Köhög-e a bútorhuzat?

Publikálás dátuma
2019.07.07. 10:56

Fotó: Népszava
Bár nem formálódott körülötte új negyed, a Müpa önmagában is egy kultúrcsoda a Duna partján.
– Egy életműházat mindenki végigcsinál. Ennek van mágiája – magyarázta Zoboki Gábor építész. Ikonikussá vált alkotását, az akkor még Művészetek Palotájának nevezett komplexumot 2005. március 14-én adták. A 64 ezer négyzetméteres, több szintes épület három fő részből áll: a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem mellett a Fesztivál Színház helyiségei, a Duna felőli oldalon a Ludwig Múzeum kiállító- és előadótermei kaptak helyet. Tíz évvel később alkalmazkodva a közbeszédben elterjedt becenévhez, hivatalosan is Müpa-ra keresztelték át a komplexumot, amelyik 2006-ban elnyerte az építész szakma legrangosabb nemzetközi elismerését, a FIABCI (Nemzetközi Ingatlanszakmai Szövetség) Prix d’Excellence-díját – mégpedig „a nagyközönséget kiszolgáló épületek” kategóriájában. A Bartók Béla nemzeti Hangversenytermet Európa legjobb akusztikájú koncerttermei között tartják számon. Kulisszatitkai a nagyközönség számára is feltárulhatnak az épületbejárásokon. A 25 méter magas hangversenyterem doboz a dobozban. Szó esik akusztikai elemekről, dupla ajtókról, amelyek hangcsapdaként funkcionálnak, faborítású szerkezetről, az úgynevezett, kenopiról, azaz a vasbeton hangvető ernyőről. A 22 elefántnyi súlyú, vagyis nagyjából 44 tonnás szerkezet lejjebb engedésével egyes hangszerek vagy hangszercsoportok hangját tudják erősíteni. Az emeleti színes gipszkarton lengőfalak is akusztikai elemek, nyílásuk szöge fontos: bezárásukkal a zongorakoncertek intim hangzását, kinyitásukkal az orgonakoncertek hatalmas templomi utózengésélményét teremtik meg. A Müpa orgonája 2006-ban épült, a pécsi és a stuttgarti orgonaépítő-manufaktúra készítette. A londoni Royal Albert Hall-é után ez Európa második legnagyobbja. A koncertterem színpada bővíthető a nézőtér felé, 200, 250, 300 négyzetméteres lehet igény szerint. A három karzaton és a földszinten 1656 néző fér el. A napközben a székeken lévő ponyvák a próbák idején teremtenek olyan hangzást, mintha teli lenne a terem emberekkel. Igaz, a huzatok a köhögést nem tudják modellezni. A koncertek nagy részét a Müpa saját stúdiója rögzíti, az intézmény operatőreivel -- mesélte Fábián Zoltán gyártásvezető, stúdióvezető. A koncertteremben 8, 4 emberi és 4 robotkamera van. Ha egyszerre két teremben vesznek fel produkciót, akkor közvetítő kocsit is igénybe vesznek. A Bartók Rádiónak élőben is közvetítenek, saját hangmérnökökkel. Havi 5-10 rádiós felvétel készül, ezeket utómunka után adják át. – Felvétel idején hat ember ül a stúdióban, a rendező mellett ülő rendezőasszisztens partitúrát nézve diktálja, hogy mi következik, mikor melyik képet vágjuk be. A képmérnök tisztázza a fényben azt, amit az operatőrök odalent nem tudnak megoldani. A nézők sötétet szeretnének, a művészek sem szeretik, ha óriási fényben kell játszaniuk, nekünk viszont itt minél több világosság kellene – világít rá az ellenérdekeltségre a stúdió vezetője. A pesti Duna-part déli, kevésbé frekventált részén, a tíz évvel előbb elkészült Rákóczi híd mellett épült művészeti központ megnyitása után sokan úgy remélték, új városközpont alakul. A volt ferencvárosi malmok környékén irodaházak, dunai panorámás lakások épültek, a Müpa Budapest kulturális életének meghatározó, kultikus helyszínévé vált. Hiába, a remény egyelőre hiú ábránd maradt. Igaz, tizennégy év egy város történetében szinte észrevehetetlen pillanat.
Gyereknap a Müpában
Fotó: Szalmás Péter

Hangmonstrum számokban

Három emeletes és bejárható: 6804 síp, 92 regiszter, 5 manuál - ez a Müpa hangversenyterni zongorája.

