Előfizetés

340 ezer állástalan fiatal kallódik az országban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.06.30. 09:14

Fotó: Shutterstock
Úgy látszik, a nemzeti jelmezben tetszelgő Orbán-kormány könnyű szívvel hagyja oktatás és munka nélkül a magyar fiatalokat, ha vendégmunkásokkal olcsóbban is kiszolgálhatja a cégeket.
Tavaly a 20 és 34 év közötti korosztályba eső európai fiatalok 16,5 százaléka, 15 millió ember se nem tanult, se nem vállalt munkát, írja az Eurostat 2018-as adatai nyomán a G7. Az úgynevezett NEET-csoport (Neither in Employment nor in Education and Training, 'se tanuló, se dolgozó') aránya meglehetősen változatosan alakul az unióban. A jelenség elsősorban a déli és a keleti államok problémája, a legrosszabb a helyzet Olaszországban (28,9 százalék) és Görögországban (26,8 százalék), de
Magyarországon is az EU-s átlagot meghaladó, 17 százalék ennek a csoportnak az aránya. Itt körülbelül 340 ezer főről van szó.

2012-ben arányuk még 25,1 százalék volt, ez azóta folyamatosan csökken - hála a feszített munkaerőpiaci helyzetnek, az érintettek kivándorlásának, az elszegényedés okozta kényszerű munkába állásnak, vagy akár csak a gazdaság fehéredésének.
A nemek közt markáns a különbség: a nők aránya ebben a csoportban 26,6 százalék, míg a férfiaké 7,8.

A férfiak és a nők közötti olló is a kelet-európai fiatalok körében nyílt különösen szélesre, ami a régióban jellemző iparközpontú gazdaságszerkezettel, valamint a gyerekvállalással hozható összefüggésbe. Három fő oka lehet:
  • a munkaerő iránti kereslet errefelé az intenzív emberi munkát igénylő ipari ágazatokban nőtt meg az utóbbi években, ahol a férfiak foglalkoztatása a jellemző;
  • a cégek nem vesznek fel olyan jelentkezőket, akikről elképzelhetőnek tartják, hogy a szülés miatt hosszabb időre kieshetnek a munkából;
  • ráadásul a hagyományos társadalmi elvárások is a nők munkavállalása és továbbtanulása ellenében hatnak.
A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok még mindig jelentős száma pedig különösen érdekes annak tükrében, hogy a kormány folyamatosan a munkaerőhiányról panaszkodik, és újabban már Ukrajnából, vagy éppen Mongóliábaól szervez Magyarországra vendégmunkásokat. Úgy látszik, a nemzeti jelmezben tetszelgő Orbán-kormány könnyű szívvel hagy magára 340 ezer magyart, ha van olcsóbb módja is annak, hogy emberi erőforrással is kiszolgálja a milliárdos kedvezményekkel az országba édesgetett külföldi tőkét.

A NAV bezárta Vajna Tímea egyik fánkozóját

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.06.29. 09:34
Forrás: Vajna Tímea Facebook
Az üzlet június 27-étől július 8-áig nem nyithat ki.
NAV-zár alá került a Vajna Tímea cége által tavaly felvásárolt Donut Library Karinthy Frigyes úti üzlete – írja az Index olvasói beszámoló alapján.  A fánkozó június 27-étől július 8-áig nem nyithat ki. Okként az üzletre kiragasztott papíron annyit jelöltek meg, hogy 
az üzlet adótörvényekkel kapcsolatos jogszabálysértést követett el.

A cég egyébként meglehetős késéssel, csak június 21-én adta le a tavalyi évről szóló beszámolóját. Ennek alapján hasonló árbevételt (126 millió forintot) könyvelt el, mint 2017-ben (137 millió), a profit viszont a negyedére esett vissza (18,6 millióról 4 millióra) – számolt be a portál. A céginformációs rendszer szerint a The Donut Library Kft. február elején beolvadás miatt megszűnt, ugyanakkor 
az anyacég, a Mr. Funk aktuális beszámolója még mindig nincs fent az e-beszámolók honlapon.

