Előfizetés

Megtermékenyített embrió mentheti meg a kihalástól az orrszarvúkat

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.28. 10:23
Illusztráció
Fotó: Ann and Steve Toon / AFP
Az orrszarvú-lombikprogram tökéletesítésén dolgozó kutatóknak először sikerült mesterségesen megtermékenyített embriót beültetni egy nőstény orrszarvúba a faj megmentésére létrehozott program keretében.
A lengyelországi Chorzów állatkertjében végezték el a beültetést a múlt hónapban - közölte Thomas Hildebrandt, a berlini Leibnitz Zoológiai Kutatóintézet munkatársa, akinek kollégáival tavaly sikerült először hibrid embriókat létrehozniuk egy északi szélesszájú hím lefagyasztott spermájával és egy európai állatkertben élő déli szélesszájú orrszarvú petesejtjével, ezek ugyanis a tudósok szerint egymással közeli rokonságban álló alfajok.
Az ultrahangvizsgálatok azt mutatják, hogy a beültetett embrió elkezdett növekedni, de kisebb a vártnál és még nem tudni, hogy megtapad-e a méhfalban - tette hozzá a kutató. „Ez az első pozitív bizonyíték arra, hogy sikeres lehet az elméletben általunk kigondolt eljárás” – mondta Hildebrandt.
Már csupán két északi szélesszájú orrszarvú él a Földön, mindkettő nőstény és nem lehetnek utódaik. Az utolsó hím, Sudan 2018 márciusában múlt ki. A BioRescue nevű kutatócsoportnak korábban sikerült begyűjteni és lefagyasztva megőrizni hímek spermáit, amelyeket most felhasználhatnak a faj életben tartásához.
A kutatócsoport most a kenyai kormány engedélyére vár, hogy a két utolsó nősténytől petesejtet nyerhessenek laboratóriumi megtermékenyítéshez, amelyet béranyaként szolgáló déli széles szájú nőstény méhébe ültetnének be. Azon is dolgoznak, hogy kimúlt rinocéroszok bőrsejtjeiből petesejtet vagy spermát fejlesszenek, ezt az eljárást azonban még csak egerek esetében végezték.
„Sok technikai problémát kell még megoldanunk, amihez idő kell” – mondta Cesare Galli, a lovak mesterséges megtermékenyítésére szakosodott, olaszországi székhelyű Avantea cég munkatársa. A szakértők korábban úgy vélték, hogy alig három éven belül elérhetik a céljukat.
A német kormány a héten bejelentette, hogy négymillió euróval (1,2 milliárd forint) támogatja a programot.
Az északi szélesszájú orrszarvú egykor általánosan elterjedt volt az afrikai kontinens északi részén, Ugandában, Dél-Szudánban, Kongóban és Csádban. A déli populáció egyedszáma 19-21 ezer közé tehető.

Cukorbetegség - Jobb lenne megelőzni, felismerni viszont életbevágó

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.06.27. 15:15
Illusztráció
Fotó: JENS KALAENE / AFP
Sokan nem veszik komolyan, pedig a világon több mint 300 millió, Magyarországon majdnem egymillió diagnosztizált cukorbeteg van.
A cukorbetegség népbetegség: hazánkban közel egymillió, a világon pedig több mint 300 millió diagnosztizált beteg van. Annak ellenére, hogy évről évre nő a betegek száma, még mindig kevesen vannak, akik elég informáltak a diabéteszről. Sokan nem veszik komolyan, vagy nem is ismerik fel időben a tüneteket – derült ki a Budai Egészségközpont közleményéből, amelyet a cukorbetegek világnapja alkalmából adtak ki.
A cukorbetegség két nagy ismert főcsoportja és számos kisebb, kevésbé ismert típusának felismerése meghatározó a beteg jövője és megfelelő kezelése szempontjából. A betegek túlnyomó részét alkotó két fő csoport esetében fellelhető a genetikai háttér, de a betegségnek ez nem kizárólagos oka és a meglévő hajlam nem biztosíték a betegség kialakulására -  mondta Marton Anna belgyógyász, diabetológus szakorvos. 
Az inzulinhiányon alapuló, úgynevezett I. típusú cukorbetegség a tudomány mai állása szerint nem megelőzhető és nem is gyógyítható, de a megfelelő kezeléssel a beteg várható élettartama a rendszeres gondozásnak köszönhetően hosszabb a nem diabéteszes átlagpopuláció születéskor várható élettartamánál. Az egyre korszerűbb kezelési lehetőségek szinte megkötések nélküli életminőséget biztosíthatnak a betegeknek. 
Az idejében megkezdett helyes életmód az inzulinrezisztencián alapuló, II. típusú cukorbetegség esetében teljes gyógyuláshoz, sőt a betegség megelőzéséhez vezethet. 
A rendszeres szűrővizsgálat mindkét esetben már a betegség és szövődményeinek kialakulása előtt jelezheti a veszélyt és idejében lehetőséget teremt az egészségmegőrzés stratégiájának kidolgozására – tette hozzá a szakorvos.
A cukorbetegség a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon hiányát vagy a sejtek inzulin iránti érzékenységének csökkenését jelenti. Ha kevés inzulin termelődik, a cukor nem jut be a sejtekbe, a vérben felhalmozódik és a vércukorszint megemelkedik. Hasonló a helyzet akkor is, ha a növekvő inzulinmennyiség ellenére az nem tud hatni a sejteken, a szövetek rezisztenciája miatt. A diabétesz éhgyomorra történő laboratóriumi vércukorszint, inzulin vagy C-peptidszint és szükség szerint cukorterheléses vizsgálattal, esetleg ellenanyag meghatározással diagnosztizálható, a kezelési módot pedig a betegség típusa vagy stádiuma határozza meg.

