Elemzők szerint a Fidesz-KDNP hatalmának meggyengítéséhez Budapest mellett vidéken is jól kell szerepelnie az ellenzéknek, s ez a kormánypártok igényeihez alakított választási rendszer miatt csak összefogással érhető el. A legnagyobb hazai településeken, a megyei jogú városokban ennek megfelelően az ellenzék megpróbál együttműködni, hogy a polgármesteri székért, illetve az egyes választókerületekben csak egy kihívója legyen a Fidesz-KDNP helyi jelöltjeinek. Eddig a 23 megyei jogú városból 16-ban született megegyezés, míg hét helyen tárgyalnak az ellenzéki pártok és a helyi civilek az esetleges összefogásról. Utóbbira példa Békéscsaba, ahol még nem született megállapodás, ám információink szerint az ellenzéki pártok folyamatosan tárgyalnak az együttműködés lehetőségéről.
Debrecenben még mindig nem nevezték meg a jelenlegi fideszes polgármester, Papp László ellenfelét, ráadásul úgy tűnik, a cívisvárosban belső civódások és ellentétek nehezítik a közös fellépését. A független debreciner.hu írta meg, hogy az ellenzéki egyeztetések zátonyra futottak, a Jobbik szerint azért, mert a DK tudatosan a párt kiszorítására játszott, és számukra elfogadhatatlan feltételeket szabott. A Jobbik, a Momentum és az LMP is kiszállt az összefogásból. Kérdés, hogy az MSZP marad-e a bűnbaknak kikiáltott, s az előzetes egyezséget az EP választások után állítólag Debrecenben felrúgó DK mellett, de az most biztosnak tűnik, hogy Kósa Lajos kálvinista fellegvárában őszig nemigen lesz teljes körű ellenzéki összefogás.
Dunaújvárosban Rajta Újváros! néven fogtak össze az ellenzéki pártok Tóth István, a város korábbi jegyzője vezetésével. A Jobbik, a Demokratikus Koalíció, a Momentum, a Párbeszéd és a Lehet Más a Politika megegyeztek – jelenleg még kérdéses az MSZP csatlakozása –, hogy a jelenleg országgyűlési képviselő jobbikos Pintér Tamást indítják közös polgármesterjelöltként, s körzetenként is csak egy-egy jelöltet állítanak a kormánypárti indulóval szemben. Az ellenzék bizakodó, hiszen a tavalyi parlamenti választáson Pintér egyedül is simán verte Fidesz-KDNP-s riválisát.
Egerben Mirkóczki Ádám, a Jobbik helyi születésű országgyűlési képviselője száll ringbe a pártja, valamint az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum Mozgalom által közösen létrehozott Egységben a Városért Egyesületet (EVE), közös jelöltjeként a várhatóan ismét újrainduló Fidesz-KDNP-s Habis László ellen. Mind az országgyűlési, mind az európai parlamenti választások eredményei azt igazolják, hogy van esélye a győzelemre, a Fidesz ugyanis ebbe a városban egyik alkalommal sem tudott 50 százalékos szavazati arányt elérni.
Hónapokig tartottak a Közéleti Kerekasztal tárgyalásai Érden, ám végül megállapodásra jutott hat ellenzéki párt – a Jobbik, az LMP, a DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd – és három civil szervezet – köztük a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom –, hogy ősszel egyetlen közös jelöltet támogatnak az egyéni körzetekben. A közös polgármester-jelölt a korábban SZDSZ-es, tavaly az országgyűlési voksoláson az MSZP-Párbeszéd színeiben, ezúttal civilként induló Csőzik László lesz.
Győrben mind a 16 egyéni körzetben közös jelölteket indít az ellenzéki összefogás, mely hosszas, tulajdonképpen éveken át tartó egyeztetések után jött létre. A DK, a Momentum, az MSZP, a Jobbik és az LMP közös polgármester-jelöltet is állított a DK-s Glázer Tímea személyében, aki öt éve az Összefogás színeiben már megpróbálta elnyerni a tisztséget.
Hódmezővásárhelyen újra indul a polgármesteri posztért Márki-Zay Péter. A mérnök, közgazdász, történész végzettségű, konzervatív gondolkodású, 47 esztendős férfi 2018-ban több ellenzéki párt által támogatva győzött a vásárhelyi, időközi választáson, s noha kemény ellenszélben kellett irányítania városát, tábora megerősödni látszik. A Márki-Zay mögött felálló jelöltgárdát valamennyi, számottevő ellenzéki erő támogatja. A polgármester elmondta, hogy a helyi Fidesz korábban rendszeresen reprezentatív felméréssel szondázta a város lakóinak szavazási hajlandóságát, s 2018 végén már egyértelművé vált, hogy a kormánypárt veszítene az önkormányzati választáson egy összefogó ellenzékkel szemben. Ezért is nem oszlatta fel magát a fideszes többség vásárhelyi képviselőtestület, állítja Márki-Zay, pedig egy új időközi választáson ily módon akartak megszabadulni tőle. Hogy az erőviszonyok megfordultak, a Fidesz – mint az kiszivárgott – azt fontolgatja, hogy újra a korábbi polgármestert, Lázár Jánost küldené harcba.
