Merre tovább, melyik úton?

Az EP választás a szokásos részvételi arányhoz képest nagy érdeklődés mellett zajlott le, de a magasabb részvétel a Fidesz mozgósítási képességét és az ellenzék csökkenő befolyását mutatta meg. A Fidesz 2018. évi szavazóinak 69,93 százaléka vett részt a szavazáson, miközben az ellenzék összes szavazóinak 52,72 százaléka ment el szavazni. Ráadásul a Fidesz többséget ért el 2019-ben - 49,27 százalékról 52,56 százalékra növelte támogatottságát. A kisebb településeken a Fidesz növelte fölényét, a legfeljebb tízezer lakosú települések nagy többségében jóval 55 százalék feletti támogatottságot ért el (a választók 28 százaléka él itt).

Nagyon hiányoztak az ellenzéki oldalon az MSZP (és a Jobbik) szavazói! Az MSZP sikertelenségének okai között ott van az elmúlt kilenc év összes politikai, szervezeti hibája, tévedése, mögötte pedig az 1998 óta tartó sodródásunk. Pontosan meghatározhatók azok az okok, amelyek bázisunk megingásához vezettek, s bár ezt gyorsan korrigálta a budapesti előválasztáson elért siker, a következtetések levonása elkerülhetetlen.

Az első ok politikai: bezártuk magunkat az EU értékeiről szóló és egyben Orbán-ellenes kampányba, és nem törtünk ki belőle, a választók számára érthető és megfogható valóságos világba. Így tehát nem szereztünk új szavazókat, és nem tudtuk megtartani a meglévőket. Az EU-t önmagában értékként kezelő és antiorbánista társadalmi csoport közös metszete a választók 20-25 százaléka, és ebben a politikai térben több ellenzéki párt létezik. Törvényszerű volt, hogy ha nem törekszünk arra, hogy a támogatottságunkat az ezen kívüli körben növeljük, akkor - ha ellenzéki versenytársaink még a meglévők egy részét is elviszik tőlünk - csökkenhet a támogatottságunk. Az, hogy az ellenzék (benne az MSZP is) Orbán Viktorról és az ő Európa képéről szóló népszavazásként keretezte a választást, az említett választói csoportban előnyt jelentett a DK-nak és a Momentumnak. Az ellenzék persze ezzel nem szerzett új szavazókat, sőt ezzel a politikával a támogatottsága messze alulmúlta a Fideszét.

A második ok az elhibázott kampány volt. Az MSZP-nek nem volt egyértelmű, kitartóan képviselt üzenete, szlogenje. Pontosabban egyszerre sok is volt, és mind olyan regiszterben szólalt meg, amely a helyzet teljes félreértésén alapult, és hidegen hagyta az embereket ("egyetlen közös lista", "haza, szeretet, Európa", "mi összefogtunk", stb.). Nem számolt azzal, hogy a rabszolgatörvény kapcsán kitört tüntetések hosszú távú következménye az ellenzéki szavazótáborok közötti falak eltűnése, és így az átvándorlás esélyének növekedése lett. Láthatóan nagyon kevésen múlik a reményvesztett ellenzéki közönségnek, hogy kihez csapódik választási helyzetben - egyébként oda, ahol egy kicsit több dinamizmust, reményt, jobb jelöltet vagy egy valamivel jobb kampányt lát. Ilyenkor a legkisebb hiba is nagy hatással lehet az eredményre, és ez az utolsó két hétben versenyképtelenné tett bennünket. Nincs mit szépíteni, a lehetséges hibákat mind elkövettük.

A következmények súlyosak. Távolabb került a fő cél, az Orbán-rezsim leváltása, mert meggyengült egy választási szövetség mint váltóerő létrehozásának esélye az MSZP támogatottságának megfeleződésével. A Fidesz hatalmát ugyanis nem lehet megtörni egy Budapestet, a városokat és a falvakat egyaránt képviselő szociáldemokrata politikai erő nélkül, mint ahogy ez történt 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban. Az Orbán rezsim jobbról (Jobbik) és csak szabadelvű oldalról (DK, Momentum, KKP) nem váltható le. Ezért fontos, hogy sokan vagyunk az MSZP-ben, akik elszántuk magunkat egy hosszú menetelésre, hogy létrejöjjön egy vörös-zöld politikai szövetség. Az első lépés az önkormányzati választás, amely azért fontos, hogy minél több helyen megtörjön a Fidesz hatalma, és társadalmi bázist teremtsünk egy környezettudatos szociáldemokrata mozgalom újjászervezésére.

Az esélyek nem rosszak. A tízezer lakos feletti városokban 84 helyen van esély az ellenzéki többségre az EP választások eredményei alapján. Kazincbarcikán a DK és az MSZP együtt erősebb, mint a Fidesz, Tiszaújvárosban, Szegeden, Budaörsön már kellett hozzá a Momentum is, 80 városban pedig ez csak a Jobbikkal együtt volt igaz. Ezért tehát, ha meg akarjuk törni a Fidesz hatalmát, együtt kell működnünk. Budapest is megnyerhető, és a fővárosi kerületekben sok helyen esély van a győzelemre még a jobboldali ellenzéki választók nélkül is. Az MSZP helyesen mindent megtett azért, hogy Karácsony Gergely megnyerje az előválasztást, s megtesz mindent azért is, hogy az őszi főpolgármesteri választás sikeres legyen. Az MSZP ezzel együtt felkészül arra, hogy a fővárosi közgyűlésben a szociális, az egészségügyi és a tömegközlekedési ügyekre koncentráljon, hogy a közvélemény előtt bizonyítsa rátermettségét és etikai szilárdságát.

Az önkormányzati választás után azonban tovább kell lépnünk. Az MSZP teljesítette történelmi küldetését, az államszocializmusból a piacgazdaságba való átmenet programját, s most az új korszakban a liberális demokrácia visszaállítása és a piacgazdaság igazságosabbá tétele a feladata. Az önkormányzati választások után tárgyalásokat kell kezdeni baloldali és környezetvédelmi indíttatású politikai csoportokkal egy új balközép néppárti szövetség létrehozásáról 2020-ra. Az „útiterv” készítése nem az eddig megszokott módon és szocializációs minták mentén fog történni, hanem az új generációk életszemlétét tükrözve és a politikán kívüli világ technikáinak felhasználásával. Ennek a környezettudatos szociáldemokrata alternatívát megjelenítő politikai erőnek együtt kell majd működnie a DK-val és a Momentummal, illetve más ellenzéki politikai pártokkal a Fidesz hatalmának megdöntése érdekében a 2022-es országgyűlési választáson.

Szeptember 7-én néhányunk (bár útjaink sokfelé vittek bennünket) kezdeményezésére összejönnek a rendszerváltás talpasai, a reformkörösök. Azok, akik valóban kockáztattak, és volt bátorságuk, tudásuk változtatni és változni. Példájuk - remélem - a mai baloldali fiatalokat is cselekvésre ösztönzi.