ENSZ: kínzással és gyilkossággal hallgattatják el az ellenzéket Venezuelában

Publikálás dátuma
2019.07.04. 19:38
Venezuelai rendőrök - illusztráció
Fotó: CRIS BOURONCLE / AFP
Azokat a fiatal férfiakat, akik Maduro rendőrsége szerint a letartóztatásnak ellenállva haltak meg, valójában inkább kivégezték otthonaikban, családjuk meztelenre vetkőztetett nőtagjai szeme előtt.
A venezuelai biztonsági erők kínzást és gyilkosságokat alkalmaznak az ellenzék elhallgattatására - állapította meg egy csütörtökön közzétett ENSZ jelentés. A dokumentum kiemeli: a latin-amerikai ország biztonsági erői
fiatal férfiak ezreit vették őrizetbe és lőtték agyon, egyeseknél drogot vagy fegyvereket helyeztek el és manipulálták a bizonyítékokat is, hogy úgy tűnjön, a letartóztatásnak ellenállva vesztették életüket.

A világszervezet szerint mindez Nicolás Maduro venezuelai elnök kormányzatának a politikai ellenfelek semlegesítésére szolgáló stratégiája részét képezi.
A caracasi vezetés adatai szerint tavaly 5287 bűnöző vesztette életét, amit annak számlájára írtak a hatóságok, hogy ellenálltak a letartóztatásnak. Az idén május 19-ig 1569 ember halt meg ilyen módon Venezuelában. A világszervezet azonban úgy véli, jelentős része ezeknek a haláleseteknek bírósági tárgyalás nélküli kivégzés lehetett.
Az ENSZ-jelentés egyéb források mellett jogvédők, áldozatok és jogsértések szemtanúinak beszámolóin alapul. Húsz férfi családtagjai például arról számoltak be, hogy a rendőrség különleges egységének (FAES) feketébe öltözött, maszkot viselő emberei rendszámtábla nélküli, fekete teherautókon érkeztek ki hozzájuk. Mint mondták,
a halálosztagok betörtek otthonaikba, elvették tulajdonukat, és pucérra vetkőztették a nőket és lányokat. A fiatal férfiakat elkülönítették a családok többi tagjától, mielőtt agyonlőtték őket.

- áll a jelentésben. "Minden esetben, a szemtanúk arról számoltak be, hogy a FAES manipulálta a bűntény helyszínét és a bizonyítékokat. Fegyvereket és drogokat helyeztek el és a falakra, illetve a levegőbe lőttek, hogy úgy tűnjön, mintha összetűzés lett volna és az áldozat ellenállt volna a hatóságoknak" - teszi hozzá a dokumentum.
Pénteken fogja ismertetni a jelentést Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában (UNHRC). Mint mondta, reméli, hogy a hatóságok közelebbről is megvizsgálják a jelentésben foglalt információkat, és követni fogják az abban megfogalmazott javaslatokat. Az ENSZ-diplomata emellett a colectivos néven ismert fegyveres kormánypárti csoportok feloszlatását követelte. Január és május között az erőszakba fordult tüntetéseken 66 ember halt meg, a többségük életét a biztonsági erők vagy a kormányközeli colectivos tagjai oltották ki.
Az ENSZ közzé tette a caracasi vezetés írott válaszát is. A venezuelai kormány a jelentést nyíltan részrehajlónak és szelektívnek nevezte, mivel szerinte a világszervezet nem független forrásokra hagyatkozott, és figyelmek kívül hagyta a rezsimtől származó hivatalos információkat. "Nem lehet tárgyilagos, illetve független egy olyan elemzés, amely a végletekig terjedően a negatív tanúvallomásokat részesíti előnyben, miközben elkendőzi, illetve igyekszik lekicsinyíteni az emberi jogok érdekében foganatosított intézkedéseket" - sérelmezte a caracasi kormány.
Venezuelában hatalmi harc folyik a magát Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltott Juan Guaidó ellenzéki vezető és Maduro között. A dél-amerikai országot ezenkívül súlyos gazdasági és társadalmi válság is sújtja a magát baloldalinak beállító, Vlagyimir Putyin segítségével hatalmon maradó Nicolas Maduró kormányzása nyomán.
Frissítve: 2019.07.04. 20:01

Egy miniszter menesztése miatt ugorhat egymásnak a cseh államfő és az egyik kormánypárt, a koalíció is veszélyben

Publikálás dátuma
2019.07.04. 18:54
Antonín Stanek
Fotó: HENDRIK SCHMIDT / dpa Picture-Alliance / AFP
Zeman azzal rázza le az érvet, miszerint államfőként nincs beleszólása a miniszterek cseréjébe, hogy igen, de a kinevezéssel akármeddig várhat.
Kormányválság fenyeget Csehországban, mert Milos Zeman államfő nem hajlandó leváltani Antonín Stanek kulturális minisztert. Stanek május közepén nyújtotta be lemondását, miután kemény bírálatok és éles támadások célpontjává vált a prágai Nemzeti Galéria igazgatójának, Jirí Fajtnak, valamint az olmützi Művészeti Múzeum igazgatójának, Michal Soukupnak a felmentése miatt.
Mindkét igazgatót a miniszter az általuk vezetett intézmények gazdálkodásában feltárt hibák miatt váltotta le. Jirí Fajt például igazgatóként állítólag saját magával kötött szerződést, és kurátori munkákért több mint egymillió koronát (13 millió forint) vett fel a Nemzeti Galériától. A cseh kulturális és politikai élet számos személyisége azonban kiállt Fajt mellett, s azt állítja, Stanek az államfő sugallatára menesztette őt a Nemzeti Galéria éléről. Zeman korábban ugyanis több esetben is nyilvánosan bírálta Fajt tevékenységét.
A kormánykoalíciós Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) vezetése minden esetre engedett a rá nehezedő nyomásnak. Andrej Babis miniszterelnök a hatályos szabályok értelmében május végén levelet küldött Zemannak, amelyben kérte Stanek felmentését, vagyis a miniszter lemondásának az elfogadását. Új miniszternek a szociáldemokratákkal egyeztetve Michal Smardát, a CSSD alelnökét kérte kinevezni.
Milos Zeman Stanek leváltását és Smarda kinevezését azonban már hetek óta halogatja, ami egyre nagyobb feszültséget vált ki a szociáldemokrata pártban. Jan Hamácek pártelnök, belügyminiszter kijelentette pedig: amennyiben Zeman nem tesz eleget a CSSD és Babis kérésének, pártja kilép az ANO-CSSD kormánykoalícióból.

