Akadoznak a netbankok - az MNB-t ez nem aggasztja

Publikálás dátuma
2019.07.08. 08:15
Képünk illusztráció
Fotó: Shuttestock
Egyre többször és egyre hosszabb időre állnak le a bankok elektronikus rendszerei, de a jegybank szerint még mindig nincs nagy gond.
Egyre több banki ügyfélnek okoz időről időre bosszúságot, hogy nem tud hozzáférni bankszámlájához internetes- vagy a mobilbankján keresztül, nem tud utalásokat indítani, vagy éppen kártyával fizetni, ATM-ből pénzt kivenni. A pénzforgalmi üzemzavarok száma évek óta emelkedik ugyanis, a bankoknak ráadásul egyre több idő szükséges ahhoz, hogy ismét működőképessé varázsolják rendszerüket – derül ki az Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a napokban közzétett Fizetési rendszer jelentésből. Tavaly 30 hitelintézet jelentett összesen 506 ilyen esetet a felügyeletüket ellátó jegybanknak, miközben 2017-ben még csak 29 pénzintézet 467 incidenséről érkezett bejelentés. Ez azt is jelenti, hogy három év alatt több, mint a duplájára nőtt a rendszerleállások, akadozások száma. Az MNB azonban – ahogyan a korábbi években kiadott jelentésekben is – még mindig úgy véli: ez az esetszám a szolgáltatók számához, illetve a pénzügyi infrastruktúra összetettségéhez viszonyítva alacsony. A hiba észleléstől annak elhárításáig eltelt idő ugyanakkor szintén évről évre növekszik: tavaly a problémák megoldásához már átlagosan csaknem 16 órára volt szükségük a bankoknak. Ez 4 óra 45 perccel hosszabb idő, mint 2017-ben – hívta fel a figyelmet Bartha Lajos, az MNB Pénzforgalmi Infrastruktúrák igazgatóságának ügyvezető igazgatója. A jelentés szerint a tavalyi üzemzavarok közül a leghosszabb két teljes hónapig is fennállt. Az egyik rendszerparaméter hibás beállításából fakadó problémát ráadásul nem is a bank vette észre, hanem az ügyfelek. Bartha Lajos szerint azonban nem egy-két pénzintézet hosszan tartó leállása miatt nő az átlagos elhárítási idő, hanem egy általános jelenségről van szó. Azt is elmondta: a legtöbb pénzforgalmi incidens tavaly is az internetbankokhoz kapcsolódott - az üzemzavarok  fele hatással volt az internetbanki és a mobilbanki rendszerekre is. A meghibásodások korlátozták az ügyfeleket többek között az átutalások elindításában vagy a számlaforgalom lekérdezésében. Tavaly kissé megugrott a hitelesítő SMS-ek kiküldése során fellépő hibák száma: ez 24 esetben okozott üzemzavart. A kártyákhoz és az ATM-ekhez kapcsolódó üzemzavarok az esetek 17 százalékát tették ki. Az ügyfelek ugyanakkor a bankok méretétől függően eltérő problémákkal szembesülhettek: a tíz legnagyobb hazai banknál jellemzően a mobilbankkal, a bankkártyával kapcsolatos problémák fordultak elő, a kisebb pénzintézeteknél viszont inkább az internetes vásárlások során adódtak gondok. A 100 órát meghaladó üzemzavarok jellemzően az alkalmazások hibás működése és a nem megfelelően végzett karbantartás miatt álltak elő. Az összes esetet vizsgálva ugyanakkor az látszik, hogy a hibák legnagyobb része az üzemeltetéshez és a külső szolgáltatókhoz volt köthető. A bankkártyákkal és az ATM-ekkel kapcsolatos problémák jelentős részét különböző hálózati hibák okozták, azok működéséhez ugyanis több, független szereplő - kártyatársaságok, kereskedők, hitelintézetek, távközlési cégek - összehangolt tevékenysége szükséges – olvasható jelentésben.  Kérdés, a fenti helyzet hogyan változik majd a PSD2, azaz a Pénzforgalmi Szolgáltatásokról szóló módosított EU-irányelv teljeskörű bevezetése után. Az ugyanis lehetővé teszi, hogy ne csak bankok nyújthassanak pénzügyi szolgáltatásokat: a bankszámlákhoz szeptember 14-től harmadik fél – például a fintech cégek – számára is hozzáférést kell majd biztosítani. Az unió éppen azért döntött így, mert a pénzügyi szektor nem fejlődött elég gyorsan, a digitális technológiák integrálása lassú volt. Ezért kinyitották a kaput a digitalizációban jártas innovatív cégek előtt. A jegybank szerint a nem banki szereplők piacra lépése várhatóan nagy mértékben emelni fogja az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások színvonalát, ugyanakkor újfajta biztonsági kockázatkezelésre lesz szükség. Az ügyfélszámlákhoz való hozzáférés és az elektronikus fizetés biztonságos kell legyen, hogy az adatlopások és csalások elkerülhetők legyenek. Az erős ügyfél-hitelesítés mellett ezért megfelelő csalás-monitoringot is ki kell alakítani, amely segíti a nem engedélyezett vagy csalárd fizetési műveletek kiszűrését és megakadályozását. A bankoknak azonban úgy tűnik, mindezekkel meggyűlik a bajuk: az Európai Bankhatóságnak már több tagállam is jelezte, hogy egyes szereplők nem képesek határidőre eleget tenni az elvárásoknak. A hatóság úgy döntött: a határidők maradnak, ám a nemzeti felügyeletek saját hatáskörben adhatnak némi haladékot az érintetteknek. Úgy tűnik, a bankok egyébként is hadilábon állnak a határidőre történő teljesítésekkel: az utóbbi hetekben két fontos dátumot is el kellett tolni. A banki ügyfelek teljes körű átvilágítására négy hónap, az azonnali fizetési rendszer bevezetésére 8 hónap haladékot kaptak. Kevésbé kapott nyilvánosságot, de a pénzintézetek egy része - ahogyan a jegybank jelentése fogalmaz - "nem vette komolyan" új adatszolgáltatási kötelezettségeit sem. Az előírt 2019. január 13-i határidőig nem küldték meg a működési és biztonsági kockázatokról, és azok mérséklésére alkalmazott intézkedésekről, ellenőrzésekről szóló átfogó értékelésüket. Pedig ezek az adatok és a belőlük levonható következtetések éppen a várható kockázatokra való felkészülésben adhatnának segítséget.        

