Előfizetés

Egészségesek a mesterségesen keltetett szalakótafiókák

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2019.06.28. 13:00

Fotó: Seres Nándor / Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Szépen fejlődik a négy, mentett és mesterségesen kikeltett szalakótafióka a mályi Madármentő Állomásán.
Néhány nappal ezelőtt négy elárvult szalakótatojást találtak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei. 
A Mályi Madármentő Egyesület telephelyén azonnal keltetőbe tették ezeket, így sorra keltek ki az egészséges fiókák. A tájékoztatás szerint rengeteget esznek, szépen fejlődnek. A nemzeti park és a madármentő szervezet már talált is olyan odúkat, ahova örökbe tudják adni a szalakótákat.
Magyarországon eddig nem sok tojást sikerült mesterségesen kikelteni. Az európai szalakóta itthon fokozottan védett állat, természetvédelmi értéke 500 ezer forint.

2050-re a budapesti repülőtér is megszünteti a szén-dioxid kibocsátást

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.27. 11:43

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
194 európai reptér, köztük a budapesti is vállalta, hogy 2050-re az üzemeltetése nem jár szén-dioxid kibocsátással.
A Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) közleménye szerint a limassoli éves közgyűlésen elfogadott tervezetet 24 európai ország 194 olyan repülőtere írta alá, amelyek tavaly az európai utasforgalom 62,5 százalékát kezelték. Amennyiben minden repülőtér teljesíti vállalását, éves szinten 3,46 millió tonna szén-dioxiddal kevesebb kerülhet a légkörbe. 
A szervezet jelenleg futó karbonsemleges üzemelést ösztönző programjának lényege, hogy a repülőterek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátásukat, a kiengedett károsanyagot pedig kvótavásárlással semlegesítik. Az új rendszerben ugyanakkor már nem lesz semlegesítés, a repülőtereknek legkésőbb 2050-re zéró emissziósnak kell lenniük.
Jelenleg három olyan repülőtér van Európában, amely megfelel ennek a kritériumnak, Lulea, Ronneby és Visby légikikötője már most sem enged a légkörbe szén-dioxidot, de az üzemeltető Swedavia tervei szerint a 26 milliós utasforgalmat bonyolító Stockholm-Arlanda repülőtere is zéró emissziós lehet 2022-re. 
Európában eddig Amszterdam-Schipol, Eindhoven és Koppenhága-Kastrup Nemzetközi Repülőterek vállalták, hogy 2030-ig átállnak a zéró emissziós üzemelésre.
A tanács a kezdeményezés mellett azt kérte a légiközlekedési iparág minden résztvevőjétől, hogy kezdjék el lefektetni a szén-dioxid-mentes üzemelés feltételeit, mert csak így érhetőek el a párizsi klímaegyezményben foglalt célok.

Popcorn illatú állatok születtek Szegeden

MTI
Publikálás dátuma
2019.06.27. 11:27

Fotó: Endrédi Lajos / Szegedi Vadaspark
Három binturong (Arctictis binturong) született a Szegedi Vadasparkban, a Délkelet-Ázsiában őshonos cibetmacskafaj kölykeit már a látogatók is megfigyelhetik.
A szülőpár, Tao és Shien az európai fajmentő tenyészprogram (EEP) keretében 2012-ben érkezett a szegedi állatkertbe, abban a reményben, hogy szaporodni fognak. Jó szülőknek bizonyultak, a nőstény nem először hozott világra utódokat, amelyeket gondosan fel is neveltek. Idén volt a legnagyobb az alom, három testvér született az Ázsia-házban. A kölykök a napokban merészkedtek ki a külső kifutóba, így ott a látogatók is megtekinthetik őket. A kölykök az európai tenyészprogram ajánlásai alapján majd új állatkertbe kerülnek, ahogy az eddigi testvéreikkel is történt. Nyáron azonban a látogatók még megcsodálhatják a családot.
A binturongok az Indokínai-félsziget sűrű erdeiben élnek, a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatai szerint egyre csökkenő számban. Elsősorban az élőhelyének elvesztése, a fakitermelés és az ültetvények térhódítása, valamint a vadászat és a vadbefogás veszélyezteti. Bár ragadozó, kisebb állatok, tojások mellett gyümölcsökkel is táplálkozik.
A binturong első ránézésre medveszerű, de úgy mászik, mint a macska, a testalkata viszont a nyestekére emlékeztet. Az egyik legnagyobb cibetmacskaféle testhossza csaknem egy méter, tömege eléri a 14 kilogrammot. Jellegzetessége a rendkívül izmos, hosszú farok, amellyel - az óvilági emlősök között ritka módon - kapaszkodni is tud. A faj további érdekessége, hogy mirigyei az ember számára kifejezetten kellemes, pattogatott kukoricára emlékeztető illatot árasztanak. Európában az állatkertek nemzetközi adatbázisa szerint jelenleg 59 állatkertben mintegy 150 egyede él.