I. típusú cukorbetegség

Leginkább fiatal korban jelentkezik az inzulintermelés gyors leállása miatt. Napjainkban egyre gyakoribb a felnőttkorban jelentkező, fokozatosan csökkenő inzulintermelés előfordulása is. A szervezet ilyenkor egyáltalán nem, vagy egyre kevésbé termel inzulint, így naponta többszöri alkalommal szükséges a hiányzó inzulin pótlása, de elengedhetetlen a diéta és a rendszeres testmozgás is. 

II. típusú cukorbetegség

Napjainkban már kisiskolás kortól egyre gyakrabban megfigyelhető a korábban felnőttkorinak tartott cukorbetegség, amelynek kialakulásában nagy szerepe van az egészségtelen életmódnak. Ennek megváltoztatásával a betegség késleltethető, sőt el is kerülhető. Tünetei hasonlóak az I. típusú cukorbetegségéhez, ám kóma csak extrém magas vércukor esetén fenyegeti a beteget. Rendszeres gondozással, vércukorszint mérésével, életmódváltással, azaz megfelelő diétával és rendszeres testmozgással, gyógyszeresen, súlyosabb esetben pedig inzulin adagolásával kezelhető. 

Terhességi cukorbetegség

A cukorbetegség speciális formájának azoknál a leendő anyukáknál fokozódik a kockázata, akik mozgásszegény életmódot folytatnak, nem megfelelően táplálkoznak, kisebb-nagyobb súlyfelesleggel küzdenek. Kockázatnövelő lehet az ikerterhesség vagy 40 év feletti életkor, illetve a vérrokonságban ismert cukorbetegség és pajzsmirigy betegség is. A betegség gyakran tünetmentes, így csak a terhesség 24-28. hetében végzett cukorterheléses vizsgálat során derül ki. A terhességi diabétesz kezelése megfelelő étrenddel és annak kiegészítéseként szükség esetén inzulinadagolással az anya és a gyermek egészségét is megvédi. A terhesség előtti szűrővizsgálatok vagy a korábbi terhességi cukorbetegségnél kidolgozott kezelési stratégia lehetőséget teremthet a kialakulásának megakadályozására is.

A cukorbetegség általános tünete a fokozott szomjúságérzet, a gyakori, megnövekedett mennyiségű vizelés, megnövekedett éhségérzet, fáradtság, teljesítménycsökkenés és gyakran előforduló fertőzések. Ezekhez I. típus esetén fogyás, aceton szagú lehelet, hasi panasz, súlyos esetben eszméletvesztés is társulhat. II. típusa esetén termékenységi problémák és korai potenciazavar is jelentkezhet. 
Veszélyeztetettek, akiknek vérrokonságában előfordult cukorbetegség. Az I. típusú betegségre hajlamosabbak a pajzsmirigy betegek és a lisztérzékenyek, míg II. típusú betegség könnyebben kialakulhat túlsúlyosak, mozgásszegény életet élők, magas vérnyomással, magas vérzsírszinttel, magas húgysavszinttel küzdők esetében, köszvény és szívbetegségek esetén, a vesebetegek, pajzsmirigy betegek körében, valamint azoknál, akiknek terhességi cukorbetegsége volt.

Az északi félteke legnagyobb ősmadarának nyomaira bukkantak

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.27. 13:46

Fotó: Andrej Atucsin
Az északi féltekén élt legnagyobb ősmadár fosszíliáira bukkantak orosz paleontológusok a Krím-félszigetnél a Fekete-tengerben.
 A legnagyobb ma élő madárhoz, a strucchoz hasonló, de annál háromszor nagyobb óriási madár mintegy 1,5-1,8 millió éve élt a térségben. Találkozhatott vele a mai ember egyik őse, a homo erectus, aki nagyjából 1,2 millió éve érkezett meg Afrikából Európába.
"Nem tudjuk, mikor halt ki az óriási madár, de körülbelül 1,2 millió évvel ezelőtt élhettek az utolsó példányai, tehát sok homo erectus láthatta még" - közölte Nyikita Szelenkov, a Journal of Vertebrate Paleontology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. Az állat 3,5 méter magas lehetett, súlya elérhette a 450 kilogrammot az Orosz Tudományos Akadémia kutatói szerint.
Az északi féltekén először bukkantak ilyen nagy madár maradványaira, korábban csak Madagaszkár szigetén, Új-Zélandon és Ausztráliában találták meg ilyen hatalmas méretű madár fosszíliáit.
"Még nincs elég adatunk, hogy megmondjuk, hogy a struccok vagy más madarak rokonáról van-e szó"

- tette hozzá.

Az új Pachystruthio dmanisensis nevű ősmadárfaj maradványait a Fekete-tenger északi partvidékén lévő Tuarida-barlangban találták, csontjai azt jelzik, hogy mérete az egykoron Madagaszkáron élt elefántmadáréval vetekedett, és a kihalt új-zélandi óriási madár, a moa legnagyobb példányainak kétszerese lehetett.
A kutatók méreteire és korára a combcsont vizsgálatai nyomán következtettek. "Kutatásaink azt mutatják, hogy ez az óriásmadár Nyugat-Európában is elterjedt volt. Valószínűleg repülni nem tudott, de igen gyorsan szaladt" - magyarázta Szelenkov.
A maradványokra egy autópálya építkezésekor bukkantak a Taurida-barlangban, ahol mamut-, bivaly- és más maradványokat is találtak.