tavaly megváltoztatta a törvényt, ám a Bizottság igen helyesen fenntartotta keresetét. A mérföldkőnek számító döntésben az EiB visszautasítja a lengyel érvelést, amelyhez csatlakozott Magyarország is, hogy itt kizárólag nemzeti hatáskörről van szó. Éppen ellenkezőleg, kimondta, hogy a kormányoknak szavatolniuk kell a bírósági függetlenség jogi normáit, mert az ítélőszékek mindig az uniós jogot alkalmazzák. Fontos fejlemény tehát, hogy az Európai Bíróság felügyeleti jogot gyakorol a nemzeti igazságszolgáltatások fölött a jogállam betartása ügyében. Ezek után a Bizottságnak többször kellene a luxemburgi testülethez folyamodnia az eltévelyedett tagállamok kapcsán. Merthogy az érintett kormányok hajlanak engedelmeskedni, viszont nagy büntetésekkel néznek szembe, ha mégsem teszik. És több fegyelmező eszköz kell, amikor valahol módszeresen fenyegetik a demokráciát. Ehhez a közösség anyagi támogatását a jogállam betartásához kell kötni. A szóban forgó verdiktből bátorságot kell meríteniük az EU vezetőinek a szükséges lépések megtételéhez.
Neue Zürcher Zeitung Az Európai Bíróság semmisnek nyilvánította az EU versenyhatóságának döntését, miszerint jogsértő a reklámkiadásokra kivetett magyar adó. A lap szerint az ember egyik szeme sír, a másik nevet az ítélet láttán. Vagyis a magyar kormány igazat kapott, bár az ügy még továbbmehet magasabb igazságszolgáltatási fórumra. A Bizottság, amely ily módon megint csak pofont kapott, arra hivatkozott, hogy a jogszabály értelmében a kisebb cégek előnyt élveznek a nagyobbakkal szemben, vagyis itt torzul a verseny. Májusban már hasonló döntés született egy lengyel panasz kapcsán is. Ilyenformán látnivaló, hogy az uniós bíróságok nem okvetlenül fogják már EU-intézmények pártját. Emellett most Brüsszelnek újra végig kell gondolnia a dolgot, mert az helyes, hogy kiáll a tisztességes verseny mellett, de az ismételt kudarcok arra utalnak, hogy hiányzik hozzá a kellő szakmai gondosság. Ez pedig senkinek sem jó.
The Times A populista olasz belügyminiszter követni kívánja Trump és Orbán Viktor példáját, csak ő a szlovén határra akar kerítést, hogy távol tartsa a migránsokat. Salvini azt állította, hogy újból megnyílt az út a Balkánon, ezért ha nem áll le az emberáradat, akkor szükség lehet fizikai akadályokra Szlovénia felől. Az újság hozzáteszi, hogy az idén eddig 780 illegális határátlépőt fogtak el az adott térségben, szemben a tavalyi 446-tal. Boszniába ugyanakkor ez évben idáig már több mint 33 ezren jutottak be. A jelentés emlékeztet arra, hogy a Liga vezére – Orbán oldalán – a múlt hónapban felkereste a szögesdrótot a magyar-szerb határövezetben. Ott azt ígérte, hogy Európa keresztény identitásának védelmében távol tartja a migránsokat. Egy uniós forrás közben azt közölte, hogy Olaszország és Szlovénia egyaránt részese a schengeni övezetnek, ám ez nem zárja ki, hogy kerítést emeljenek a közös határon, de az EU nem támogatja az ötletet és pénzt sem ad a megvalósításhoz.
Die Presse A francia elnök szerint a holnapután esedékes uniós csúcson okvetlenül áttörést kell elérni a legfőbb EU-intézmények új vezetőinek személyéről, ezért Macron három javaslatot akar látni, mármint hogy ki legyen a Bizottság és az EP új elnöke, valamint a következő külpolitikai megbízott. Azzal érvelt, hogy máskülönben intézményes működési zavar áll elő. A politikus már korábban jelezte, hogy számára Weber szóba nem jön Juncker utódjaként. Úgy hírlik, hogy fájdalomdíjként a bajor vezető az Európai Parlament élére kerülne. Ez viszont megnövelné a szociáldemokrata Timmermans esélyeit, ám őt meg Olaszország és a négy visegrádi állam utasítja el. Igaz, ha úgy adódik, nem tudnák megakadályozni a megválasztását. A jelek szerint a holland Strasbourgban is simán megkapná a többséget. Úgy tudni, hogy cserében a franciák adnák az EKB elnökét. Ha viszont Timmermans kudarcot vall, akkor előtérbe kerülne a liberális Vestager, szivárgott ki az egyeztető tárgyalásokról. A szociáldemokraták ez esetben ragaszkodnának az Európai Tanács irányításához, de ott még a Néppárt keresztbe fekszik. A konzervatívok ugyanis maguknak szeretnék valamelyiket a két legfontosabb poszt közül. Ha viszont kútba esik a csúcsjelölti rendszer, akkor valakit kívülről kell találni. A V4-ek már jelezték, hogy támogatnák Barnier-t. Őt azonban a németek kategorikusan elvetik, mert nagyon nem szeretnék, hogy Párizs kicsinálja Webert és ezek után egy franciát neveznének ki.
Szerző

Vörös riasztás Franciaországban: életveszélyes hőségre számítanak

Publikálás dátuma
2019.06.27. 20:57
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Brutális, 45 fokos forróság várható az ország déli területein, ilyen melegben a fizikai munka halálos rosszullétet okozhat.
Története során először adta ki a legmagasabb fokozatú, vörös riasztást a francia meteorológiai szolgálat csütörtökön a közelgő hőhullám miatt. Dél-Franciaországban akár 45 Celsius-fokos hőmérséklet is várható pénteken. Az ilyen hőség mindenki számára veszélyes, akár halált is okozhat, ha valaki a szabadban, a napon végez intenzív fizikai tevékenységet - figyelmeztettek a francia hatóságok. A riasztás Marseille, Avignon, Montpellier és Nimes városra és a négy környező megyére vonatkozik. Ezeken a területeken az iskolai sporttevékenységet szüneteltetik és a gyerekek igazoltan hiányozhatnak az iskolából - írja az MTI.
Csütörtökön a dél-franciaországi Grospierres faluban 42 Celsius-fokot mértek, amely júniusi rekordnak számít. A maradék 92 megyéből 76-ban és Korzikán a közepes szintű, narancs riasztás van érvényben.A hatóságok a hőség idejére betiltották az élő állatok szállítását. Párizsban és számos más városban nem közlekedhetnek a kevésbé korszerű autók, mert a hőhullám a légszennyezettséget is súlyosbítja. A francia hatóságok intézkedési terveket dolgoztak ki a szélsőségesen forró időjárás esetére azt követően, hogy
2003-ban az országban 15 ezer (Európa-szerte pedig 70 ezer) ember halálát okozta egy hőhullám.

Szerző