Veszélyes játékot űz a kormány: a lakosság lassan már a költségvetési hiány negyedét finanszírozza

Még tart a jegyzési roham kiemelkedő kamatozású Magyar Állampapír Pluszért. Ám a növekvő infláció miatt könnyen versenytársat kaphat.

Az államadósság szempontjából eddig egyértelműen sikeres volt a "szuperkötvénynek" nevezett Magyar Állampapír Plusz kötvény kibocsátása. Mint Varga Mihály pénzügyminiszter hétfői Facebook-bejegyzéséből és sajtótájékoztatójából kiderült, az első négy hétben 1014 milliárd forintot jegyeztek le. Kétségtelen tény, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora mértékű tőkét a lakosságtól még nem vontak be. A legfőbb vonzerő, pedig az volt, hogy az öt éves megtakarításra átlagosan évi 4,95 százalékos kamatot ígérnek. Ilyen ütem mellett látszólag könnyedén teljesíthető lenne a kormányzatnak az a terve, hogy 2023-ig 5-6000 milliárd forintnyi friss tőkét vonjanak be az állampapír-piacra. Az első adatok szerint az 1000 milliárdot meghaladó "szuperkötvény" állományból 700 milliárd forint származott friss befektetésekből, a többi pedig az alacsonyabb kamatozású állampapírok átcseréléséből.

A kormány az új kötvény kibocsátásával hármas célt kíván elérni. Egyrészt csökkenteni kívánja a külföldiek szerepét az államadósság finanszírozásában, másrészt a kereskedelmi banki megtakarítások igyekszik átterelni az állampapír piacra, és nem utolsósorban a háztartásoknál elfekvő ötezer milliárd forintnyi készpénzállomány egy részének befektetésére is számít. A külföldiek aránya az államapapír vásárlók között már ma sem számottevő, a kamatkiadások alig több, mint 14 százalékából részesednek. Az Államadósság Kezelő Központ sem kíván újabb devizakötvényt kibocsátani, legfeljebb nem számottevő értékben japán, kínai vagy más "egzotikus" papírt dobhatnak piacra. A Prémium Euró Magyar Államkötvény továbbra is forgalomban marad, azonban ennek szerepe elhanyagolható. Jótékonyan hat viszont a devizakitettségünkre, hogy a Paks 2 atomerőmű beruházásához felvett orosz hitelt, melyről a kezdetektől tudni lehetett, hogy kedvezőtlen kondíciójú, emiatt a belőle elköltött részt folyamatosan előtörlesztjük. Így olyan forintadóssággá válik, amelynek alacsonyabb a költsége.

A befektetési alapokban gyűjtött tőke átterelését az új kötvénybe kedvezőtlennek tartja a Népszava által megkérdezett Bodnár Zoltán. A jegybank korábbi alelnöke szerint a bankok, miután számukra megdrágulnak a források, arra kényszerülnek majd, hogy drágábban hitelezzenek. Ez azonban ellentétes a jegybank szándékaival. A magas kamatozású "szuperkötvény" jegyzése csak addig kifizetődő - mondta a szakember, ameddig az éves infláció nem emelkedik tartósan a jelenlegi 4 százalék körüli érték fölé. Sőt, három éves megtakarításnál a három éves állampír magasabb hozamot képes termelni, mint a "szuperkötvény". Egymillió forint befektetésével az új kötvény 3 év alatt 138 ezer forintot hoz, a három éves állampapír ugyan "csak" 136 ezer forintot, viszont ha ennek az időközi kamatát újra ilyen kötvénybe fektetjük be, akkor 142 ezer forintot érhetünk el. Nehéz megítélni, hogy a most jegyezhető "szuperkötvény" futamidejének végén, vagyis 2024-ben hogyan is alakul az infláció, de az előjelek nem kedvezőek. Az egyértelmű, hogy ha a pénzromlás üteme meghaladná az öt százalékot, akkor a plusszal jelzett állampapír már nem versenyképes - fűzte hozzá Bodnár Zoltán.

Több banki elemző szerint éppen ezért az inflációkövető államkötvény mindig megfelelő versenytársa tud majd lenni a "szuperkötvénynek", és rövidebb futamidővel legalább akkora, de esetenként akár magasabb hozamra is képes annál.