Trump az utolsó percig kardoskodott, hogy ne vegyék be a klímakérdést a G20 zárónyilatkozatába

Publikálás dátuma
2019.06.29. 10:53

Fotó: Koki Kataoka / Yomiuri / AFP
Végül a véleménykülönbségek ellenére megegyeztek az oszakai csúcstalálkozón.
A világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport a jelentős véleménykülönbségek ellenére megegyezett az oszakai csúcstalálkozó közös zárónyilatkozatának szövegéről szombaton. Angela Merkel elmondta: az Egyesült Államok elfogadta, hogy a többiek megerősítik a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény melletti elkötelezettségüket a zárónyilatkozatban.
Donald Trump az utolsó percig amellett kardoskodott, hogy ne említsék a dokumentumban a klímakérdést.

Merkel hozzátette: hasonló szövegre kell számítani, mint az előző, Buenos Aires-i csúcstalálkozót lezáró dokumentumé. Ebben az Egyesült Államokat leszámítva mindenki elismerte a párizsi klímamegállapodásban foglaltak megvalósításának fontosságát.  
Trump 2017 nyarán felmondta az egyezményt - amelyet elődje, Barack Obama írt alá -, arra hivatkozva, hogy az túl költséges az Egyesült Államoknak.

A megállapodást 2015. december 12-én fogadták el a párizsi klímacsúcson. Az egyezmény aláírói vállalták, hogy fokozott erőfeszítéseket tesznek a globális felmelegedés megállítása érdekében.
Szerző
Frissítve: 2019.06.29. 11:54

Weber biztosan nem lesz az Európai Bizottság elnöke

Publikálás dátuma
2019.06.29. 10:15

Fotó: SVEN HOPPE / AFP
Az EP képviselők a következő két napban fognak egyeztetni arról, hogy Timmermans-t jelöljék a bizottság élére, vagy a néppártból nevezzenek meg másik jelöltet.
Nem Manfred Weber, az Európai Néppárt csúcsjelöltje lesz az Európai Bizottság következő elnöke - erről állapodtak meg a Die Welt című német konzervatív lap értesülése szerint az EU Oszakában, a G20-csúcstalálkozón tartózkodó állam-, illetve kormányfői helyi idő szerint péntek délután.  A lap úgy tudja, hogy a megbeszéléseket Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke vezette, és 
az európai pártcsaládok vezetőivel is egyeztették a döntést, amelyet végül Angela Merkel német kancellár is elfogadott.

A lap egy jól értesült forrásra hivatkozva arról számol be, hogy az EU-tagállamok vezetői és az Európai Parlament (EP) vezető képviselői a következő két napban fognak egyeztetni arról, hogy a szociáldemokraták csúcsjelöltjét,
a holland Frans Timmermanst jelöljék a bizottság élére vagy a néppártból nevezzenek meg másik jelöltet.

A Die Welt szerint utóbbi esetben három ember neve vissza-visszatér az egyeztetéseken. A francia Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója, korábbi belső piaci biztos, a bolgár Krisztalina Georgieva, aki jelenleg a Világbankot vezeti, korábban pedig a brüsszeli testület alelnöke volt, valamint Andrej Plenkovic horvát kormányfő lehet esélyes arra, hogy az Európai Bizottság élére kerüljön.  Vasárnap rendkívüli uniós csúcsot tartanak Brüsszelben a kérdés tisztázására.  
Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament választja meg, de a jelöltállítás kizárólagos joga az unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsé.

Ennek ellenére a pártcsaládok először a 2014-es uniós tisztújítás előtt, a folyamat demokratizálására hivatkozva megnevezték csúcsjelöltjeiket, azzal a deklarált céllal, hogy annak a pártcsaládnak a jelöltje kapja meg a bizottság elnöki posztját, amelyre az EP-választásokon a legtöbben szavaznak. 2014-ben az állam-, illetve kormányfők végül többségi szavazással, magyar és brit ellenvetéssel úgy döntöttek, hogy a néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert jelölik a testület élére.
Szerző
Témák
Manfred Weber

Borzalmas körülmények között tartja fogva az Egyesült Államok a gyerekeket a menekülttáborokban

