Fóti gyermekváros;

Az EU szemmel tartja a fóti gyermekközpont „kiváltását”

Ha visszásságot találnak az uniós pénzek felhasználásában, megteszik a „szükséges lépéseket”.

Az Európai Bizottság részletes beszámolót kért a magyar hatóságoktól a gyermekotthonok, köztük a Fóti Károlyi István Gyermekközpont „kiváltását” célzó, uniós forrásból megvalósuló projektről – derült ki Marianne Thyssen szociális ügyekért is felelős uniós biztos válaszleveléből, amit Szél Bernadett megkeresésére küldött. A független országgyűlési képviselő azért fordult EU-s szervekhez, mert szerinte biztos, hogy a kormány nem rendeltetésszerűen használja fel az uniós pénzeket.

Szél Bernadett szerint a gyermekotthonok kiváltására, korszerűsítésére és hiányzó gyermekotthoni kapacitások létrehozására szánt, összesen 4,5 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázatból csak olyan projekteket lehetett volna támogatni, amivel a gyermekek jobb helyzetbe kerülnek. Vagy úgy, hogy kisebb lakásotthonokba költöznek, vagy hogy a speciális férőhelyek bővítésével többen juthatnak hozzá az állapotuknak megfelelő ellátáshoz.  Úgy véli, a fóti pályázatnál egyik cél sem valósul meg. 

Bár a kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy a speciális és különleges igényű gyerekeket is gondozó fóti otthon egy „korszerűtlen tömegintézmény”, ennek épp az ellenkezője igaz: a különleges igényű (például mozgássérült) gyerekek számára már évekkel ezelőtt modern, jól felszerelt, kislétszámú lakóépületeket hoztak létre a gyermekközpontnak otthont adó Károlyi-kastély több tízhektáros, ősfás parkjában. A „specis” (például pszichés zavarokkal küzdő) gyerekek otthona pedig egyike annak az öt speciális gyermekotthonnak, amellyel kapcsolatban a fenntartó is elismerte korábban, hogy a férőhelyek megszüntetése nem elfogadható. Fontos megjegyezni: magában a kastélyban már hosszú évek óta nem laknak gyerekek, noha a kormánykommunikáció gyakran ezt sugallja.

Mégis, a „kiváltás” jegyében most olyan intézményekbe költöztetnék át a gyerekeket, amelyek már jelenleg is túlzsúfoltak. Ilyen a kalocsai és a zalaegerszegi gyermekotthon. Igaz, mindkét helyszínen történt férőhelybővítés; a kalocsai intézmény plusz nyolc fős férőhelyet kapott, Zalaegerszegen pedig három, ugyancsak nyolc fős lakóotthont alakítottak ki – összesen 224 millió forint EU-s forrásból. Ám a „bővítés” valójában csak a fóti gyermekközpont bezárásával megszűnő férőhelyek pótlására szolgál. Ezt lényegében a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság is elismerte a projekt összefoglalójában. Az sem zavarta őket, hogy Zalaegerszegen ezzel 72-re, Kalocsán 56-ra emelkedett a férőhelyek száma – miközben a vonatkozó kormányrendelet szerint legfeljebb 40 fő helyezhető el egy speciális gyermekotthonban.

– Amit a kormány csinál, az az uniós pénzek elcsalása – nyilatkozta lapunknak Szél Bernadett. Hangsúlyozta: ha visszaélnek a kiváltásra szánt források szabályszerű felhasználásával, a gondozottak helyzetének javítására szolgáló beruházások éppen hogy rontani fognak a gyerekek helyzetén. Ráadásul az olyan ügyek, mint a fóti Károlyi-kastély területén működő gyermekközponté, könnyen ingatlanmutyik táptalajává válhatnak, ezért is fontos, hogy az EU szemmel tartsa és vizsgálja, valójában milyen célt szolgál az uniós pénzek felhasználása. A szociális ügyekért is felelős uniós biztos válaszlevelében arra is kitért: ha bármilyen visszásságot találnak, megteszik „a szükséges lépéseket”.

Szél Bernadett Marianne Thyssen mellett Vera Jourová jogérvényesülésért is felelős uniós biztosnak, az Európai Bizottság gyermekjogi koordinátorának és az uniós pénzekkel való visszaéléseket vizsgáló OLAF-nak is levelet írt, hogy vizsgálják meg a megfogalmazása szerint „kiváltásnak hazudott” uniós pályázatot.