Előfizetés

Újra kiskorúak zaklatása miatt vették őrizetbe Jeffrey Epsteint

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.07.07. 15:01
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az FBI tartóztatta le a szexuális bűnözők listáján is szereplő amerikai milliárdost, a gyanú szerint 14-15 éves lányokat molesztált.
Kiskorúak szexkereskedelmének vádjával tartóztatta le az FBI az amerikai milliárdos vállalkozót, Donald Trump és Bill Clinton közeli barátját, Jeffrey Epsteint, akinek hétfőn kell megjelennie a bíróság előtt - írja az Index, a The Daily Beast cikkét idézve. A gyanú szerint a férfi több tucatnyi kiskorút (legfeljebb tizennégy-tizenöt éveseket) ugyanolyan módon használt ki: készpénzzel fizetett nekik egy masszázsért, ami gyorsan szexuális zaklatásba fordult át, mindez a férfi előkelő New York-i Upper East Side-on lévő villájában vagy a Palm Beach-i otthonában. Emellett 2002 és 2005 között több tucatnyi kiskorú kereskedelmében vett részt New Yorkban és Floridában, emiatt akár negyvenöt évnyi börtönt is kaphat.  
Ugyanakkor Epstein több beosztottja is segédkezett neki abban, hogy megfelelő kiskorú lány áldozatokat találjon, akik közül néhányan végül szintén további sorstársakat szereztek be a férfinak. A férfi törvénytelen vonzódása a kiskorúakhoz nem újkeletű dolog: több mint egy évtizede lépnek elő a férfi áldozatai a nyilvánosság elé azzal, hogy Epstein megerőszakolta őket, folyamatosan ment az ügyekben a nyomozás, cselekményeiről többször írt a sajtó, mégsem ítélték eddig hosszabb időre börtönre.  Epstein ügyvédeinek és nagyhatalmú ismerőseinek segítségével sikerült kijárnia, hogy amikor 2007-ben robbant a hír, hogy kiskorúakat kényszerít szexre, a milliárdosnak szövetségi szinten nem kellett felelnie tetteiért, csak kétrendbeli, kiskorúakkal folytatott szexuális aktus miatt kellett bűnösnek vallania magát Palm Beach-ben, emiatt kellett aztán 13 hónapot ülnie. A 2016-os elnökválasztási kampány alatt egyébként Epstein barátját, a jelenlegi elnök Donald Trumpot egy nő azzal vádolta meg, hogy Jeffrey Epstein buliján Trump állítólag az ágyhoz kötözte, megerőszakolta és meg is verte. Mindezt akkor, amikor a nő még csak tizenhárom éves volt. A nő a nevét nem hozta nyilvánosságra, viszont  ügyvédjével együtt tartott volna a részletekről sajtótájékoztatót Los Angelesben. Az ügyvéd az utolsó pillanatban bejelentette, hogy ügyfele annyi fenyegetést kapott, hogy inkább nem áll ki a sajtó elé.

Saját katonái helyett németeket küldene Szíriába az amerikai kormány

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2019.07.07. 13:04
Német katonák sérült menekítését szimulálják egy hadgyakorlaton. A kép illusztráció
Fotó: Philipp Schulze / AFP/ DPA / dpa Picture-Alliance
Trump elnök tavaly év végén jelentette be, hogy kivonják szárazföldi csapataikat a közel-keleti országból. Valakinek viszont harcolnia is kell a dzsihadistákkal.
Az Egyesült Államok azt szeretné, hogy Németország szárazföldi csapatokat küldjön Szíria északkeleti részére, hogy segítsenek az ott harcoló, kurd vezetésű milíciának az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni küzdelemben - mondta el az amerikai kormány Szíriáért és az Iszlám Állam elleni küzdelemért felelős különmegbízottja, James Jeffrey a Welt am Sonntag című német konzervatív lapnak és a dpa német hírügynökségnek adott interjúban, amely vasárnap jelent meg. Jeffrey a beszélgetésben azt is mondta, hogy kiképzési, logisztikai és technikai segítségre is számít az Egyesült Államok a német haderőtől. Jelenleg Németország főleg Jordániából indított felderítő repülésekkel támogatja az Iszlám Állam elleni küzdelmet - írja az MTI.
Donald Trump amerikai elnök tavaly év végén jelentette be, hogy az amerikai csapatok elhagyják Szíriát. Jeffrey most úgy nyilatkozott, hogy
Washington olyan partnereket keres szövetségesei között, akik önszántukból hajlandóak a jelenleginél nagyobb szerepvállalásra.

