Kihívókat kaptak a bankok - csökkenhetnek a tarifák

Publikálás dátuma
2019.07.03. 18:37
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Szeptembertől már nemcsak a bankok, hanem a fintech cégek is hozzáférhetnek a folyószámlaadatokhoz. Ez olcsóbbá és kényelmesebbé teheti az elektronikus fizetést.
Azt szeretnénk látni, hogy a bankok az azonnali fizetési rendszer elindulását követően egy csomagdíjért cserébe korlátlan számú átutalási lehetőséget biztosítanak ügyfeleiknek. A 20 ezer forint alatti átutalásoknál a díjak csökkentése mindenképpen elvárható, hiszen itt a kormány már eltörölte a tranzakciós illetéket. A nagyobb összegeknél pedig a piaci verseny erősödése miatt célszerű áttérni a csomagárazásra – fogalmazta meg a jegybank bankokkal szembeni elvárásait Bartha Lajos, az Magyar Nemzeti Bank Pénzforgalmi Infrastruktúrák igazgatóságának ügyvezető igazgatója a Fizetési rendszer jelentés szerdai ismertetésekor. A kiadványból ugyanis kiderül: a bolti fizetések 85 százaléka még mindig készpénzben történik, aminek a jegybank szerint a túl drága bankolás is oka. Tavaly év végére az elektronikus pénzforgalmi tranzakciók száma 1,2 milliárd fölé nőtt, ami hat év alatt duplázódást jelent. Ez azonban elsősorban a kártyás fizetések megugrásának köszönhető, az átutalások és a csoportos beszedési megbízások terén Magyarország jócskán le van maradva az unióban. Jelenleg mintegy 10 millió hazai bankkártya van forgalomban, az ügyfelek kártyánként havi 4 vásárlást és 2,5 átutalást hajtanak végre, ezen belül a lakossági átutalások száma a havi egyet sem éri el.   A jegybank szerint ennek az az oka, hogy a hazai banki szolgáltatások régiós és uniós összevetésben is a legdrágábbak. A tranzakciónként fizetendő minimum díjak drágává teszik a kisebb összegű utalásokat is, ugyanakkor az utalt összeg értékének arányában is fizetni kell, e díjnak pedig sok esetben nincs felső korlátja. Így a nagyobb összegek utalása is rendkívül sokba kerül – sorolta Bartha Lajos. Hozzátette: ha az ügyfelek azt látják, hogy az átutalás ilyen drága, nem fogják az elektronikus csatornákat használni, ezért ezeket a díjakat csökkenteni kell. A 20 ezer forint alatti utalások január 1-je óta ugyan illetékmentesek, ám ennek hatását az árazásban nem nagyon látjuk, remélhetőleg jövő év elejére ez megváltozik – folytatta az ügyvezető igazgató. (A tranzakciós illetéket a bankoknak kell megfizetniük az állam felé, ám a pénzintézetek ezt áthárították az ügyfelekre, több bank pedig az illeték mérséklése után sem változtatott díjszabásán). Arra nem tért ki, hogy a 20 ezer forint feletti utalások jelenleg 0,3 százalékos, maximum 6 ezer forintos tranzakciós illetéke is évi 800 forintra mérséklődött volna, ha a kormány nem fúrja meg utólag Varga Mihály pénzügyminiszter erről szóló javaslatát arra hivatkozva, hogy kell a pénz a családvédelmi akciótervre. Azt viszont hangsúlyozta: a hazai banki szolgáltatások a tranzakciós illetéket nem számolva is rendkívül drágák. Az átutalási díjak megszüntetése egyébként a bankok éves árbevételének mintegy 7 százalékát tenné ki. Bartha Lajos szerint mégis érdekükben áll a bankoknak a nagyobb összegű utalások díjának csökkentése, és a Nyugat-Európában bevett csomagárazás bevezetése. A pénzforgalmi piacra ugyanis megérkeztek a trónkövetelők: már most beléptek olyan új szereplők, amelyeknek több százezres ügyfélkörük van és olcsóbban vagy ingyen adják ezeket a szolgáltatásokat.  Vagyis a verseny erősödik, az azonnali fizetési rendszer elindulásával és a PSD2 összes rendelkezésének szeptemberi életbelépésével pedig ez még inkább így lesz - vélte. A PSD2 (Revised Payment Services Directive), vagyis a Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló módosított EU-irányelv lehetővé teszi, hogy ne csak bankok nyújthassanak pénzügyi szolgáltatásokat. A bankoknak szeptember 14-től harmadik fél – például a fintech cégek – számára is hozzáférést kell majd adniuk a folyószámla-adatokhoz a nagyobb ügyfélélmény érdekében. (Ezek csak regisztrált, az Európai Bankhatóság regiszterében leellenőrizhető cégek lehetnek). Az EU a szabályozást egyrészt azért alkotta meg, mert a pénzügyi szektor nem fejlődött elég gyorsan, a digitális technológiák integrálása lassú volt, másrészt versenyhelyzetet szeretett volna teremteni, hogy a banki díjak csökkenjenek. Ezért kinyitotta a kaput azon cégek előtt, amelyeknél a digitalizáció már természetes. Mindennek köszönhetően lehetővé válna például a multibanking is, vagyis akár a család összes bankszámláját egyetlen applikáción keresztül lehetne kezelni.                    