Zeman, Babis és Hamácek csütörtökön délben újra találkoztak, megvitatták a témát, de Zeman továbbra is hajthatatlan, és nem akarja meneszteni Staneket. Szerinte a kormányból nem szabad meneszteni olyan személyt, aki feltárta a tárcájában lévő korrupciót. Arra az érvre, hogy az államfőnek nincs mérlegelési lehetősége, és eleget kell tennie a miniszterelnök személyzeti előterjesztéseinek, Zeman azt válaszolta, hogy igen, de az alkotmány nem határoz meg semmiféle időpontot, meddig kell döntenie. Bejelentette: július 12-re meghívta Jan Hamáceket és Antonín Staneket egy közös beszélgetésre, amelyen megpróbálja kibékíteni őket.
Pavel Rychetsky, az alkotmánybíróság elnöke csütörtökön a közrádióban kijelentette: az államfő eljárása ellentétes az alkotmánnyal, ezért Csehország az alkotmányos válság szélére került. Jan Hamácek közölte: összehívja a CSSD elnökségét, hogy vitassa meg a helyzetet. Tomás Petrícek szociáldemokrata külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogyha rövid időn belül nem oldódik meg a probléma, kész benyújtani lemondását.
Az ANO-CSSD kormánykoalíciónak együttesen csak 93 mandátuma (78 és 15) van a 200 tagú képviselőházban, s a kormány csak a kommunisták (15 mandátum) külső támogatásával kapott bizalmat. Andrej Babis - aki lemondását követelve a rendszerváltás óta nem látott, több százezres tömeg vonult utcára pár hete - nem zárta ki, hogy ha a CSSD elhagyná a koalíciót, akkor akár előre hozott választásra is sor kerülhet.

Több mint 80 gyereket molesztált egy francia pap

Publikálás dátuma
2019.07.04. 18:20
Elmarad a lyoni mise.
Fotó: JEFF PACHOUD / AFP
Bernard Preynat-t kizárták a papi rendből, és hamarosan a világi bíróság előtt is felelnie kell. Évtizedekig falazhatott neki az érsek.
A francia katolikus egyház bírósága az általa kiszabható maximális büntetésként kizárta csütörtökön a papi rendből a kiskorúak elleni szexuális visszaéléssel gyanúsított Bernard Preynat francia papot. Gyerekek tucatjait zaklatta a most 74 éves férfi az AFP hírügynökség értesülései szerint.
Az egyházi törvényszék bűnösnek találta a francia papot "16 év alatti gyerekekkel szembeni szexuális jellegű bűncselekményekben", amelyeket egy cserkészszövetség vezetőjeként követett el.

A döntés értelmében Preynat-t eltiltották a papi hivatás gyakorlásától, azaz nem mutathat be misét, nem gyóntathat, és nem végezhet semmilyen szertartást az egyház nevében. "Figyelembe véve a bűncselekményeket és azok előfordulási gyakoriságát, az áldozatok nagy számát, valamint azt a tényt, hogy visszaélt rangjával abban a cserkészszövetségben, amelyet alapított és megalakítása óta vezetett, a bíróság úgy határozott, hogy az egyházi jog által kiszabható legnagyobb büntetést rója ki" - áll a törvényszék közleményében. Preynat-nak egy hónapja van fellebbezni az ítélet ellen.
Preynat csaknem húsz éven át vezetett egy cserkészszövetséget. 2015-ben állt nyilvánosság elé a férfi egyik korábbi áldozata, így derült fény tetteire.
Az elsőt még több mint 80 áldozat kiállása követte, a legkorábbi eset elmondásuk szerint az 1970-es években történt.

2016 elején kezdődött ellene eljárás, miután beismerte, hogy 1986 és 1991 között szexuálisan molesztálta a rá bízott gyerekeket. Ügyvédje szerint Preynat közölte a bíróval, hogy "az egyházi hatóságok 1991 óta ismerték a tényeket", ennek ellenére 2015-ös nyugdíjazásáig gyakorolhatta a papi hivatását. Preyant Philippe Barbarin francia bíboros és lyoni érsek egyházmegyéjébe tartozott. Az érseket márciusban ítélték el, amiért évtizedekig falazott neki, és ügyét az egyházon belül tartotta. Barbarin tagadja, hogy pedofil bűncselekményt titkolt volna el, de vállalja a felelősséget.
A világi hatóságok 2016-ban indítottak eljárást Preyant ellen, szexuális zaklatás miatt. Várhatóan még idén bíróság elé kerül.