Mintegy száz katonára lenne szükség a közel-keleti ország északkeleti részén, és elsősorban nem harci feladatokról van szó. Jeffrey szerint arra a helyi erők a legalkalmasabbak, hogy visszaszorítsák az Iszlám Állam szélsőségeseit, ám szükség van nemzetközi jelenlétre a légi támogatás biztosítása, a kiképzés, logisztika és a technikai segítségnyújtás terén, hogy a térséget stabilizálni lehessen.  „Stabilitás nélkül visszatér az Iszlám Állam vagy más, hozzá hasonló csoportok” - érvelt az amerikai megbízott, hangsúlyozva, hogy nem Bassár el-Aszad szíriai elnök megbuktatása a cél. „Végleg meg akarjuk semmisíteni az Iszlám Államot. Azt akarjuk, hogy az ENSZ által vezetett folyamat révén menjen végbe politikai reform Szíriában. És azt akarjuk, hogy Irán teljes mértékben vonuljon ki az országból” - nyomatékosította Jeffrey.
Szíria északkeleti részén jelenleg a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű milícia harcol a szélsőségesek ellen. Az SDF a konfliktus kezdete óta a nyugati szövetség leghatékonyabb helyi támasza. A kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű fegyveres szervezet mellett szunnita arabok és keresztények is harcolnak a soraikban. Jelenleg mintegy 2000 amerikai katona segíti őket, akik nagy részét viszont az amerikai elnök ki akarja vonni az országból, s csak egy kis létszámú, különleges egység maradna a területen amerikai részről.

Szabad szemmel - Az összes érintett közreműködött a csúcsjelölti rendszer meggyilkolásában