Áprilisban jelentette be hivatalosan megalakulását a Kaposváriakért Egyesület (KE), mely azonnal 2024-ig szóló egyezséget kötött az ellenzéki pártok somogyi megyeszékhelyen működő szervezeteivel. Bár Fejes István, a szervezet elnöke megígérte, minden körzetben csak egy ellenzéki jelölt áll majd szemben a kormánypárti indulóval, ez egyáltalán nem biztos, hogy megvalósul, ugyanis a hajdani Együttben politizálókat tömörítő Polgári Szabadság Platformmal nem sikerült megegyezniük, így elképzelhető, hogy a PSZP külön indul majd ősszel. A KE hivatalosan még jelentette be polgármester-jelöltét, de a városban már elterjedt a pártonkívüli vállalkozó, Horváth Ákos neve.
Kecskeméten az EP-választás előtt már csaknem megállapodtak az ellenzéki pártok, ám a voksolás eredménye alapján megerősödő DK és a Momentum újra akarta tárgyalni a közös delegálás arányait. A megbeszélés lezárulni látszik, s – információink szerint - az ellenzéki jelöltek a Szövetség a Hírös Városért Egyesület logói alatt indulnak, a polgármesterségért pedig a jobbikos Lejer Zoltán áll sorompóba.
Köztiszteletben álló, kemény ellenfelet kap az őszi önkormányzati választásokra a jelenlegi fideszes városvezetés Miskolcon: Veres Pál a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója július elsején egy Facebook-videóban jelentette be, hogy elfogadta a Függetlenek a Szinva Városáért Egyesület felkérését, és megméretteti magát polgármesterjelöltként. A népszerű pedagógusba már többször beletört a hatalom bicskája. Hat évvel ezelőtt nem őt, akit a tantestület és a szülői munkaközösség elsöprő többséggel támogatott, hanem az evangélikus gimnázium igazgatóhelyettesét akarták az intézmény élére, de olyan elsöprő felháborodás és demonstráció kísérte a döntést, hogy végül az EMMI Verest nevezte ki az intézmény élére. Egyelőre nem tudni, hogy ellenfele a kormányoldalon Kriza Ákos jelenlegi polgármester lesz-e, hallani más neveket is.
Nagykanizsán az Éljen a VárosuNK! civil egyesület fogja össze az ellenzéki erőket, melynek elnöke a helytörténész Tarnóczky Attila. Az MSZP, a DK, az LMP, a Jobbik és a Momentum helyben megállapodtak az egy körzet-egy jelölt elvben, s közösen indítanak polgármestert is, ám utóbbi személye még nem ismert.
Jeszenszki András lesz az ellenzéki összefogás nyíregyházi polgármesterjelöltje – jelentették be hétfőn a szabolcsi megyeszékhelyen. A 41 éves középiskolai tanár tősgyökeres nyíregyházi, aki MSZP-s önkormányzati képviselőként négy alkalommal nyerte meg egyéni önkormányzati választókörzetét. Szavai szerint csapatuk tagjai már bizonyítottak a képviselő-testületben, a közéletben és a civil szférában, képviselik a keresztény értékeket, ugyanakkor a baloldali szolidaritást is, és töretlenül elítélik a korrupció valamennyi formáját. Nemcsak a nyíregyházi ellenzéki polgármesterjelölt személyéről döntöttek a szövetségben álló pártok és civil szervezetek, de megvan már a képviselőjelöltek névsora is, őket később fogják bemutatni.
Pécsen komoly erőt ad az ellenzéki összefogásnak, hogy a 2018-as parlamenti választáson független jelöltként Mellár Tamás legyőzte kormánypárti vetélytársát. Az egykor Fideszben politizáló Mellár tíz párt és civil szervezet támogatásával győzött, s a 65 éves egyetemi tanár volt tavaly nyáron az egyik alapítója a Mindenki Pécsért Egyesületnek, ami kifejezetten arra jött létre, hogy integrálja a Fidesz leváltását akaró, helyi ellenzéki erőket. A szervezet színeiben közösen indul a Momentum, valamint, valamennyi a Parlamentbe bejutott ellenzéki párt, kivéve az LMP-t, ami a közelmúltban kihátrált az együttműködésből. A szövetség polgármesterjelöltje a pártokhoz eddig nem kötődő 50 éves mérnök, Péterffy Attila lesz majd.
