Waldorf Szövetség: rendkívül aggályosak a köznevelési törvény tervezett módosításai

Publikálás dátuma
2019.07.01. 11:04

Fotó: NORBERT FOERSTERLING / AFP
Ha az alternatív tanterveket érintő javaslatok elfogadásra kerülnek, ellehetetlenül a Waldorf-pedagógia szerinti működés.
A Waldorf-iskolák szempontjából rendkívül aggályosnak találjuk a köznevelési törvény tervezett változtatásait. Amennyiben a módosítások elfogadását követően alkalmazásra kerülnek, azok lényegében ellehetetleníthetik az iskoláinkban a Waldorf-pedagógiai szerinti működést – közölte megkeresésünkre Szabó Zoltán, a Magyar Waldorf Szövetség ügyvezetője.
Megírtuk: A köznevelési törvényhez beterjesztett módosító javaslatok nemrég újabb passzusokkal bővültek, az egyik szigorítás az államitól eltérő oktatást kínáló alternatív iskolák tanterveit érintik:
az alternatív kerettantervek legfeljebb 30 százalékban térhetnének el az oktatásért is felelős miniszter által kiadott központi kerettantervektől. Ez lényegében az alternatív tantervek kiüresítését jelentené

- Az elmúlt hetekben folytatott érdekképviseleti tevékenységünk során számos egyeztetést folytattunk a témában a döntéshozókkal és szakmai szervezetekkel – írta Szabó.  Hangsúlyozta: szövetség részéről a következő időszakban is folyamatosan egyeztetni fognak az Oktatási Államtitkársággal annak érdekében, hogy egy 
olyan megoldást találjanak, amely minden érintett fél számára elfogadható és már a következő tanévtől garantálja a Waldorf-működés folytatásának lehetőségét.

Mi a Waldorf-pedagógia?

A Waldorf típusú alternatív pedagógiai irányzat lényege, hogy a gyermekek életkori sajátosságai határozzák meg a tanítási módszert és a tananyagot. Ennek célja, hogy a gyermekeket koruknak megfelelően, testi és szellemi fejlődésüket elősegítve oktassa. Magyarország 40 Waldorf-iskolájába és 54 óvodájába jelenleg több mint 8 100 gyermek jár. A 94 intézményben közel 1000 pedagógus dolgozik. A szakmai munkát 7 önálló Waldorf-pedagógus képzés támogatja. (Forrás: waldorf.hu)

Szerző
Frissítve: 2019.07.01. 15:27

Akár már egy hét múlva kiírhatják az önkormányzati választást

Publikálás dátuma
2019.07.01. 08:34

Fotó: Népszava
Lehetséges dátum az otóbet 6-án kívül még október 13., 20. és 27., vagyis augusztus 18. az utolsó nap, amikor a köztársasági elnök kiírhatja a választást.
Ha az első lehetséges napon, október 6-án lesz az önkormányzati választás, akkor akár egy hét múlva, július 8-án is kiírhatja Áder János a voksolást, azt követően pedig a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) is kitűzheti a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását. Az alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását októberben kell megtartani.
  • Öt évvel ezelőtt október második vasárnapján, 12-én tartották a voksolást.
  • 2010-ben és 2006-ban október első vasárnapjára írták ki az önkormányzati választást: 2010-ben október 3-án, 2006-ban október 1-jén volt a voksolás.
  • 2002-ben és 1998-ban a hónap második felében tartották a szavazást: október 20-án, illetve október 18-án.
  A választási eljárásról szóló törvény szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő 70. és 90. nap közé essen. Vagyis 
ha Áder a lehető legkorábbi, október 6-i dátumra írja ki a voksolást, akkor július 8-a az első nap, amikor kitűzheti a voksolás időpontját.

Október 6-a azonban az aradi vértanúk emléknapja, a magyar kormány 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánította, így kevéssé valószínű, hogy a köztársasági elnök erre a napra tűzné ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását. Lehetséges dátum még október 13., 20. és 27., vagyis augusztus 18. az utolsó nap, amikor a köztársasági elnök kiírhatja a választást.
A nemzetiségi önkormányzati képviselők választását az általános önkormányzati választással egy napon kell megtartani,

ezt azonban nem a köztársasági elnök, hanem a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki, legkésőbb a szavazást megelőző 75. napon. A törvény értelmében nem minden településen lesz minden nemzetiségnek választása: nemzetiségi választást ott lehet kiírni, ahol a legutóbbi (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai szerint legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat. Az NVB tehát határozatában majd felsorolja nemzetiségenként azokat a településeket és megyéket, amelyekben a nemzetiség vonatkozásában kitűzi a választást, meghatározza azt is, a voksoláson induló jelölteknek és listáknak hány ajánlásra van szükségük a nyilvántartásba vételhez. Az országos nemzetiségi önkormányzati választást mind a 13 nemzetiség vonatkozásában kitűzi.  
Az NVB-nek a 2011-es népszámlálás alapján 2715 települési nemzetiségi választást kell kiírnia,

de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (településnagyságtól függően) legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja. A legtöbb települési választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írhatják ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban.
Az októberi nemzetiségi választáson egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást.

A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol - mivel nem vallották magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak - a települési választást nem lehet kitűzni. Az öt évvel ezelőtti önkormányzati választásokkal egy időben a kitűzött 2715 települési nemzetiségi választásból csak 2146 volt megtartható, 569 települési választás elmaradt, mert vagy nem indult legalább annyi jelölt, ahány tagból állt volna a nemzetiségi önkormányzat, vagy pedig egyetlen választópolgár sem szerepelt a nemzetiségi névjegyzékben.
Szerző

Megháromszorozzák a médiahatóság elnökének fizetését

Publikálás dátuma
2019.07.01. 07:31
Fotó: Népszava
Augusztus elsejétől négymillió forintra emelik a bérét.
A médiatörvények módosításához múlt csütörtökön benyújtott összegző módosító javaslat szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) vezetőjének, Karas Mónikának fizetése havi 1,3 millió forintról négymillió forintra nő – írja a 24.hu.
Időszerűvé vált a Médiatanács elnöke és tagjai, valamint az NMHH vezetői illetményének rendezése

– indokolta javaslatát a parlament törvényalkotási bizottsága. Karas, aki eddig miniszteri illetményre volt jogosult, legutóbbi vagyonnyilatkozatában még 1 millió 296 ezer forintos fizetést tüntetett fel, vagyis a
jövedelme több mint a háromszorosára nőhet augusztus 1-jétől.

Ennek oka, hogy a jövőben Matolcsy György havi ötmillió forintos fizetésének 80 százaléka jár neki az Országgyűlés előtt lévő módosító javaslat szerint. A médiahatóság elnöke fizetésen túl miniszteri juttatásokra is jogosult, ez a hivatali lakástól a személyes gépkocsihasználatig terjed. Emellett további 400 ezer forint tiszteletdíjra számíthat,
a médiatanács tagjai pedig – akiket egytől egyig a Fidesz jelölt a tisztségre – fejenként havi 1,6 millió forintra.

Szerző