Százezren már mobillal fizetnek

Tavaly a mintegy 10 millió bankkártya közül 100 ezret regisztráltak valamelyik bank mobiltárca alkalmazásába. Az aplikációnak köszönhetően a mobiltelefon lényegében úgy működik, mint a bankkártya: a telefon kódjának feloldását követően a készüléket csak hozzá kell érinteni a terminálhoz, és máris megtörténik a fizetés. A mobiltárcákkal lebonyolított forgalom ugyanakkor még mindig alacsony: a teljes hazai forgalmat vizsgálva egy kártyára évente 83 vásárlás jut, egy mobiltárcába regisztrált kártyára viszont csak 34.     

Szerző
Frissítve: 2019.07.08. 17:48

Drágán termeljük a szőlőt, mégis zuhan a magyar bor ára

Publikálás dátuma
2019.07.08. 06:43
Illusztráció
Fotó: RODGER BOSCH / AFP
A szakértők sem nagyon értik.
A belföldön termelt és eladott, oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott fehérborok átlagos feldolgozói értékesítési ára májusban 17,9 ezer forint volt hektoliterenként, bő 20 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban - írta a Világgazdaság hétfőn. A vörös- és a rozéborok közül a földrajzi jelzés nélküli árut hektoliterenként 20,7 ezer forintért, az oltalom alattiakat 25,3 ezer forintért adták el ugyanekkor. Egy évvel korábban e kategóriákban 24, illetve 26 ezer forint volt a hektoliterenkénti ár - írta a lap a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Agrárgazdasági Kutató Intézetének (AKI) adatai alapján. Az AKI elemzése szerint az exportpiacon sem jobb a helyzet: egy hektoliter belföldön termelt és külföldön értékesített OFJ fehérbor átlagára 20,2 ezer forint volt májusban, míg egy évvel korábban még 22,6 ezer forint. Az ugyanilyen jelölésű vörös- és rozéborokat hektoliterenként 23,2 ezer forintért lehetett exportálni, 1500 forinttal alacsonyabb áron, mint 2018 májusában. Szakértők szerint a felsorolt árak megdöbbentően alacsonyak, mert Magyarországon a borszőlő termelési költségei lényegesen magasabbak, mint a nagy bortermelő nyugat-európai országokban.
Szerző
Témák
bor

„Áramvonalasítás”: 18 ezer dolgozót rúghat ki a Deutsche Bank

Publikálás dátuma
2019.07.07. 20:22
Átalakítás alatt: dolgozóinak több mint negyedét küldi el, és költséges áramvonalasításra készül a a Deutsche Bank. A háttérben a pénzintézet hesseni toronyháza látható
Fotó: Boris Roessler /
Eurómilliárdokat költ és tömegeket bocsát el a német pénzintézet, hogy később újra nyereségessé váljon.
A következő három évben 7,4 milliárd eurót felemésztő szerkezetátalakítást hajt végre a Deutsche Bank, és ennek keretében munkavállalói több mint egynegyedét, 18 ezer embert bocsát el.  A legnagyobb német kereskedelmi bank vasárnap, az igazgatótanács ülése után hozta nyilvánosságra történelmének legnagyobb szabású átalakítási tervét, amelynek révén megpróbálja áramvonalasítani tevékenységét és újra stabilan nyereségessé tenni működését. 
Az átalakítás költségei miatt a cégcsoport arra számít, hogy az idei év második negyedévét 2,8 milliárd euró veszteséggel zárja. A pénzintézet július 24-én ismerteti majd a június végéig tartó három hónapos időszak adatait – idézi a Die Welt című konzervatív német lap értesülését az MTI. Négy év óta először tavaly nyereséget termelt a Deutsche Bank, de idén valószínűleg ismét veszteséges lesz a tevékenysége az átalakítási költségek miatt. 
Szerző