A Kúriához fordult Polt Péter az ukrán hajóskapitány elengedése miatt

Publikálás dátuma
2019.06.28. 11:41

Fotó: STR / AFP
Jogorvoslati indítvánnyal szeretné eléri a legfőbb ügyész, hogy a tömegszerencsétlenség okozásával vádolt férfi visszakerüljön a rácsok mögé.
Mivel az ügyészség hiába fellebbezett, Polt Péter most a Kúriához fordult a 15 milliós óvadékkal bűnügyi felügyelet alá helyezett ukrán hajóskapitány ügyében: szeretnék elérni, hogy a Hableány-katasztrófa és 28 ember haláláért felelősnek tartott Jurij C. újra börtönbe kerüljön, Polt emlékeztetett rá, hogy az ügyészségek már korábban is hiába fellebbeztek a bíróságnál a férfi elengedése ellen: a Budai Központi Kerületi Bíróság elsődleges döntését a Fővárosi Törvényszék is változatlanul hagyta, és nem foglalkoztak a vádhatóság jelzéseivel.
A törvényszék azonban törvénysértően járt el Polt szerint: nem vették figyelembe az ügyészség fellebbezéskiegészítését. Ennél is súlyosabb azonban, hogy a hajóskapitányt az elsőfokú bíróság úgy engedte szabadlábra, hogy a döntés meghozatalakor a hatóság nem ismerte a gyanúsított várható tartózkodási helyét - ezt a törvényszék is figyelmen kívül hagyta.
A legfőbb ügyész emlékeztetett:, a halálos tömegszerencsétlenséget eredményező vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésével gyanúsított férfi:
  • a jelek szerint adatokat törölt a tragédia után telefonjáról, amivel megnehezítette a bizonyítási eljárást;
  • nincs magyarországi tartózkodási- vagy lakóhelye, munkájában adóan pedig gyakran utazik;
  • Európa-szerte jelentős helyismerettel rendelkezik;
  • A gyanúsítás súlya magában is indokolja a legszigorúbb kényszerintézkedést.
Polt Péter mindezek miatt a Kúriától kérte: állapítsa meg, hogy az első és másodfokú bíróságok törvénysértően fogadták el az óvadék megállapítására irányuló védői indítványt, és rendelték el a gyanúsított óvadékkal megváltott bűnügyi felügyeletét. Az ügyészségi vezető azt is hozzáteszi, hogy a Kúria csak törvénysértést állapíthatja meg, vagyis kapitány újbóli bezárásáról nem ők döntenének.  A május 29-én történt hajókatasztrófáról írt cikkeinket ide kattintva találják meg. 
Szerző

Áder: Nem szándéknyilatkozatok kellenek klímaügyben

Publikálás dátuma
2019.06.28. 11:24

Fotó: Népszava
Nem ünnepélyes deklarációkra van szükség – fejtegette az államfő.
Magyarország teljesíteni fogja a klímavédelem ügyében 2030-ra vállalt kötelezettségeit – erről beszélt a köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a klímapolitikáról adott interjúban. Az MTI összefoglalója szerint Áder János megjegyezte: a jelenlegi európai uniós vita arról zajlik, hogy 2030-2050 között milyen további vállalásokat tegyenek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. Közölte, hogy a klímavédelem ügyében nem ünnepélyes deklarációkra és látványos szándéknyilatkozatokra van szükség, hanem arra, hogy „végre lássunk hozzá a munkához”. Hozzátette, hogy
ha a mostani prognózisokat is figyelmen kívül hagyjuk, azt mondjuk, ráérünk még ezzel foglalkozni, kicsit patópáloskodunk még, akkor a helyzet 5-10 év múlva még rosszabb lesz.”

Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a párizsi klímamegállapodás óta eltelt időben világszerte nemhogy csökkent volna a szén-dioxid-kibocsátás, hanem nőtt. Azt a példát is megemlítette, hogy Kanadában a parlament klímavészhelyzetről döntött, majd egy nappal később az észak-amerikai ország kormánya egy közel 1200 kilométer hosszú olajvezeték kapacitásának megháromszorozásáról határozott. Az egy főre eső szén-dioxid-kibocsátás egyébként Kanadában háromszorosa a magyarnak – jegyezte meg. Arra a kérdésre, hogy a nagyobb cégeket rá lehet-e venni a klímavédelemre, Áder János azt felelte: egyrészt meg lehet győzni, üzletileg érdekeltté lehet tenni a vállalatokat, másrészt viszont ha ezt nem akarják, akkor jogszabályokkal kényszeríteni is lehet őket. Mindegyik eszköz elfogadható a cél érdekében, de nagyon sok a jó példa a vállalati világból, a magyar gazdasági szereplők nagy részénél megtörtént a szemléletváltás - hangsúlyozta. Greta Thunberg svéd környezetvédő aktivista mozgalmával kapcsolatban úgy fogalmazott: a diáklány jogosan emeli fel a szavát, hiszen „az ő jövőjükről is szó van”, és helyes, hogy ez nagy nyilvánosságot kap.
„A probléma ott van, hogy néhányan úgy gondolják, hogy önmagában az, hogy ha ebből egy politikai pr-akciót csinálnak, akkor onnantól mi, politikusok, döntéshozók, kormányzati szereplők elvégeztük a feladatunkat és nyugodtan hátradőlhetünk. Ez nem igaz”

– mondta.

Orbán veszélyes hazárdjátéka

Az Orbán-kormány nagyobb eséllyel veszít a klímaügyben kezdett hazárdjátékán, semmint hogy nyerjen rajta – vélekedtek korábban a lapunk által megkérdezett szakértők annak kapcsán, hogy a kabinet – korábbi, kiszivárgott álláspontjukkal szemben – végül mégsem csatlakozott az Európai Bizottság 2050-es teljes szén-dioxid-kibocsátás-mentességet hirdető, a tagállamok túlnyomó többsége által támogatott céljához. A lengyel és cseh ellenállás miatt – amihez csatlakozott Magyarország és Észtország is – az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács az előzetes tervektől eltérően – nem alakított ki egységes, világos álláspontot az ENSZ szeptemberi klímacsúcsára. Igaz, számos korábbi vonakodó tagállam – így például a V4-ből Szlovákia – viszont csatlakozott a klímaveszélyt komolyan vevő többséghez. Szakértők szerint a fő kerékkötő a sok szénbányát üzemeltető Lengyelország, amely erre hivatkozva még több támogatást igényel. Míg Csehország hasonló kihívások elé néz, Orbán Viktor álláspontja ebből a szempontból érthetetlen: a magyar energiarendszer átalakítása ugyanis nem igényel pótlólagos támogatást, más célokra – így például épületkorszerűsítésére vagy „versenyképesség-növelésre” – a klímakassza nem nyitott. Erről itt írtunk bővebben.

Áder János a műsorban hosszan magyarázta, hogy a 2030-ig vállalt kötelezettségek teljesítésével hogy áll Magyarország. Idézte az uniós környezetvédelmi ügynökség adatait, amelyek szerint az 1990-2017 közötti szén-dioxid-kibocsátás – több uniós tagállammal ellentétben – Magyarországon csökkent, 31,9 százalékkal, ugyanannyival, mint az emberek fejében „a klímabajnokként” élő Dániában. Az államfő kiemelte továbbá, hogy a kibocsátáscsökkentés mellett Magyarországon nő a szén-dioxid elnyelésében segítő erdők területének nagysága, és az erdősítési program folytatódni fog. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország azon kevés állam közé tartozik – 21 ilyen ország van az egész világban –, amely 1990-hez képest úgy tudta növelni a gazdasági teljesítményét, hogy közben csökkentette a szén-dioxid-kibocsátást és az energiafelhasználást is. Ennek csak egy része adódott a szocialista nagyipar 1990-es összeomlásából, e teljesítmény másik, nagyobbik része a 2000 utáni technológiaváltás eredménye – közölte. A jövőben pedig ha folytatódik a naperőművi kapacitás bővülése, és megépül a paksi beruházás, akkor 2030-ra a magyarországi áramtermelés legalább 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz – fejtette ki. Arra is kitért, hogy 2030-ra a szénerőművek nagy részét, de lehet, hogy mindegyikét, be kell zárni, vagy át kell alakítani más fűtési módra, például földgázra. A köztársasági elnök jó iránynak nevezte továbbá azt a kormányzati célt, hogy a geotermikus energia használatára több forrást biztosítsanak. Azt is fontosnak tartja – tette hozzá –, hogy a szennyezőbb tömegközlekedési járműveket környezetbarátabbakra cseréljék.
Szerző

