Békés tüntetőket hurcoltak el rendőrök Orbán baráti diktatúrájában (videó)

Publikálás dátuma
2019.07.07. 17:08
Kormányellenes tüntetőt hurcolnak el a rohamrendőrök Almatiban, 2019. július 6-án
Fotó: Timur Batyrshin / Sputnik
A tiltakozókat bábuként gyűrték a rabszállító kocsikba: már azzal is törvénysértést követtek el, hogy az utcára mentek.
Rohamrendőrök oszlattak fel szombaton több kormányellenes tüntetést Kazahsztán nagyvárosaiban- írja a Reutersre hivatkozva a 444.hu. A demonstrálók Nurszultan Nazarbajev korábbi elnök 79. születésnapján vonultak utcára. Az ellen tiltakoztak, hogy a formálisan már új vezető, Kaszim-Zsomart Tokajev  által irányított ázsiai diktatúrában még mindig meghatározó a biztonsági tanácsot irányító Nazarbajev befolyása – amit magában is jól mutat, hogy
Tokajev nemes egyszerűséggel elődje után nevezte át Nurszultánnak a korábban Asztana nevet viselő kazah fővárost, a volt elnök születésnapja (július 6.) pedig nemzeti ünnepnapnak számít.

A tüntetők bevett szlogenjeiket – „Öregember, tűnj el”, „Ébredj, Kazahsztán” – kiabálták, Nazarbajev rendszere ellen tiltakozva. Mást nem is tettek, a kazah rohamrendőröknek ennyi épp elég volt, tucatjával hurcolták el, tuszkolták rabszállítóba a demonstrálókat Almatiban és Nurszultánban is. A kazah belügyminisztérium szerint a rendőrök csak megelőzték a közrend megzavarását – igaz, a tömegtüntetések tilosnak számítanak Kazahsztánban, és csak a hatóságok amúgy ritkán megadott engedélyével szabad az utcára vonulni.
A kazah rendszer önkényuralmi jellegét nehéz lenne elvitatni; Orbán Viktor – aki még áprilisban tett tiszteletlátogatást a frissen megválasztott Tokajevnél – ugyanakkor inkább stabil kormányzásként szereti értékelni az ott látottakat, és barátként jellemzi az ázsiai országot. 
„Kazahsztán élen járt az elmúlt években a stabilitás tekintetében. És úgy látom, hogy a mostani változások is nem gyengítik, hanem erősítik a stabilitást, és ez mindenképpen elismerést érdemel, amit én ki is fejeztem az elnök úrnak, és egyben Kazahsztán népének sok sikert kívánok a soron következő elnökválasztáshoz is”

