MNB;bankok;átutalás;tranzakciós adó;PSD;

Illusztráció

- Kihívókat kaptak a bankok - csökkenhetnek a tarifák

Szeptembertől már nemcsak a bankok, hanem a fintech cégek is hozzáférhetnek a folyószámlaadatokhoz. Ez olcsóbbá és kényelmesebbé teheti az elektronikus fizetést.

Azt szeretnénk látni, hogy a bankok az azonnali fizetési rendszer elindulását követően egy csomagdíjért cserébe korlátlan számú átutalási lehetőséget biztosítanak ügyfeleiknek. A 20 ezer forint alatti átutalásoknál a díjak csökkentése mindenképpen elvárható, hiszen itt a kormány már eltörölte a tranzakciós illetéket. A nagyobb összegeknél pedig a piaci verseny erősödése miatt célszerű áttérni a csomagárazásra – fogalmazta meg a jegybank bankokkal szembeni elvárásait Bartha Lajos, az Magyar Nemzeti Bank Pénzforgalmi Infrastruktúrák igazgatóságának ügyvezető igazgatója a Fizetési rendszer jelentés szerdai ismertetésekor. A kiadványból ugyanis kiderül: a bolti fizetések 85 százaléka még mindig készpénzben történik, aminek a jegybank szerint a túl drága bankolás is oka.

Tavaly év végére az elektronikus pénzforgalmi tranzakciók száma 1,2 milliárd fölé nőtt, ami hat év alatt duplázódást jelent. Ez azonban elsősorban a kártyás fizetések megugrásának köszönhető, az átutalások és a csoportos beszedési megbízások terén Magyarország jócskán le van maradva az unióban. Jelenleg mintegy 10 millió hazai bankkártya van forgalomban, az ügyfelek kártyánként havi 4 vásárlást és 2,5 átutalást hajtanak végre, ezen belül a lakossági átutalások száma a havi egyet sem éri el.  

A jegybank szerint ennek az az oka, hogy a hazai banki szolgáltatások régiós és uniós összevetésben is a legdrágábbak. A tranzakciónként fizetendő minimum díjak drágává teszik a kisebb összegű utalásokat is, ugyanakkor az utalt összeg értékének arányában is fizetni kell, e díjnak pedig sok esetben nincs felső korlátja. Így a nagyobb összegek utalása is rendkívül sokba kerül – sorolta Bartha Lajos. Hozzátette: ha az ügyfelek azt látják, hogy az átutalás ilyen drága, nem fogják az elektronikus csatornákat használni, ezért ezeket a díjakat csökkenteni kell.

A 20 ezer forint alatti utalások január 1-je óta ugyan illetékmentesek, ám ennek hatását az árazásban nem nagyon látjuk, remélhetőleg jövő év elejére ez megváltozik – folytatta az ügyvezető igazgató. (A tranzakciós illetéket a bankoknak kell megfizetniük az állam felé, ám a pénzintézetek ezt áthárították az ügyfelekre, több bank pedig az illeték mérséklése után sem változtatott díjszabásán). Arra nem tért ki, hogy a 20 ezer forint feletti utalások jelenleg 0,3 százalékos, maximum 6 ezer forintos tranzakciós illetéke is évi 800 forintra mérséklődött volna, ha a kormány nem fúrja meg utólag Varga Mihály pénzügyminiszter erről szóló javaslatát arra hivatkozva, hogy kell a pénz a családvédelmi akciótervre. Azt viszont hangsúlyozta: a hazai banki szolgáltatások a tranzakciós illetéket nem számolva is rendkívül drágák.

Az átutalási díjak megszüntetése egyébként a bankok éves árbevételének mintegy 7 százalékát tenné ki. Bartha Lajos szerint mégis érdekükben áll a bankoknak a nagyobb összegű utalások díjának csökkentése, és a Nyugat-Európában bevett csomagárazás bevezetése. A pénzforgalmi piacra ugyanis megérkeztek a trónkövetelők: már most beléptek olyan új szereplők, amelyeknek több százezres ügyfélkörük van és olcsóbban vagy ingyen adják ezeket a szolgáltatásokat.  Vagyis a verseny erősödik, az azonnali fizetési rendszer elindulásával és a PSD2 összes rendelkezésének szeptemberi életbelépésével pedig ez még inkább így lesz - vélte.

