"Jogos volt, betelt a pohár" - az MSZP alelnöke Szanyi felfüggesztéséről

Publikálás dátuma
2019.06.28. 18:07

Fotó: Népszava
Az MSZP pénteki elnökségi ülésén felfüggesztették Szanyi Tibor alelnök tagsági viszonyát.
– Jogos volt, betelt a pohár – így kommentálta lapunknak Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke azt, hogy a szocialisták pénteki elnökségi ülésén felfüggesztették Szanyi Tibor alelnök tagsági viszonyát. Az ellenzéki párt nem csak Szanyit büntette, Fekete Zoltán Pest megyei elnök is hasonlóan járt: mindkét politikus ellen fegyelmi eljárást is indítanak, amiért az EP-, majd az előválasztási kampány alatt „hátrányosan befolyásoló magatartást” tanúsítottak. Komjáthi szerint már 2014-ben, az akkori elnökségnek is volt egy kemény hangvételű határozata, amelyben elhatárolódtak Szanyi egyes megnyilvánulásaitól. – Azóta sem változtatott, volt, amikor nyíltan mást támogatott, mint az elnökség – fogalmazott az alelnök. Az utolsó lökést a politikus szerint az adta, hogy a helyi szervezetek felszólították a vezetőséget, „legyenek szívesek” lépni az ügyben, mert ez már túl megy minden határon. – Kárt okozott Tibor – summázta Komjáthi, hozzátéve: neki személyes csalódás alelnöktársa viselkedése. – Én a munka világából érkeztem, nem volt rutinom, de józan paraszti eszemet használva tudtam, hogy vannak vállalhatatlan tettek. Ő ezeket nem vette észre?    – Most ismerkedem a részletekkel – fogalmazott lapunknak Szanyi Tibor, aki a szocialisták döntésekor épp Brüsszelben számolta fel az irodáját. A politikus szerint most etikai eljárás indul ellene, amely vagy helybenhagyja vagy visszadobja az elnökség döntését. – Ha itt is felfüggesztenek, akkor még a kongresszus is dönthet másképp – mondta. Szanyi értelmezése szerint egyébként „egy bukott elnökség ki akarja zárni az egyedüli változást akaró alelnököt.” A politikus egyébként úgy vélte, csak a vezetőség között van egyedül, a tagság – szerinte – fele az ő oldalán áll. – A felfüggesztésem igazi oka az, hogy ne tudjam gyakorolni a jogaimat, így ne kezdeményezhessek rendkívüli kongresszust. Tévednek, hogy ezt nem tehetem meg.
Szerző

Eszetlenül bilincselnek a rendőrök

Publikálás dátuma
2019.06.28. 17:21
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Főszabály szerint ilyen korlátozó eszközt csak szökés vagy támadás veszélye, valamint ellenszegülés esetén lenne szabad használni.
Vezetőszáron, megbilincselve vezetnek egy szabálysértési ügyben előállított embert – egyebek mellett ezzel a fotóval illusztrálták jogvédők, hogy gyakran automatikusan, mérlegelés nélkül, a bűncselekmény súlyától függetlenül használják ma a bilincset a rendőrök. Pedig főszabály szerint ilyen korlátozó eszközt csak szökés vagy támadás veszélye, valamint ellenszegülés esetén lenne szabad használni – hangzott el a Magyar Helsinki Bizottság rendezvényén. Sérti az ártatlanság vélelmét, ha még az ítélet előtt fotók jelennek meg a sajtóban a bilincsbe vert gyanúsítottról. Franciaországban például egyáltalán nem lehet fényképezni a tárgyalóteremben. A jogvédők kifogásolták, hogy a médiát olykor előre értesítik a letartóztatásokról, ilyenkor szintén az emberi méltóságot sértő felvételek készülnek. (Tegyük hozzá: Magyarországon ez a gyakorlat elsősorban ellenzéki politikusok esetében érvényesül). Azt viszont az emberi jogi szervezet kifejezetten támogatná, ha a büntetőeljárásban a kihallgatásokat és a tárgyalási vallomásokat kép- és hangfelvételen rögzítenék. Ennek szerepe lehet abban, hogy a rendőri és a védői munka egyaránt jogszerű legyen. A Magyar Helsinki Bizottság közlése szerint a rendőrség – az uniós irányelveknek megfelelően – összesen közel 1,8 milliárd forintot költött távmeghallgató helyiségek kialakítására és technikai eszközök beszerzésére. Minden megyében rendelkezésre áll legalább öt kamera erre a célra. Felvételek mégis csak elenyészően kevés esetben készültek, arányuk becsülhetően nem éri el a két százalékot.