Kidőlt fák, járhatatlan utak, leszakadt vezetékek – Országszerte káoszt okozott a vihar

Publikálás dátuma
2019.06.28. 10:45

Fotó: Panni Miklósné / ViharVonal Viharvadász Csapat
Körülbelül 24 ezer háztartásban szünetel az áramszolgáltatás Szabolcsban.
Közel kétezer ház tetőszerkezete sérült meg a csütörtöki vihar miatt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – közölte honlapján a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság. Mint írták, a viharos erejű szél házak és közintézmények tetejét bontotta meg, és villanyvezetékek szakadtak le, emiatt több településen szünetel az áramszolgáltatás. A legnagyobb kárt Kisvárda és Nyírmada térségében okozta a vihar. A segélyhívások száma ezerháromszázra nőtt. Valamennyi fő- és mellékútvonal járható, a megyében elzárt település nincs. Folyamatosan dolgoznak a károk felszámolásán a megye hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltói, valamint önkéntes mentőszervezetek.

24 ezer háztartásban nincs áram

Körülbelül 24 ezer háztartásban szünetel az áramszolgáltatás a csütörtöki viharral érintett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településeken – közölte az E.ON szóvivője pénteken az MTI-vel. Varga Ivett elmondta, hogy az ítéletidő utáni órákban volt a legkritikusabb a helyzet, a leszakadt vezetékek és a kidőlt villanyoszlopok miatt akkor mintegy 60 ezer fogyasztónál szünetelt a szolgáltatás. A folyamatosan végzett helyreállítás miatt ez a szám péntek délelőttre a harmadára csökkent, de hatvan településen, illetve egyes településrészeken továbbra sincs áram – tette hozzá.  Tájékoztatása szerint Tiszakanyáron például kilenc, Jármiban pedig öt kisfeszültségű oszlopot tört ketté, vagy döntött a földre az orkánerejű szél, a helyreállítást a vonalszakaszokon jelentkező többszörös hibák is nehezítik. Megyeszerte közel ötven villanyoszlopot rongált meg a vihar. A szolgáltató szakemberei és szerződéses partnerei folyamatosan dolgoznak a hibák elhárításán, az E.ON emellett Somogy, Tolna és Baranya megyékből is küld szerelőcsapatokat a szabolcsi településekre. A vihar a nagyfeszültségű elektromos hálózatban is károkat okozott, az MTI információi szerint Kisvárda és Ajak környékén nagyfeszültségű távvezetékeket szakított le és ezek vas tartóoszlopait rongálta meg a szél. 

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mintegy száz bejelentés érkezett a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányításához. Utak váltak ideiglenesen járhatatlanná, családi házak tetőszerkezete, kerítése rongálódott meg, villany és távközlési vezetékek szakadtak le. A legtöbb beavatkozásra Bodrogkisfaludon volt szükség. Azóta normalizálódott a helyzet a megyében, a katasztrófavédelemhez már nem érkeztek újabb segítségkérések a vihar kapcsán. A hivatásos tűzoltók minden bejelentett helyszínt megvizsgáltak, szükség szerint megszüntették a közvetlen életveszélyt, segítettek a további károk megelőzésében.
Hajdú-Bihar megyében létavértesről, Bökönyből, Újlétából, Hajdúbagosból és Pocsajról is kaptak riasztást csütörtök délután – elsősorban kidőlt fák miatt – a tűzoltók. A legtöbb lakossági bejelentés Létavértesről érkezett a megye műveletirányítási központjába. A Kossuth utcában parkoló autókat kellett kiszabadítani egy körülbelül tizenöt méter hosszú platánfa alól. A Petőfi utcában egy cseresznyefa dőlt a kerítésre, a létavértesi önkormányzati tűzoltók motoros láncfűrésszel távolították el. Hajdúbagoson villámcsapás következtében egy lakóház kéménye a tetőszerkezetre dőlt.
Szerző