mondta a magyar miniszterelnök április 24-én Nurszultánban.
Szerző

Dacolnak Salvinivel a jogvédők

Publikálás dátuma
2019.07.07. 16:34

Fotó: OMER MESSINGER / AFP
A tiltás ellenére vasárnap hajnalban Lampedusa kikötőjében partra szállt az a 41 menekült is, aki szombaton érkezett a partokhoz az Alex elnevezésű német felségjelű hajón.
Emberi jogi aktivisták és egyszerű civilek tízezrei vonultak utcára szombaton több német nagyvárosban, a Sea Watch német kapitánya, az Olaszországban letartóztatott, de azóta már kiszabadult Carola Rackete ügye kapcsán, egyben a menekültek jogai mellett is kiállva. A #freecarola hashtagű megmozduláson 30 ezren vettek részt, legtöbben Berlinben és Hamburgban vonultak utcára. Carola Rackete, a holland felségjelű Sea-Watch 3 menekülthajó az olasz hatóságok tiltása ellenére kötött ki június végén Lampedusán, 40 menekülttel a fedélzetén, miután 17 napot vesztegelt a partoknál. A fiatal német hajóskapitány a fedélzeten kialakult szükségállapotra hivatkozva szegte meg az olasz hatósági tiltást. Ezért őrizetbe is vették, de múlt héten egy bírósági döntés rendelkezett szabadlábra helyezéséről, Matteo Salvini belügyminiszter legnagyobb bosszúságára. Jelenlegi tartózkodási helyét titkosították, miután több fenyegető üzenetet kapott. Bírósági meghallgatása kedden lesz Olaszországban. Dacolva a Salvininek köszönhető hatályos olasz tiltással, vasárnap hajnalban Lampedusa kikötőjében partra szállt az a 41 menekült is, aki szombaton érkezett a partokhoz az Alex elnevezésű német felségjelű hajón. Ez volt egy héten belül a második eset, amikor megszegték a kikötési tilalmat, közölte az Euronews. Az olasz hatóságok azonnal lefoglalták a német hajót, annak ellenére, hogy Berlin kérte a római kormánytól, nyissák meg kikötőt a menekülthajók előtt. Matteo Salvini ironikus Facebook-üzenetben válaszolt a német kérésre. „Tehát, tisztelt német kormány, nem fogom megnyitni a kikötőket, még ha kérnek is erre. Ott egy német hajó. Gondoskodjanak róla! Ellenkező esetben a migránsokat buszra rakatom, és a német nagykövetség elé szállíttatom. Elég volt! És ez vonatkozik a franciákra, a hollandokra, és mindenki másra, aki azt hiszi, hogy bármit megtehet Olaszországban! – üzente a menekültkérdésben hajthatatlan olasz belügyminiszter. Kedvenc kommunikációs csatornája, a Twitteren pedig azt írta: „A helyzetet kézben tartjuk, de a megelőzés jobb, mint a gyógyítás. És ez vonatkozik a szárazföldre és a tengerre egyaránt. Múlt éjjel foglalkoznom kellett egy újabb szeszélyes NGO-val, amely múlt héten nem akart Tunéziába menni, ma pedig nem akar Máltára menni - fogalmazott üzenetében az olasz belügyminiszter. Málta fölajánlotta pénteken, hogy befogadja a Líbia partjainál kimentett menekülteket a Rómával fennálló migrációs program keretében. Az Alex azonban, akárcsak a Sea Watch szükséghelyzetre hivatkozva szegte meg a tilalmat, a vitorlást üzemeltetők szerint kétségbeejtő higiéniai körülmények miatt volt kénytelen kikötni. A menekültekre egy túlzsúfolt csónakban találtak rá a líbiai partoktól 34 mérföldre, nem volt elegendő ivóvizük, sem megfelelő navigációs rendszerük. Híradások szerint egy másik hajó, az Alan Kurdi is Lampedusához közeledik 65 menekülttel.  
Szerző