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2019.07.07. 09:53

Nemzetközi sajtószemle, 2019. július 7.
Politico Agatha Christie Poirot-ját idézve a portál úgy véli, hogy az összes érintett közreműködött a csúcsjelölti rendszer meggyilkolásában. Weber ujjal mutogat Marconra és Orbánra, francia illetékesek és mások szerint azonban érdemes volna inkább a maga háza táján körülnéznie, amikor a felelősöket keresi. Ideértve saját magát és a Néppártot. Az elemzés utána külön-külön is nagyító alá veszi, mekkora felelősség terheli az egyes szereplőket a történtekért és itt Orbán Viktorról azt írja, hogy az illiberális demokrácia bajnoka azt állítja: ő tette hidegre a két Spitzenkandidatot, Webert és Timmermanst. A magyar vezető azonban csak a legvégén tért át a másik táborba. Még márciusban is azt közölte, hogy a végsőkig támogatja a német politikust. A fordulat csak akkor következett be nála, amikor Weber, aki sokáig igyekezett jó viszonyt fenntartani a magyar kormányfővel, támogatta a Fidesz felfüggesztését. Ám sem Magyarország, sem a többi visegrádi állam nem lett volna elég egymaga, ahhoz hogy a modell süllyesztőbe kerüljön. Weber esetében kellett hozzá Macron, valamint a szocialista, illetve liberális vezetés is. Timmermansnál pedig az segített, hogy a konzervatív pártok közül a bolgár, az ír és a horvát kormányfő fellázadt a Merkel által tető alá hozott kompromisszum ellen, mármint hogy a holland kerüljön a Bizottság élére, a bajor pedig az EP első embere legyen. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a választás eredményének megfelelően a pártcsalád kezében maradjon a végrehajtó testület irányítása, még ha ez azzal is járt együtt, hogy fel kellett adni a csúcsjelölti szisztémát.
Der Standard Manfred Weber fenntartja, hogy Macron és Orbán nagy csapást mértek az európai demokráciára, amikor egyetlen mozdulattal túlléptek a csúcsjelölti rendszeren. A Néppárt frakcióvezetője ezúttal sem titkolta, hogy igen csalódott, mert a francia és a magyar vezető elutasította a demokratikus EU-t, amelyet a Parlament irányítana. Azt meg külön is súlyos hibának tartja, hogy őt magát személyeskedő stílusban támadták, mert az csak árkokat ás, ahelyett, hogy betemetné azokat. Viszont azt elismeri, hogy a két politikus legalább nyílt sisakkal harcolt. Ugyanakkor erősen nehezményezi, hogy a liberálisok és a szociáldemokraták nem álltak be mögé, mi több, feladták a kérdésben elért egyetértést. A konzervatívok frakcióvezetője úgy látja, hogy az ügy miatt hatalmas károk keletkeztek, ezért el kell érni, hogy a jövőben kötelezőek legyenek az elvek az európai választásoknál. Ilyen körülmények között még azt is jelentős eredménynek tekinti, hogy a kiszemelt bizottsági elnök legalább az EPP-t képviseli. De nem lesz könnyű von der Leyen számára elérni a többséget Strasbourgban. Ő maga azon van, hogy az unió cselekvőképes maradjon. Azt ugyanakkor furának tartja, hogy Orbán Viktor megszavazta a csúcsértekezlet határozatát, ám azóta egészen másként beszél. Épp ezért úgy gondolja, hogy a Bizottság következő vezetőjének újra egyesítenie kell a kontinenst, a Keletet és a Nyugatot, az Északot és a Délt. Az azonban fontos, hogy a pártok és a politikusok ne egymást járassák le, illetve intézményeket támadjanak.   
Guardian Abból mindig csak katasztrófa van, ha a konzervatívok beadják a derekukat a szélsőjobbnak, azaz a hatalmat hajhászva feladják az elveiket, mert a végén megkapják érte a számlát. A szélsőségesek nem maguk ragadják meg az irányítást, hanem a jobboldaltól kapják azt, amely azzal kérkedik, hogy mennyire támogatja a nyílt társadalmat. Ám napjainkra kifogyott a gondolatokból. Úgy tűnik, hogy az energia és a szavazótábor inkább a radikálisok oldalán van. A jövendő a szélsőségé, ugyanakkor a konzervatívok inkább lemondanak a tekintélyükről, semmint, hogy kikerüljenek a játékból. De hát az emberek éljeneznek, amikor a migránsokat ostorozzák, viszont elhallgatnak, amikor kompromisszumról és türelemről esik szó. A konzervatívok ugyan gúnyolódhatnak egymás között Trumpról, Salviniról, Farage-ról és Orbánról, sőt, nyilvánosan óvatosan utalhatnak arra, hogy azok is a mérsékelt jobbról indultak. Ám amikor választani kell, akkor mégis az ilyen politikusok mellé állnak, ahelyett, hogy harcolnának ellenük. Nagyobb bennük a túlélési vágy, ezért kapitulálnak. A kelet-európai autokráciák virágoznak Merkel, illetve a kifogástalanul jó modorú Néppárt védelme alatt. Pedig Orbán – akárcsak Trump – ellenez mindent, amiben az hisz: a szabad sajtóban, a független igazságszolgáltatásban, a szabad piacban, ahol a korrupciónak nincsen helye. A jobboldal mégis védelmezte a magyar vezetőt. Ettől felvillanyozva, az európai populisták ünnepelték, hogy helyet kaptak a döntések asztalánál, hiszen meg tudták akadályozni Timmermans kinevezését. Attól tartottak ugyanis, hogy a holland majd arra kényszeríti őket: éljenek azon demokratikus normák szerint, amikről a konzervatívok azt állítják, hogy osztják azokat.  