A PSD2 (Revised Payment Services Directive), vagyis a Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló módosított EU-irányelv lehetővé teszi, hogy ne csak bankok nyújthassanak pénzügyi szolgáltatásokat. A bankoknak szeptember 14-től harmadik fél – például a fintech cégek – számára is hozzáférést kell majd adniuk a folyószámla-adatokhoz a nagyobb ügyfélélmény érdekében. (Ezek csak regisztrált, az Európai Bankhatóság regiszterében leellenőrizhető cégek lehetnek). Az EU a szabályozást egyrészt azért alkotta meg, mert a pénzügyi szektor nem fejlődött elég gyorsan, a digitális technológiák integrálása lassú volt, másrészt versenyhelyzetet szeretett volna teremteni, hogy a banki díjak csökkenjenek. Ezért kinyitotta a kaput azon cégek előtt, amelyeknél a digitalizáció már természetes. Mindennek köszönhetően lehetővé válna például a multibanking is, vagyis akár a család összes bankszámláját egyetlen applikáción keresztül lehetne kezelni.                    

Ismét haladékot kaphatnak a pénzintézetekCSÚSZÁSOK A PSD2 néven futó EU-s irányelvet még 2016 januárjában fogadták el, hazai alkalmazása tavaly januárban indult, a nem banki szolgáltatók számára pedig az idén szeptember 14-től kell biztosítani a hozzáférést. Ehhez a jelenleginél jóval szigorúbb ügyfélvédelmi szabályoknak kell megfelelni. Ez utóbbi miatt azonban kérdéses, hogy a határidő tartható lesz-e. Az erős ügyfél-hitelesítésről szóló előírások része, hogy a tranzakciókhoz legalább két, egymástól független hitelesítő elemmel kell azonosítani az ügyfelet. Ennek a kitételnek azonban számos európai szolgáltató nem tud megfelelni, ezért a bankok attól tartanak, szeptembertől hatalmas felfordulás jön. Mindezt már az Európai Bankhatóságnak is jelezték, amely úgy döntött: a határidők maradnak, ám a felügyeletek – hazánkban a Magyar Nemzeti Bank – rugalmas felhatalmazást kapnak arra, hogy mely szereplőknek milyen haladékot adnak. Hamarosan közzétesznek egy végső dátumot is azt illetően, hogy meddig járhatnak ezek a haladékok. Az egyelőre kissé homályos döntést az MNB most próbálja értelmezni. Nem volna meglepő azonban, ha e téren is komoly haladékot kapnának a hazai bankok. Nemrégiben az eredetileg idén július 1-re tervezett azonnali fizetési rendszer indulását halasztotta el a jegybank, mégpedig 8 hónappal. A központi infrastruktúrát biztosító GIRO Zrt. és a bankok túlnyomó része is elkészült ugyan határidőre a szükséges fejlesztésekkel, néhány jelentős ügyfélszámú pénzintézet azonban nem tudta tartani a határidőt. Mivel az volt az elképzelés, hogy az összes pénzintézet egyszerre indul el azonnali fizetéssel, a jegybank a halasztás mellett döntött. A visszajelzések alapján a bankok mindegyike elkészült volna az év végére, a jegybank azért döntött mégis hosszabb haladék mellett, mert a decemberi-januári indulást az év végi zárások miatt kockázatosnak ítélte. Így a jelenlegi állás szerint jövő március 2-án indul majd az azonnali fizetési rendszer. Addig is egy teszt-menetrendet állított össze az MNB. Augusztusig azok a pénzintézetek, amelyek szeretnének és van a GIRO-tól hozzá tanúsítványuk, az éles próbaüzemben már tranzakciókat küldhetnek a rendszerbe (ezek az ügyfelekhez nem jutnak el). Szeptembertől pedig az összes banknak kötelező lesz részt vennie az éles próbaüzemben, ahol tranzakciótípusokat és funkciókat tudnak majd tesztelni. Az azonnali fizetési rendszer lényege, hogy az utalt összegek a jelenlegi maximum 4 óra helyett 5 másodpercen belül megjelennek a másik fél számláján, ráadásul hétvégén és ünnepnapokon is, a nap bármely órájában. A jegybank szerint ez önmagában növeli majd az elektronikus pénzmozgások arányát, ám igazán akkor lehet versenytársa a készpénznek, ha ráépülő szolgáltatásokkal még olcsóbbá és kényelmesebbé válik a rendszer. A PSD2-nek köszönhetően a banki és nem banki szereplők egyaránt fejleszthetnek majd az azonnali fizetés rendszerében. Jövő márciustól megkezdődik tehát a versenyfutás a hagyományos banki szereplők és a fintech cégek között az ügyfelek kegyeiért. Mindez a jegybank szerint jelentősen át fogja alakítani a hazai pénzforgalmi iparágat. 

A hivatalos indoklás szerint azért volt szükség a nemzeti közműszolgáltatóra, hogy az emberek nonprofit alapon kaphassák a gázt és az áramot. De valahogy az állami cégek nem tudnak profit nélkül élni.