Ismét haladékot kaphatnak a pénzintézetek

CSÚSZÁSOK A PSD2 néven futó EU-s irányelvet még 2016 januárjában fogadták el, hazai alkalmazása tavaly januárban indult, a nem banki szolgáltatók számára pedig az idén szeptember 14-től kell biztosítani a hozzáférést. Ehhez a jelenleginél jóval szigorúbb ügyfélvédelmi szabályoknak kell megfelelni. Ez utóbbi miatt azonban kérdéses, hogy a határidő tartható lesz-e. Az erős ügyfél-hitelesítésről szóló előírások része, hogy a tranzakciókhoz legalább két, egymástól független hitelesítő elemmel kell azonosítani az ügyfelet. Ennek a kitételnek azonban számos európai szolgáltató nem tud megfelelni, ezért a bankok attól tartanak, szeptembertől hatalmas felfordulás jön. Mindezt már az Európai Bankhatóságnak is jelezték, amely úgy döntött: a határidők maradnak, ám a felügyeletek – hazánkban a Magyar Nemzeti Bank – rugalmas felhatalmazást kapnak arra, hogy mely szereplőknek milyen haladékot adnak. Hamarosan közzétesznek egy végső dátumot is azt illetően, hogy meddig járhatnak ezek a haladékok. Az egyelőre kissé homályos döntést az MNB most próbálja értelmezni. Nem volna meglepő azonban, ha e téren is komoly haladékot kapnának a hazai bankok. Nemrégiben az eredetileg idén július 1-re tervezett azonnali fizetési rendszer indulását halasztotta el a jegybank, mégpedig 8 hónappal. A központi infrastruktúrát biztosító GIRO Zrt. és a bankok túlnyomó része is elkészült ugyan határidőre a szükséges fejlesztésekkel, néhány jelentős ügyfélszámú pénzintézet azonban nem tudta tartani a határidőt. Mivel az volt az elképzelés, hogy az összes pénzintézet egyszerre indul el azonnali fizetéssel, a jegybank a halasztás mellett döntött. A visszajelzések alapján a bankok mindegyike elkészült volna az év végére, a jegybank azért döntött mégis hosszabb haladék mellett, mert a decemberi-januári indulást az év végi zárások miatt kockázatosnak ítélte. Így a jelenlegi állás szerint jövő március 2-án indul majd az azonnali fizetési rendszer. Addig is egy teszt-menetrendet állított össze az MNB. Augusztusig azok a pénzintézetek, amelyek szeretnének és van a GIRO-tól hozzá tanúsítványuk, az éles próbaüzemben már tranzakciókat küldhetnek a rendszerbe (ezek az ügyfelekhez nem jutnak el). Szeptembertől pedig az összes banknak kötelező lesz részt vennie az éles próbaüzemben, ahol tranzakciótípusokat és funkciókat tudnak majd tesztelni. Az azonnali fizetési rendszer lényege, hogy az utalt összegek a jelenlegi maximum 4 óra helyett 5 másodpercen belül megjelennek a másik fél számláján, ráadásul hétvégén és ünnepnapokon is, a nap bármely órájában. A jegybank szerint ez önmagában növeli majd az elektronikus pénzmozgások arányát, ám igazán akkor lehet versenytársa a készpénznek, ha ráépülő szolgáltatásokkal még olcsóbbá és kényelmesebbé válik a rendszer. A PSD2-nek köszönhetően a banki és nem banki szereplők egyaránt fejleszthetnek majd az azonnali fizetés rendszerében. Jövő márciustól megkezdődik tehát a versenyfutás a hagyományos banki szereplők és a fintech cégek között az ügyfelek kegyeiért. Mindez a jegybank szerint jelentősen át fogja alakítani a hazai pénzforgalmi iparágat. 