Vendégségben Tóth Győzőnénél

Publikálás dátuma
2019.07.06. 21:02

Fotó: HIRSCHBER JUDIT / budafokteteny.hu
Múzeumnak mondják, de inkább afféle emlékház. Barlanglakásnak is mondják, de nincs köze se a noszvaji Pocem pincelakásaihoz, se a méregdrága török barlanghotelekhez.
A budafoki Veréb utcában lévő, egykor volt föld alatti lak tisztességes neve valójában mély-udvaros kőház. Azaz az emberek, akik valaha itt éltek, nem barlangba költöztek be, ahogy többek között a Gellérthegyen tették, hanem kvázi parasztházakat vájtak a helyi kőbányászat melléktermékeként létrejött gödrök falába. Budapest környékén a 19. század végéig szőlőművelés folyt, csak aztán jött a filoxéravész, és nullára pusztította a szőlőtermő területek több mint felét, kezdve a Várhegytől a Budai-hegyeken át az akkoriban még Promontornak nevezett Budafokig. A munka nélkül maradt embereknek új megélhetés után kellett nézniük, így a kipusztult szőlőföldek helyén kis családi bányák létesültek. A kitermelt kőkupacokat lehurcolták a közeli Dunához és felhajóztatták azokat Budapestre, ahol olyan épületek alapanyagául szolgáltak, mint például az MTA vagy az Országház. Pontosan nem tudni, mikor kezdtek a kitermelés helyén maradt gödrökbe, illetve azok falába „házakat építeni”, de az biztos, hogy ez a lakhatási forma 20. század fordulóján már a környék szomorú nevezetességeihez tartozott – és külföldön nyomornegyedként tartották számon. A főváros méltóságteljes épületeinek árnyékában akkoriban máshol is létesültek hasonló szállások – voltak ilyenek Kőbányán, a ferencvárosi kiserdőben, de még a Váci út mentén is. Csak Budafokon 300 család lakott ilyen sziklába vájt otthonban. Korabeli beszámolók meg is jegyzik, milyen különös, ahogy „rengeteg füstcsík száll fel a partról, de házat egyet sem látni.” S bár a nyomor egyik fokmérője volt a mély-udvaros ház, nem ez számított a legrosszabb lakhatási lehetőségnek. Igaz, beesett az eső az udvarra, a hó alól rendre ki kellett ásnia magát az embernek és fény szinte sosem sütött be, az ilyen lakások mégis népszerűbbek voltak, mint egy-egy rossz fekvésű szoba valami zsúfolt bérházban. A barlanglakások a bányászat megszűntével nem tűntek el azonnal, még a hatvanas években is éltek itt családok. Aztán később, a budafoki emlékházat leszámítva, minden ilyen gödröt feltöltöttek, a korra jellemző körültekintés nélkül, az Óbudai Gázgyár mérgező iszapjával. Még 2005-ben is ezt próbálták orvosolni a szakemberek. Tóth Győzőné egykor volt Veréb utcai barlanglakát pedig egyfajta mementóként megőrizték, ahol telefonos egyeztetés után bárki ma is vendégeskedhet egy kicsit.
Szerző
Témák
barlanglakások

