Előfizetés

Polt Péter indítványozta Demeter Márta mentelmi jogának felfüggesztését

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.07.05. 09:38

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Az ügyészség szerint amellett, hogy a közlés valótlan volt, a politikus törvényi kötelezettségét megszegve, közérdekből nem nyilvános adatokat adott ki.
Polt Péter legfőbb ügyész a Központi Nyomozó Főügyészségen folyamatban lévő nyomozás eredményeként indítványt tett az Országgyűlés elnökénél Demeter Márta országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére – tudatta az ügyészség. A közleményben az áll: a megalapozott gyanú lényege szerint Demeter Márta 2018 szeptemberében országgyűlési képviselőként a Magyar Honvédség működésével kapcsolatos adatokról szerzett tudomást, majd azokat a közösségi oldalán közzétette azzal a megjegyzéssel, miszerint a Magyar Honvédség a miniszterelnök közvetlen hozzátartozóját törvénysértő módon szállította. Amellett, hogy ez a közlés valótlan volt, Demeter Márta a törvényi kötelezettségét megszegve, közérdekből nem nyilvános adatokat adott ki. A büntetőeljárás lefolytatására az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése esetén nyílik lehetőség. Demeter még ősszel egy iratbetekintést követően tett fel egy írásbeli kérdést az Országgyűlésben, azt firtatva: miképp fordulhat elő, hogy Orbán Viktor egyik lánya katonai géppel repül haza Ciprusról. Mint kiderült, a miniszterelnök gyermekével azonos nevű lány egy katonatiszt gyermeke volt.

Vizi E. Szilveszterhez kerülhetnek a kutatóintézetek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.07.05. 09:25

Fotó: Népszava
A Magyar Hírlap szerint több név is van a kalapban, de a volt MTA-elnök a legesélyesebb.
„A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke kerülhet az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot (ELKH) irányító testület élére” – írja a Magyar Hírlap. Úgy tudják, hogy „bár több név is van a kalapban, a legesélyesebb a posztra Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas agykutató, farmakológus”. A parlament a héten szavazott arról a törvényről, melynek értelmében az MTA kutatóintézet-hálózatának működtetése átkerül az ELKH-hoz. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt mondta, ezzel a lépéssel a kutatási szabadság nőni fog. A tudósok szerint viszont ennek éppen az ellenkezője igaz.
Palkovics a kormányközeli lapnak azt mondta, hogy az ELKH-t irányító testület tagjai túlnyomó többségében tudós emberek lesznek. Őket fele-fele arányban az Akadémia és a kormány delegálja, a testület élére pedig egy, a miniszter és Lovász László MTA-elnök által kiválasztott konszenzusos jelöltet szánnak. Palkovics jelezte, hogy  „már vannak elképzeléseik”, „ő is komoly tudós ember lesz”. Vizi E. Szilvesztert 2002-ben választották az Akadémia elnökévé, pozíciójában 2005-ben megerősítették, így azt 2008-ig töltötte be.

Hiába a kormány családpolitikája: akkor vállalkoznak a párok az első baba érkezésére, ha a nőnek biztos munkahelye van

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2019.07.05. 08:15

Fotó: Shutterstock
Az első, de még a második gyerek vállalásakor is hatástalan a kormány családpolitikája, csak az számít, van-e munkája az anyának – derül ki egy friss felmérésből.
A KSH havi demográfiai adatai azt bizonyítják, nem vállalnak több gyereket a családok, a kormányzati programok hatása szinte láthatatlan, hatékonyságuk nagyon alacsony. Egy uniós megrendelésre készült és tegnap bemutatott kutatás azt igazolta, hogy a gyereknevelésre, különösen az első baba érkezésére akkor vállalkoznak a párok, ha a nőnek biztos munkahelye van és nagy a valószínűsége, hogy a szülés után vissza is tud menni dolgozni.
A kutatást az Európai Bizottság (EB) Magyarországi Képviselete rendelte meg. A Bizottság ugyanis – mondta Zupkó Gábor, az EU-s vezetője – egyre gyakrabban lép fel a tagállamok igényei alapján tanácsadói szerepben is, hogy segítsen egyes válságkérdésekre való felkészülésben, azok megoldásában. A családpolitikai intézkedések hatásáról eddig kevés felmérés és elemzés készült, pedig egész Európára jellemző az alacsony születésszám és a népesség elöregedése. A munkát vezető Szabó-Morvai Ágnes dolgozik az Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóintézetének és a kormányközeliként számon tartott Hétfa Kutatóintézetnek is, ami önmagában is jelzi a tanulmány függetlenségét. A 60 oldalnyi értékelés a 2000 és 2014 közötti családpolitikai lépéseket vizsgálta, de a konferencia előadói gyakorta terjesztették ki az elemzést napjainkig.
Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy „a női foglalkoztatást, a gyermekvállalást követően a nők munkapiaci visszatérését, a nők jövedelmének emelését és a lakhatási biztonságot szolgáló intézkedések mérsékelt, de kimutatható pozitív hatást gyakorolnak” a gyermekvállalásra. Ezek valójában nem a családtámogatási csomag részei, annál jóval tágabb foglalkoztatási és lakáspolitikai alapelvek. Az elemzők azt üzenik a kormánynak: ha valóban azt akarja, hogy a párok minél hamarabb szánják rá magukat az első gyerekre, akkor tegyen meg mindent a bölcsődei és óvodai férőhelyek bővítéséért, az anyák számára fontos rugalmas foglalkoztatási formák elterjesztéséért és a biztos lakhatásért. Utóbbinál külön is hangsúlyozzák, hogy nagy szükség lenne a megfizethető állami bérlakásokra. A tanulmány leszögezi, hogy a családtámogatási rendszer hatása a születésszámra nagyon csekély, sőt a közvélekedéssel ellentétben a családi pótlék és a GYES például egyáltalán nem befolyásolja a gyerekekről szóló döntést, ezek inkább a gyerekszegénység mérséklésének eszközei. A nők az első és második szülés előtt ugyan mérlegelik a jövedelmi helyzetüket, de itt csak annyiban számítanak a pénzbeni családtámogatások, hogy egy esetleges válás után valamit javítanak a gyereket egyedül nevelő szülő jövedelmi helyzetén. Ahol már határozottan érezhető a kormányzati családpolitika, az a harmadik és esetleg a további gyermekekről való döntés – jelentette ki Szabó-Morvai Ágnes a tanulmány ismertetésekor. Ez a hatás a mérések szerint a magasabb jövedelmű, legalább érettségizett 30-40 közötti korosztályban érezhető leginkább, különösen a nyugati országrészben. Minden családpolitikai változás hosszabb idő után kezdi éreztetni hatását. Három lépésnél tudták kimutatni, hogy három év elteltével már mérhető változást hoztak, nagyon eltérő állami ráfordításból. A családi adókedvezmény minden 7,6 millió, a bölcsődeépítés 5,6 millió, a csok pedig 1,2 millió forint után „eredményez” egy új gyereket, vagyis lassan hoz nagyon keveset.

Változó családmodell

A 2016-os kis népszámlálás, a mikrocenzus alapján Magyarországon 2 millió 743 ezer család van, de csak 54 százalékukban, 1 millió 716 ezer családban nevelnek gyermeket. Egyre nő az egykék aránya, három éve már a gyerekes párok 55 százaléka állt meg egy utódnál. A klasszikus kétgyermekes modell már csak a családok harmadában működött, 9,3 százaléknál volt 3 gyermek és csak 2,6 százaléknál állhatott fel ennél több csemete a családi fotózáshoz.