Publikálás dátuma
2019.06.29. 09:30

Fotó: Oscar Martinez Ramirez / AFP
Embertelen körülmények uralkodnak a mexikói határon kialakított menekülttáborokban az Egyesült Államokba bevándorolni készülők között. A washingtoni törvényhozás a botrány hatására emeli a támogatást.
A Rio Grande folyóba fulladt Óscar Alberto Martínez Ramírez-ről és alig kétéves kislányáról készült fénykép néhány nappal ezelőtt az egész világot megrázta. A 26 éves férfi elkeseredettségben a vízen keresztül próbált meg átjutni az Egyesült Államokba családjával, amikor megtudta, hogy hetekig is eltarthat, míg menekültkérelmüket elbírálják. Martínez Ramírez először gyermeké vitte át a folyón, majd visszafordult feleségéért, de szerencsétlenségükre a kis Valeria nem maradt a parton, végül apja, aki segítségére sietett vele együtt fulladt a a vízbe.  Az el salvadori család tragédiája sajnos nem egyedi eset. Ezrek próbálnak meg átjutni a mexikói határon a szebb jövő reményében, és ha nem is minden történet végződik ekkora szomorúsággal, a határon uralkodó körülmények a beszámolók szerint elviselhetetlenek. A 29 éves demokrata képviselőnő, Alexandria Ocasio-Cortez a múlt hét során egyenesen a “koncentrációs táborokhoz” hasonlította a menekülttáborokat, ami hatalmas vitát váltott ki az amerikai politikusok körében arról, hogy valóban ez-e a helyes kifejezés arra, ha 41 embert helyeznek egy nyolcfős szobában. A táborokról készült riportok embertelen körülményekről számoltak be, amelyek “rosszabbak mint a börtönben” ugyanis a dokumentumokkal nem rendelkező gyermekeket elszakították a családjuktól. Egy Dolly Lucio Sevier nevű orvos arról számolt be az ABC News-nak, hogy a határnál lévő táborokban az élet egyenlő a kínzással. Sevier a Texas állambeli Clinbe utazott, miután egy influenzajárvány miatt öt újszülött az intenzív osztályra került. Harminkilenc 18 év alatti fiatalt vizsgált meg, akik szélsőséges hideg körülmények között voltak elszállásolva, folyamatos lámpafény mellett, ráadásul sem alapvető higiéniai vagy orvosi ellátáshoz, illetve megfelelő mennyiségű ételhez és vízhez sem jutottak. Sőt a hat hónapnál fiatalabb gyermekek a beszámolók szerint nem a koruknak megfelelő ételeket kaptak - pürésített menüről szó sem lehetett. A megvizsgált 39 gyerek mindegyike olyan tüneteket mutatott, amelyek arra utaltak, hogy valamilyen súlyos traumát éltek át.  Az orvos azt is elmondta a csatornának, hogy a tizenéves fiataloknak, akiket megvizsgált, hosszú időn keresztül nem volt lehetőségük kezet mosni, mialatt őrizetben tartották őket. Így nem is csoda, hogy a különböző betegségek villámsebességgel terjedtek a táborban. A fiatal édesanyák szintén nem tudták ezidő alatt megmosni azokat az üvegcséket, amelyekből a gyermekeiket etetik. Sevier ezt a lépés egyértelműen szándékos mentális és érzelmi bántalmazásnak minősítette. Összefoglalásképpen pedig kiemelte, hogy azok a körülmények, amelyek között a texasi táborban az embereket tartják, jogosan hasonlíthatóak a kínzóhelyiségekhez. Egy gyermekjogi ügyvéd, Warren Binford hasonló helyzetről számolt be egy El Pasotól nem messze lévő táborból: itt 351 gyereket tartottak őrizetben, közülük százan még a 13. életévüket sem töltötték be, a legfiatalabb pedig alig múlt 4 hónapos. Többségüket három hétig vagy még hosszabb ideig tartották itt. Az őrök állítólag kineveztek közülük egy “főnököt” aki ráadás adag ételt kaphatott, ha képes volt rendet tartani a többiek között. Később ugyanebben a táborban tetűfertőzés tört ki, egy olyan cellában, ahol huszonöt gyerek lakott. Közülük hatan elkapták a fertőzést. Emiatt tetű elleni sampon érkezett a táborba, ám csupán két fésűt kaptak, amelyet meg kellett osztani egymás között - ez pedig tetűfertőzés esetén szigorúan tilos, ugyanis tovább ronthatja a helyzetet. Aztán az egyik fésű ráadásul el is veszett, amire a határon dolgozók dühükben úgy reagáltak, hogy elvették a gyerekektől a takarókat és a matracokat, majd arra kényszerítették őket, hogy egy éjszakán át a földön aludjanak.  Binford arról is beszámolt, előfordult, hogy egy kétévesre nem adtak pelenkát, és csupán néla alig néhány évvel idősebb gyerekek vigyáztak rá, akik szemmel láthatóan nem álltak még készen erre a feladatra.  Sokak szerint Ocasio-Cortez hasonlata nem éppen a legmegfelelőbb volt, amikor a koncentrációs táborok borzalmait emlegette, úgy tűnik azonban, az Egyesült Államok és Mexikó határán uralkodó állapotra még keresi a világ a szavakat, hiszen az ott történő igazságtalanságok olyanokat is érintenek, akiknek semmilyen felelősségük nincs abban, ahová kerültek: a gyerekeket. 

Enyhíteni akar a kongresszus a migránsválságon

 Az amerikai törvényhozás mindkét háza megszavazta a migránsválság enyhítését célzó segélycsomagot. Ezzel 4,6 milliárd dollárt biztosítanak az amerikai-mexikói határon felállított gyűjtőközpontokban zsúfolódó illegális migránsok, köztük gyermekek ellátására: elszállásolásukra, élelmezésükre, orvosi ellátásukra és szállításukra. A demokraták meg szerették volna tiltani, hogy az összegből a határőrizeti és a rendőri szervek munkatársait is finanszírozzák, de ez a megszorítás végül kimaradt a jóváhagyott szövegből. Az viszont vitathatatlan, hogy ebből a pénzből egyetlen dollárt sem lehet a határfal – illetve kerítés - építésére fordítani. K.J. 

Frissítve: 2019.06.29. 11:05