„Dúsítják” a feszültséget: újabb küszöbértéket lép át Irán

Publikálás dátuma
2019.07.07. 15:59

Fotó: MAJID ASGARIPOUR / AFP
Irán felveszi a Donald Trump által elé dobott kesztyűt, és növeli uránkészletének veszélyességét.
A perzsa állam vasárnap bejelentette, fokozza urándúsító tevékenységét, és átlép egy újabb olyan küszöbértéket, amelyet a nemzetközi közösséggel megkötött, 2015-ös „atomalkuban” határoztak meg. E küszöbérték szerint az Irán birtokában levű urán megengedett dúsítottsági foka 3,67 százalék. Ezt most túllépik, mégpedig „az iszlám köztársaság igényeihez igazított mértékben” - közölte a Teheránban tartott sajtókonferencián Ali Rabiei kormányszóvivő. Konkrét százalékot tehát, hogy milyen mértékig kívánják dúsítani az uránt, a szóvivő nem adott meg. A hivatalos bejelentést megelőző napon azonban, amikor az iráni fővárosban kiszivárogtatták a limit átlépésére vonatkozó terveket, akkor 5 százalékról beszéltek kilétük mellőzését kérő források. Az elhatározott dúsítás konkrét mértékének a nyilvánosság előtti hivatalos nyitva hagyása nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy Teherán növelje saját mozgásterét a nemzetközi alkudozások során. Erre utal Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes kijelentése, miszerint továbbra is teret kívánnak engedni a diplomáciai erőfeszítések számára.  Teherán következetesen tagadja, hogy atomfegyverre akarna szert tenni, és nukleáris programját kizárólag békés, gazdasági célúnak mondja. Az általa vállalt korlátok – így például az urándúsítottság 3,67 százalékos felső határa – szakértők szerint valóban nagyon nagy távolságban tartják az iszlám köztársaságot a nukleáris fegyver előállításának a képességétől, ami az urán tekintetében sokkal magasabb, mintegy 90 százalékos dúsítottságú fokozatot feltételezne. Attól a fokozattól tehát még az esetleges 5 százalékos dúsítottság is nagyon távol lenne. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség 2015 óta rendre azt jelentette, hogy Irán tartja magát a vállalt önkorlátozáshoz. A 2017 januárban hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök azonban kezdettől fogva élesen támadta az „atomalkut” Washington részéről aláíró elődjét, Barack Obamát. Azt állította, Irán orránál fogva vezeti a nemzetközi közösséget, és titokban tovább dolgozik atombomba előállításán. Trump tavaly májusban az Egyesült Államok részéről felmondta az "atomalkut", majd ismét szankciókat vezetett be Iránnal – elsősorban annak pénzügyi, illetve olajszektorával – szemben. Trump bejelentése után egy évvel, idén májusban Irán kilátásba helyezte: a maga részéről nem fogja tartani magát a nemzetközi megállapodásban foglalt korlátozások némelyikéhez. Felszólította az „atomalku” többi aláíróját, hassanak oda, hogy Irán mentesüljön az amerikai szankciók hatásai alól. Erre két hónapos határidőt adott, ami most járt le, minden kézzelfogható eredmény nélkül. Közvetlenül a vasárnapi teheráni bejelentés előtt Emmanuel Macron francia köztársasági elnök még tett egy kísérletet a feszültség tovább élezésének irányába mutató iráni lépés megakadályozására, de nem járt sikerrel. Hasszán Róháni iráni elnökkel folytatott telefonbeszélgetése nyomán Macron csak azt tudta közölni,  igyekszik elkövetkező héten rávenni az érintetteket Irán és a Nyugat párbeszédének a felújítására. A már említett Aragcsi szerint ha az Egyesült Államok részt kíván venni a megbeszélésekben, „arra van lehetőség”. Csakhogy Washington részéről semmi ilyen hajlandóságra utaló jelzés nem volt eddig, miközben több hullámban érkezett amerikai katonai erősítés az Irán körüli térségbe. Irán vasárnapi bejelentése már a második olyan lépés volt, ami a 2015-ös „atomalku” kereteiből való kilépést jelezte. Néhány nappal korábban Teheránban azt közölték, hogy túl fogják lépni a perzsa állam által birtokolható, egyelőre alacsony dúsítottságú uránkészlet mennyiségi felső határát, amit a megállapodás 300 kilogrammban rögzít. Szakértők szerint a 300 kilogrammos mennyiségi plafon és a 3,67 százalékos dúsítottsági felső határ együttesen azt képes biztosítani, hogy Irán minimum egy évre legyen az atomfegyver előállításának a képességétől. 

A felrúgott megállapodás

A 2015-ös „atomalku” lényege az volt, hogy az Iránnak nukleáris fegyverkezési szándékokat tulajdonító, emiatt aggodalmakat tápláló és a perzsa államot különböző gazdasági szankciókkal sújtó nemzetközi közösség képviseletében az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország és Kína –, valamint Németország és az ezúttal önálló entitásként megjelenő Európai Unió feloldotta a szankciókat, cserébe azért, hogy Irán korlátozta nukleáris kapacitásainak fejlesztését, és nemzetközi felügyelet alá helyezte ilyen jellegű tevékenységét.