Előfizetés

8850 kilométeres, bűzös algaszőnyeg lepte el az Atlanti-óceánt

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.05. 14:47

Fotó: HELENE VALENZUELA / AFP
A világ legnagyobb algavirágzása zajlik a Nyugat-Afrika és a Mexikói-öböl közti óceánterületen - figyelmeztetnek amerikai kutatók, akik szerint az aggasztó jelenség állandósulhat a térségben.
A szakemberek által a Nagy Atlanti Golffűövnek nevezett algaszőnyeg kiterjedése 2018 júniusa óta elérte a 8850 kilométert és immár több mint 20 millió tonna biomasszát foglal magába. A kutatók szerint az erdőirtás és a trágyahasználat is a jelenséget tápláló tényezők közé tartozik - írja a BBC News.
"Az óceánnak kémiailag kellett megváltoznia ahhoz, hogy az algavirágzás ilyen méreteket öltsön"

- mondta Chuanmin Hu, a Dél-Floridai Egyetem munkatársa, aki a Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője volt.

 A szakemberek 19 évnyi műholdas adatokat elemezve tanulmányozták az Atlanti-óceánra és a Karib-tengerre kiterjedő golffű-virágzást, amely 2013 kivételével minden évben megfigyelhető volt 2011 és 2018 között. A mutatók szerint a 2011-es év lehetett a fordulópont, amikor az alga nagy mennyiségben kezdett megjelenni a partvonalak mentén.
"Mindez összefügg a klímaváltozással, hiszen az hatással van a csapadékra, az óceáni áramlatokra és az emberi tevékenységre is, ugyanakkor azt is megállapítottuk, hogy ezeknek a virágzásoknak nincsen köze a megnövekedett óceáni vízhőmérséklethez"

- magyarázta Hu, hozzátéve, hogy a golffű (Sargassum) valószínűleg nem tűnik el a térségből.

 A Sargassum nemzetségbe tartozó fajok egy része az óceán felszínén él, magához vonzza a halakat, madarakat és teknősöket.
"A nyílt vízben a golffű fontos ökológiai szerepet tölt be, élőhelyként és menedékként szolgálva a különböző tengeri állatok számára"

- jegyezte meg Mengqiu Wang, a tanulmány egyik társszerzője.

 A túl sok alga azonban megfojtja a korallokat és a tengeri füveket, a partra kisodródva pedig záptojás szagú gázt áraszt magából. Idén csaknem 1000 kilométernyi mexikói partszakaszt érint a bűzös alga problémája. A golffű eltávolítása azonban időigényes, drága és nem is mindig hatásos.

Először lett nyár a tibeti fennsíkon

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.05. 09:55

Fotó: Tian runlin / AFP/Imaginechina
22 Celsius-fokos napi átlaghőmérsékletet regisztráltak Lhászában, a Kínai Népköztársaság Tibeti Autonóm Területének fővárosában.
Először köszöntött be a nyár a tibeti fennsíkon, a Kínai Népköztársaság Tibeti Autonóm Területének fővárosában, Lhászában, amelynek átlagos tengerszint feletti magassága 3650 méter, a területi klímakutató központ csütörtöki közlése szerint. Június 23-án
22 Celsius-fokos napi átlaghőmérsékletet regisztráltak,

majd ez a szokatlan meleg június 25. és június 29. között is megmaradt.
Az évszakok felosztására vonatkozó kínai szabályok szerint ez azt jelenti, hogy a városban június 23-án beköszöntött a nyár, először a meteorológiai adatok gyűjtésének kezdete, 1981 óta.
Tibetben június kezdete óta magas hőmérsékletek és kisebb esőzések voltak jellemzőek, az átlagos hőmérséklet pedig 13,7 Celsius-fok volt, 1,3 fokkal magasabb az éves átlagértéknél.
Június 24-én a régió hat megfigyelő helyszínén mértek rekordmagas hőmérsékletet: Gjakában a nap legmelegebb óráiban a 32,6 fokot is elérte.

2,1 milliárd tonna kommunális hulladékot termel évente a világ

MTI
Publikálás dátuma
2019.07.04. 09:57

Fotó: Humberto Matheus/NurPhoto / AFP
Ezzel a mennyiséggel 822 ezer olimpiai méretű uszodát lehetne megtölteni – derült ki a Verisk Maplecroft globális kutatócég által készített tanulmányból, amely 194 ország hulladéktermelését és -újrahasznosítását vizsgálta.
A 2,1 milliárd tonna hulladéknak csak mintegy 16 százalékát – 323 millió tonnát – hasznosítják újra évente, és 46 százalékától, 950 millió tonnától nem fenntartható módon szabadulnak meg – olvasható a cég honlapján ismertetett tanulmányban.
A legnagyobb hulladéktermelő az Egyesült Államok, ahol évente fejenként 773 kilogramm kommunális hulladék keletkezik, ami a globális mennyiség 12 százalékát, 239 millió tonnát tesz ki, miközben az ország a világ népességének csupán 4 százalékát adja.
Ezzel szemben Kína és India, amely a globális népesség 36 százalékát adja, a világ kommunális hulladékának 27 százalékát állítja elő. Egy amerikai háromszor annyi hulladékot termel, mint egy kínai és hétszer többet, mint egy etiópiai. A kelet-afrikai országban a legalacsonyabb a hulladéktermelés.

Németország újrahasznosít

A magasan fejlett európai és észak-amerikai országok, az Egyesült Államok, Hollandia, Kanada, Ausztria, Svájc, Németország, Franciaország és Ausztrália lakói termelik a legtöbb hulladékot. Az Egyesült Államokban azonban csak a kommunális hulladék 35 százalékát hasznosítják újra, szemben a németországi 68 százalékkal.
„Mivel már nem szállíthatják Kínába, az amerikai hulladék egy nagy részét egyszerűen elégetik, nincs megfelelő infrastruktúra a hulladékprobléma kezelésére”

– mondta Will Nichols, a cég környezetkutató részlegének vezetője.

 Kína, Thaiföld, Vietnam és Malajzia a közelmúltban betiltotta a hulladékimportot. „Az ázsiai országok nem akarnak a világ szemétlerakói lenni. A Fülöp-szigeteki és a kanadai kormány között a közelmúltban feszültség alakult ki amiatt, hogy a délkelet-ázsiai ország visszaküldött 69 konténernyi hulladékot Kanadának” – fűzte hozzá a kutató.