A szocialista Fekete Zsolt az elődje, Dóra Ottó halála miatt kiírt időközi választást fölényesen – 1802 többlet szavazattal - nyerte meg 2016-ban a fideszes jelölttel szemben – szinte magától értetődő, hogy mögé sorakozik fel most a teljes ellenzék Salgótarjánban. Zászlajukra egyebek mellett annak megakadályozását tűzték, hogy a városban „a Fidesz-KDNP felvásárolja, kifossza, kizsákmányolja és tönkretegye a helyi társadalmat.”
Sopronban még eddig sem jutott az ellenzék, mely folyamatosan egyeztet ugyan az összefogásról, s noha információink szerint meglehetősen lassan haladnak a tárgyalások, egyáltalán nem valószínűtlen, hogy sikerül megegyeznie az pártoknak.
Szegeden a héten sajtótájékoztatót tartanak arról, hogy miképp egyeztek meg az ellenzéki pártok az együttműködésről, tudtuk meg Botka Lászlótól, a várost 17 éve vezető, szocialista polgármestertől. A 2014-es helyhatósági választáson Szeged 20 körzetéből 17-ben a baloldali összefogás jelöltje nyert, most csatlakozik az együttműködéshez a Jobbik is, így a csongrádi megyeszékhelyen tűnik talán a legerősebbnek az ellenzék.
Székesfehérváron is a teljes ellenzéki összefogás lesz a Fidesszel szemben az őszi választásokra, az MSZP, a DK, a Momentum, az LMP, a Jobbik és Márky-Zay Péter Mindenki Magyarországa Mozgalma megegyezett, mind a 14 egyéni választókörzetében egyetlen ellenzéki induló áll majd szemben a fideszes jelölttel, közös ellenzéki kihívót kap Cser-Palkovics András polgármester is Márton Roland helyi MSZP-s elnök személyében.
A tolnai megyeszékhelyen, Szekszárdon – úgy tudjuk -, hogy reménykeltő szakaszba ért az ellenzéki egyeztetés, és egy héten belül sajtótájékoztatón mutatkozik be a fideszes városvezetés leváltására szövetkezett csapatot, aminek tagja lesz a baloldal éppúgy, mint a Jobbik. A polgármesterséget egy pártmúlttal nem rendelkező, sikeres cégvezető vállalja.
Jász-Nagykun-Szolnok megye székhelyén még nem szállt fel a füst, jelenleg is zajlanak a háttéralkuk a lehetséges polgármesterjelöltről. Úgy tudjuk, a harc az MSZP és a Jobbik között „meccselődik”, s a Szolnoki Többség néven megalakult ellenzéki összefogásban egyelőre inkább előbbinek áll a zászló.
Szombathelyen az országban elsőként megállapodást kötött az MSZP, a DK, az LMP és a Momentum arról, hogy közösen indítanak jelölteket az őszi önkormányzati választáson, s a Jobbik és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is támogatja az ellenzéki összefogást. Az Éljen Szombathely! közös ellenzéki polgármester-jelöltje az MSZP-s Nemény András lesz. A vasi megyeszékhelyen az ellenzéki együttműködés már sikeresnek bizonyult, hiszen a tavaly októberi időközi önkormányzati választáson jelöltjük tudott jelentős többséget szerezni. Az összefogási kedvet azóta csak fokozta, hogy a Fidesz elvesztette szavazattöbbségét a szombathelyi képviselő-testületben, így az ellenzék tulajdonképpen átvette a város irányítását.
Tatabányán ugyan a tavalyi parlamenti és az idei EP-választáson is több szavazatot kaptak összességében az ellenzéki pártok, mint a Fidesz-KDNP, ám egyelőre még nem született hivatalos megállapodás az őszi, koordinált ellenzéki indulásról, noha információink szerint a városban élők részéről komoly igény mutatkozna közös polgármester-jelöltre és listára.
Veszprémben is Ellenzéki kerekasztal keretében keresték a megegyezés lehetőségét a pártok és a civil szervezetek, s végül sikerült közös nevezőre jutniuk. Ennek értelmében a DK, a Jobbik, az LMP, a Lokálpatrióták a Városért, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, az MSZP, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, a Momentum, a MOST Egyesület, a PM, a Szolidaritás, a Kábelgyártó Vasas Szakszervezet állít az őszi választásokon.
Zalaegerszegen az MSZP, a DK, a Momentum, a Jobbik és az LMP 14 pontos nyilatkozatot írtak alá, s többek között arról is megegyeztek, hogy közösen, de nem pártszínekben állítanak polgármester- és képviselőjelölteket, ám konkrét nevek még nem hangzottak el hivatalosan.