Áder mindenáron bevédte a kormány klímapolitikáját

Marnitz István
Publikálás dátuma
2019.06.29. 08:15

Fotó: Népszava
Valótlanságokkal és csúsztatásokkal védte tegnap az Orbán-kormány Unióban sereghajtó klímapolitikáját a magát zöld köztársasági elnöknek tartó Áder János.
Egy héttel azután, hogy az Orbán-kabinet 24 uniós tagállam ellenében az Európai Tanács múlt heti ülésén – harmadmagával – megtagadta a 2050-es szén-dioxid-mentesítés vállalását, a közrádióban megszólalt a magát a környezet elkötelezett híveként feltüntető Áder János köztársasági elnök is. Ám érvelése teljes egészében az Orbán-kabinet – az uniós államok és a szakértők túlnyomó többsége által élesen vitatott – klímapolitikájához illeszkedett. Az elvileg pártokon felül álló elnököt ugyanakkor az Orbán Viktor iránti érzékelhető lelkesedése súlyos ténybeli tévedésekbe is sodorta. „Fontos tudni, mert erről általában el szoktak feledkezni, hogy van egy elfogadott, 2030-ig vállalt célkitűzése minden EU-országnak, így Magyarországnak is.” Ezzel szemben a valóság, hogy az EU nem fogadta el Magyarország Nemzeti Energia- és Klímatervébe foglalt 2030-as önkéntes klímacéljait. Annál is kevésbé, mert – mint arról lapunk beszámolt – az EU értékelése szerint a tagállamoktól bekért 28 vállalás-tervezetből Magyarország és Románia tűzte ki adottságaihoz képest a legszerényebb célokat. Bár a 2030-as, 1990-hez mért 40 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési célunkat nyugtázták, a lakások és a gépjárművek ebbe bele nem számított szennyezésének 2005-ös alapú, 7 százalékos csökkentési ígéretét Brüsszel kevesli. (Nem is beszélve fogyasztáscsökkentési és megújulóenergia-arányunkról.) Az EU egy tagállam tervezetét sem fogadta el: az a mostani noszogatás után, év végére várható. Áder János „jó szívvel és nyugodt lelkiismerettel” nyugtázta, hogy 2030-as kötelezettségeinket teljesíteni fogjuk, "míg a tagállamok többségéről ez nem mondható el". Kétségtelen: az Orbán-kormány a 2010-es évek során többször már megközelített értékeket vállalna 2030-ra. Ilyen a szén-dioxid-kibocsátás vagy a megújulóenergia-arány. Mások viszont érdemi klímafordulatot terveznek. Áder János azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország 1990 óta 31,9 százalékkal csökkentette a kibocsátást. Ennek csupán egy része az ipar rendszerváltás utáni összeomlása, nagyobbik hányada „az utóbbi év... ek, évtizedek” közös munkája – fogalmazott. Áder János szava talán azért akadt el egy pillanatra, mert a tavalyi, minimális csökkenés előtti négy év során nőtt a szennyezés. Az Eurostat nyilvántartásából kiderül: a Horn- és az első Orbán-kabinetre jellemző stagnálás után leginkább a szociálliberálisok 2002-2010 közötti, illetve a második Orbán-kormány kezdeti időszakában javult a terhelés (még ha ennek egy része a válság kontójára is írható). A köztársasági elnök felhívta a figyelmet, hogy eközben jelentősen nőtt a nemzeti össztermék - vagyis javult a hatékonyságunk -, illetve hogy a fejlett ipari államokban nagyobb az egy főre eső kibocsátás. (Az uniós vállalások ugyanakkor e szempontokra kevéssé érzékenyek: a cél mindenütt a szennyezés teljes leállítása.) Hozzátette: „szeretnénk elérni” a 2050-es klímasemlegességet, de ez még vita tárgya. (Valóban: ez az Európai Bizottság javaslatait vállaló 24 tagállam, és a velük szemben álló lengyelek, csehek, magyarok és észtek közötti ellentét.) Kiinduló helyzetünket az úgynevezett szén-dioxid-kvótáink eladásából származó, egyre emelkedő, tavaly már 70 milliárdra rúgó bevételeink miatt is kedvezőnek látja. Arra azonban Áder János nem tért ki, hogy – mint arra lapunk korábban rávilágított – ezt mindeddig nem költöttük el. Mindezek mellett a köztársasági elnök azért sürgette a klímabarát beruházásokat, hisz úgymond "nem ülhetünk a babérjainkon”.

Hat éve már megközelítettük a 2030-as célt

A 2050-es karbonsemlegességhez 2030-ra az EU-ban 65 százalékkal, Magyarországon pedig legalább 55 százalékkal kell csökkenteni az 1990-eshez viszonyított szén-dioxid-kibocsátást – közölte lapunk megkeresésére Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat- és energiacsoportvezetője. Ehhez képest a 2030-as 40 százalékos magyar vállalás már csak azért is szerény, mert 2013-ban már álltunk 39,1 százalékon is. Azután pedig folyamatosan nőtt a szennyezés és a fogyasztás. Finnország 2035-re, Svédország pedig 2045-re vállal karbonsemlegességet. Magyarországnak 2025-re teljesen ki kellene vezetnie az erőművi és otthoni széntüzelést - érvelt Botár Alexa.