Tavaly a 20 és 34 év közötti korosztályba eső európai fiatalok 16,5 százaléka, 15 millió ember se nem tanult, se nem vállalt munkát, írja az Eurostat 2018-as adatai nyomán a G7. Az úgynevezett NEET-csoport (Neither in Employment nor in Education and Training, 'se tanuló, se dolgozó') aránya meglehetősen változatosan alakul az unióban. A jelenség elsősorban a déli és a keleti államok problémája, a legrosszabb a helyzet Olaszországban (28,9 százalék) és Görögországban (26,8 százalék), de
2012-ben arányuk még 25,1 százalék volt, ez azóta folyamatosan csökken - hála a feszített munkaerőpiaci helyzetnek, az érintettek kivándorlásának, az elszegényedés okozta kényszerű munkába állásnak, vagy akár csak a gazdaság fehéredésének.
A férfiak és a nők közötti olló is a kelet-európai fiatalok körében nyílt különösen szélesre, ami a régióban jellemző iparközpontú gazdaságszerkezettel, valamint a gyerekvállalással hozható összefüggésbe. Három fő oka lehet:
a munkaerő iránti kereslet errefelé az intenzív emberi munkát igénylő ipari ágazatokban nőtt meg az utóbbi években, ahol a férfiak foglalkoztatása a jellemző;
a cégek nem vesznek fel olyan jelentkezőket, akikről elképzelhetőnek tartják, hogy a szülés miatt hosszabb időre kieshetnek a munkából;
ráadásul a hagyományos társadalmi elvárások is a nők munkavállalása és továbbtanulása ellenében hatnak.
A nem dolgozó és nem tanuló fiatalok még mindig jelentős száma pedig különösen érdekes annak tükrében, hogy a kormány folyamatosan a munkaerőhiányról panaszkodik, és újabban már Ukrajnából, vagy éppen Mongóliábaól szervez Magyarországra vendégmunkásokat. Úgy látszik, a nemzeti jelmezben tetszelgő Orbán-kormány könnyű szívvel hagy magára 340 ezer magyart, ha van olcsóbb módja is annak, hogy emberi erőforrással is kiszolgálja a milliárdos kedvezményekkel az országba édesgetett külföldi tőkét.