A hatalom cifra otthona – Így fazonírozzák kormányzati negyeddé a budai várat

Publikálás dátuma
2019.07.06. 19:24

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Csak kárpitokra és kerámiákra több mint félmilliárdot költ a kabinet, hogy méltóképpen glancolhassa ki a királyi palota fogadótermét. Hivatalosan azért, hogy kellő pompával fogadhassa a külföldi nagyságokat, és illő keretet adjon állami rendezvényeknek. Pontosabban hogy saját magát ünnepelhesse. Összességében százmilliárdos tételből fazonírozzák kormányzati negyeddé a budai várat.
A kormány építkezései a budai Várban:  1. Volt akadémiai tömb, Belügyminisztérium Extra sürgősséggel kellett elhagyniuk 2017 elején az MTA bölcsészettudományi kutatóintézeteinek az Úri utcai épülettömböt, amely különleges helyszín: egykor itt működött a Helytartótanács, itt zajlott Martinovicsék pere, és országgyűléseket is tartottak itt. A hajdani kolostorokat a Belügyminisztériumnak kellett volna elfoglalnia, de mindmáig a közbeszerzést sem sikerült lebonyolítani, így megmaradt az elmúlt két évben erre szánt 14 milliárd forint. Pintér Sándor egyébként állítólag nem nagy barátja a költözésnek. 2. Volt Magyar Kultúra Háza, Pénzügyminisztérium A XX. század elején épült neogót Pénzügyminisztérium a kortársak rosszallását is kivívta méreteivel, a második világháború pusztítása után már sokkal letisztultabb, egyszerűbb formában építették vissza. A kormány most ezt szándékszik felülírni, az előzetes becslések szerint mintegy 40 milliárd forintba fog kerülni a tornyok és díszek visszaépítése, valamint a belső kiképzés rekonstrukciója, a terek modernizálása. Nagy kérdés, hogy a tárca állománya elfér-e a kevesebb hivatalnokra tervezett épületben. 3. Szent István terem A Hauszmann Alajos által tervezett budai királyi palota egyik legreprezentatívabb tere volt a díszes Szent István terem. A világháború utáni átépítéskor a palotaszárnyakban a főfalakat is áthelyezték, ennek a teremnek azonban a kontúrjai megmaradtak – itt működött a Budapesti Történeti Múzeum grafikai kiállítóterme. A helyiséget fényképek alapján készülnek rekonstruálni. A tervezett költségvetés nem ismert, de annyit lehet tudni, hogy kárpitokra 360 milliót, a Zsolnay kerámiákra 178 milliót költöttek. A tervezett átadás időpontja 2021. augusztus 20. 4. Karmelita irodaház A 2015-ben meghirdetett Hauszmann Terv egyetlen eddig megvalósult beruházása a miniszterelnök új irodakomplexuma, a volt karmelita kolostorból, a Várszínházból és egy új épületből álló Karmelita irodaház. A bekerülési költség nem ismert (a kormánysajtó az évek során 5-ről 8,2 milliárdra emelte a tétet, de a valós összeg bizonyosan kétjegyű szám), ahogy az is csak sejthető, milyen műkincsek (képzőművészeti alkotások, szőnyegek, bútorok) kerültek ide a múzeumokból és a műkereskedelemből. Jellemző adalék, hogy egy bronz szoborcsoport megrendelésére úgy derült fény, hogy a kész mű egy kerti fotón feltűnt a miniszterelnök háta mögött. 5. Főőrség és Stöckl-lépcső Az egykori palotaőrség székhelyét, valamint az innen a Tabán felé levezető Stöckl-lépcsőt az első közlések szerint 3,4 milliárdért állította helyre a kormány. A hetvenes évek elején teljesen elbontott épület új funkciója nem ismert, csak annyit tudni, hogy mint az építész egyhelyütt nyilatkozta: a helyreállításkor kihasználták a helyén tátongó, több emelet mély ásatási gödröt is, így a ház odabent „négy, meglehetősen nagy belmagasságú szintet” rejt. Az épületet a tervek szerint ezen a nyáron fogják átadni. 6. Lovarda Az ugyancsak Hauszmann Alajos által tervezett, az ostromban tönkrement és elbontott lovarda funkciója is kérdéses, hiszen bár erre a célra – plusz rendezvénytérként - állították helyre, a sajtóban napvilágot látott, hogy az EU előírásai a lovardákra lényegesen szigorúbbak, mint arra a tervezők számítottak. Az épület újraépítésére eredetileg 2 milliárdot szántak, az alatta elhelyezett mélygarázs pedig a hivatalos adatok szerint 1,5 milliárdba került. Az állítólag hamarosan átadásra kerülő lovardát rajzok alapján rekonstruálták, fotódokumentáció ugyanis alig maradt fenn róla.  
Szerző