Bevándorlásügyből rendvédelem

Kiss Attila Tamás, a bevándorlási hivatal eddigi főigazgató-helyettese lesz az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság vezetője – közölte a Belügyminisztérium. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) július elsejétől rendvédelmi feladatokat ellátó szervvé alakul, és Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság néven működik tovább. A feladatok koordinálására Pintér Sándor belügyminiszter Végh Zsuzsannát, a BMH főigazgatóját miniszteri biztossá nevezte ki. MTI

Szerző
Frissítve: 2019.06.28. 17:33

Nacsa Lőrinc: A Daphne-ügy támadás a máltai jogállam ellen

Publikálás dátuma
2019.06.28. 15:05

Fotó: ELYXANDRO CEGARRA / AFP/NurPhoto
Kacifántosan magyarázta a KDNP képviselője, hogy a kormány emberei miért utasították el a máltai újságírónő meggyilkolásának részletesebb vizsgálatát.
Megdöbbentő módon leszavazta a Fidesz-KDNP négy politikusa az Európa Tanácsban, hogy az eddiginél részletesebb vizsgálatot folytassanak le 2017 októberében felrobbantott máltai oknyomozó újságírónő Daphne Caruana Galiza meggyilkolása miatt. A döntést előbb nem is kommentálták, majd az egyik nemmel szavazó képviselő, a KDNP-s Nacsa Lőrinc pénteken mégis adott valamiféle magyarázatot: kérdéseinkre Nacsa egy Facebook-poszttal felelt – és lényegében ugyanezt a hivatalos választ küldte el nekünk a KNDP sajtóirodája is
„Mi is ugyanúgy sürgetjük Daphne Caruana Galizia meggyilkolásának kivizsgálását, mint mások. Ugyanakkor felháborítónak tartjuk, hogy a szóban forgó határozati javaslat arra használja fel ezt a tragikus esetet, hogy támadást indítson az Európa Tanács egyik tagállama, Málta ellen. A szövegnek alig ötöde foglalkozik az újságírónő meggyilkolásával, ami csak ürügy arra, hogy politikai támadást intézzenek a szigetország ellen, megkérdőjelezzék jogállamiságát. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése egy politikai testület, ennélfogva politikai, nem pedig jogi véleményt képes kinyilvánítani” – írta és üzente Nacsa Lőrinc; a többiek – Németh Zsolt, Csöbö Katalin, Tilki Attila – nem is reagáltak megkeresésünkre.

A jogállamot védte, ezért halt meg

A kormánypárti válasz azért is abszurd, mert Daphne Caruana Galizia nyomozása és későbbi kivégzése is szorosan összefügg a meggyengült máltai jogrenddel, és a helyi politikai elit korrupciós ügyeivel. 
Az újságírónő információi szerint Joseph Muscat máltai miniszterelnök és neje is érintett a Panama Papers néven ismert offshore-botrányban. Meggyilkolása előtt arról írt, hogy a máltai kormány a magyar letelepedési kötvényhez hasonlóan gyanús mutyiba keveredett: kétes hátterű külföldiek kaphattak befizetés fejében útlevelet Máltán, amivel aztán bárhova utazhattak a nagyvilágban.

Feltűnnek azeri barátaink is

hvg.hu cikke szerint a vásárlók között volt Alijev elnök néhány családtagja, és az azeri oligarchia sok jeles képviselője is. Jó észben tartani, hogy az Orbán-kormány kifejezetten barátian viszonyul az azeri diktátorhoz – annyira, hogy 2012-ben a nálunk fogvatartott baltás gyilkost, Ramil Szafarovot is kiadták nekik, bár tudhatták, hogy ott nemzeti hősként kezelik majd a férfit. Mit ad Isten, az Átlátszó megtudta, hogy pont abban az időszakban érkezhetett kilencmillió dollár egy titokzatos, azeri politikusokhoz köthető cég magyarországi bankszámlájára. A számlatulajdonos offshore céget 2015-ben aztán felszámolták, a pénznek pedig gyakorlatilag nyoma veszett. 
Szerző