Szerző
Frissítve: 2019.07.03. 18:39

Brutális összeget fizetnek a magyarok az állami rezsióriásnak

Publikálás dátuma
2019.07.03. 17:41

Fotó: Népszava
A hivatalos indoklás szerint azért volt szükség a nemzeti közműszolgáltatóra, hogy az emberek nonprofit alapon kaphassák a gázt és az áramot. De valahogy az állami cégek nem tudnak profit nélkül élni.
Július 1-e óta új cégtől veszi a gázt minden magyar – mármint mindenki, aki használ vezetékes gázt, 3,4 millió fogyasztó – úgy hívják: NKM Energia Zrt, írja a hvg.hu. Június 30-ával ugyanis egyesült a nemzeti közműholding (NKM) földgázszolgáltatója és áramszolgáltatója. Az NKM Energia létrehozásával százmilliárd forintos monstrum született. A teljes lakosság földgázszolgáltatója, elődje a kormány központosítási/államosítási projektjének keretében (no meg mivel a külföldi gázcégek kivonultak a lakossági szolgáltatásból) a Főgáz 800 ezer ügyfele után 2015-ben átvette a Magyar Telekom közel 60 ezer, 2016-ban pedig az E.ON Energiaszolgáltató 600 ezer, illetve a Tigáz 1,2 millió fogyasztóját. Az NKM Áramszolgáltatótól pedig 800 ezer lakossági és szabadpiaci ügyfelet örökölt. Vagyis jelenleg a lakossági földgázpiacon az Energiának monopóliuma van, az árampiac még nem teljesen az övé, ott van például a (szintén MVM-érdekeltség) Elmű-Émász.  A két cég üzleti éve nem alakult rosszul: 2018-at a Földgázszolgáltató 454 milliárd forintos árbevétellel zárta. Ebből 352 a lakossági üzletágból származott, ráadásul ezen 10,6 milliárdos adózás előtti eredményt ért el, amiből adózás után 5,8 milliárd profit maradt. A nem lakossági üzletágból 87 milliárd folyt be, ebből 3,6 milliárdos profitot sikerült kihozni. Az Áramszolgáltatónak 118 milliárd bevétele volt, viszont a Gázszolgáltatóval szemben ennek nagyobbik része, 64 milliárd a nem lakossági ügyfelektől folyt be. A lakossági üzletág csak 52 milliárdot fialt. A profit végül 5,5 milliárd forint profit lett. A két (immár egyesült) cégnek összesítve 405 milliárd forint bevétele volt lakossági üzletágaikból, mindennel együtt 12,4 milliárd profittal zártak. Itt idéznénk az NKM-holding hitvallását: „Az állami közműszolgáltatási modell lényege, hogy átfogó közösségi szempontok alapján végez piaci tevékenységet. A rendszer a piaci működést és a nonprofit elvet egyszerre tudja képviselni és érvényesíteni azáltal, hogy az elsődleges szempont a megtermelt javak kapcsán nem a nyereség realizálása, hanem annak a szolgáltatás bővítésére és fejlesztésére fordítása, szem előtt tartva a fogyasztók érdekeit.” A „piaci működés” és a „nonprofit elv” fogalmilag kizárják egymást, hacsak nem külön a lakossági, és külön a nem lakossági üzletágra értelmezzük őket. Amúgy maga az NKM Zrt. is 1,5 milliárd forint nyereséggel zárta 2018-at – igaz, a megelőző két évben veszteséges volt.
Szerző

Hiába a rezsiharc, még mindig a lakhatás veszi ki a legtöbbet a magyar pénztárcákból

Publikálás dátuma
2019.07.03. 15:50

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Az átlagos magyar fogyasztó fizetésének felét csak arra költi, hogy tovább dolgozhasson.
Hiába az állhatatos kormányzati rezsiharc, még mindig a lakhatással kapcsolatos költségek veszik ki a legtöbbet a magyarok pénztárcájából - derül ki az Eurostat legfrissebb, 2017-es évet elemző kimutatásából. Egészen pontosan a fizetések 18,8 százalékát vitte el tavaly előtt a lakhatás; tovább bontva, ebből 12,1 százalék a lakás és lakbérfizetés ára, a többi pedig a rezsi és a karbantartás. 18,8 százalék az étel és a nem alkoholos italok ára, 13,2 pedig a közlekedésé, legyen szó autóról vagy tömegközlekedésről.
A fizetéseknek tehát a felét (50,2 százalék) az viszi el, hogy az ember tudjon hogyan és honnan, illetve tudjon egyáltalán bejárni dolgozni. És ebben még nincsenek benne például a ruházatra szánt költségek (3,8 százalék), vagy éppen az egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerek ára (4,2).
Mindez forintban is kifejezhető. Alapul véve az átlagkeresetet - de nem a KSH-féle csinosított adatokat, hanem a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Policy Agenda által az adóbevallásokból kiszámított, senkit sem kifelejtő nettó havi 198 ezres átlagkeresetet nézve -, a tavalyelőtti év arányszámait egy idei hónapra vetítve elmondható:
  • átlagosan 37 ezer forint megy el a lakhatási költségekre;
  • 36 ezer forint élelmiszerekre;
  • 26 ezer a közlekedésre;
  • 16,6 ezer a különféle szolgáltatásokra megy el;
  • 14,8 ezer forint éttermekben - és kifőzdékben, valamint gyorséttermekben - hagyunk ott;
  • havi 14,7 ezer megy italra, dohányra és más káros szenvedélyekre;
  • 14 ezer forint pedig szabadidős tevékenységekre és szolgáltatásokra jut, a háziállatokat is ide véve.
Havi 8 ezer marad gyógyszerekre és egészségügyre, 7,5 ezer ruhára, 6,7 ezerből a telefonszámlát fizetjük és mindössze 3 ezret fordítunk oktatásra és továbbképzésekre.
A nettó garantált bérminimum 2019-ben 129 ezer forint. Aki ennyiből él, az csak a lakhatással, munkába járással és az élelmiszerekkel, máris havi 67 ezres kiadásnál tart. Szórakozásra és kultúrára havi 3,6 ezer forintja jut.
Szerző