Spiegel A vezércikk úgy látja, hogy most már aztán elég és az Európai Parlamentnek több demokráciát kellene megkövetelnie. Merthogy az a mód, ahogyan az állam- és kormányfők meghozták a személyi döntéseket, nos, az szégyenletes volt az unió demokratikus elvei szempontjából. A választók hiába támogatták a csúcsjelölteket. Weber Macron vétóján akadt fenn, Timmermans kudarcát pedig Olaszország és a V4-ek szövetsége okozta. Von der Leyen a francia elnök „találmánya” és a jóváhagyás éppen akkor született meg, amikor Orbán Viktor rábólintott. De a történtekért az Európai Tanácson kívül felelősek a csúcsjelölti rendszer hívei is, ám mindennek ellenére téves volna a kiválasztottat megbuktatni. Az EP-nek a döntési mechanizmus ellen kell lázadnia. Európának semmi szüksége egy intézményes válságra, tehát hogy a Tanács és Strasbourg hónapig szkanderozzon egymással. Az igencsak elfordítaná az uniótól a polgárokat, akik május végén növekvő bizalmukat nyilvánították ki iránta. És attól még von der Leyen nem okvetlenül lesz rossz elnök, hogy bohózattal felérő eljárás során találták meg. De meg kell ígérnie, hogy kijavítja a Spitzenkandidat modell hibáit. Segíthetnek ebben a nemzetek feletti listák. Nem kellene annyira forszírozni a kisállamiságot, ellenben több európai szellemre volna szükség az urnáknál. A pártcsaládok számára az a tanulság, hogy a jövőben nem Manfred Webereket kell indítaniuk, hanem olyanokat, akiknek tekintélyük van és ismertek az egész földrészen. A képviselőknek azonban már csak egyetlen lehetőségük maradt, hogy áldásukat adják a Bizottságra. Kár volna eljátszaniuk.  
FAZ A német belügyminiszter, aki a CSU elnökeként még Orbán Viktor szoros szövetségese volt a migráció elutasítása ügyében, arra szólította fel olasz kollégáját, hogy az nyissa meg a kikötőket a tengeren bajba került menekülők előtt. Seehofer szerint nem lehet megtenni, hogy a járművek heteken át a nyílt vizeken hányódnak, fedélzetükön a kimentett emberekkel, csak azért, mert nem futhatnak be sehová. A levél hangsúlyozza, hogy európai megoldást kell találni. Emlékeztetett arra, hogy a közös felelősség, illetve a keresztény értékek folytán nem szabad aszerint különbséget, melyik szervezet halászta ki a hajótörötteket a Földközi-tengerből, honnan való a személyzet, és hogy milyen zászló alatt halad a hajó. A német politikus jelezte egyúttal, hogy Berlin kész befogadni az érintettek egy részét, amihez egyben a Bizottság segítségét kérte, mármint hogy közös erővel rendeződjön az ügy.    A tárca szóvivője hozzátette: humanitárius kötelezettségének tesz eleget, ha bárki embereket ment meg a biztos megfulladástól. Németország az idén már 228 menedékérőt fogadott be, többet, mint bármelyik másik tagállam.    Salvini azonban visszautasította a javaslatot. Egyben felszólította a német kormányt, hogy az vonja meg a fekete-piros-sárga lobogót ezektől a hajóktól, mert azok szerinte az embercsempészeknek segítenek. Sürgette továbbá, hogy rendelje vissza polgárait, miután azok nem tartják tiszteletben az olasz határokat. A szélsőjobbos politikus közölte azt is, hogy a mostani 50 ezerről egymillió euróra kívánják emelni a bírságot azon segélyszervezetek esetében, amelyek megsértik a kikötési tilalmat. Tervezik továbbá, hogy megkönnyítik az ilyen hajók elkobzását.  
Die Welt A volt osztrák kancellár elítélte mindazokat, akik menekülőket mentenek a Földközi-tengeren. Kurz, aki a napokban Berlinben Merkellel tárgyalt, úgy véli, hamis reményeket keltenek azok a civil szervezetek, amelyek közreműködnek abban, hogy illegális migránsok jussanak be Európába. A politikus, aki a határozottabb menedékpolitika híve, arra hivatkozott, hogy felhívás a keringőre az Afrika északi partján összegyűlt migránsok számára, ha azt látják, hogy gyakorlatilag menetjegyet kapnak a kontinens középső részébe mindazok, akiket kiszednek a vízből a mentőegységek. Ezért szerinte el kell érni, hogy visszaküldjenek mindenkit a hazájába, vagy valamelyik tranzitállamba azok közül, akik jogellenesen keltek útra. Mint mondta, ez esetben véget ér a beözönlés.