Folyamatosan csökken Indonézia területe

Publikálás dátuma
2019.07.08. 06:15
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A folyamat komoly veszélyekkel jár.
Indonézia az utóbbi 15 évben 29 261 hektár szárazföldi területet vesztett a földerózió és a tengerszint emelkedése következtében, ami nagyjából fővárosa, Jakarta méreteinek felel meg - közölte vasárnap a The Jakarta Post című helyi lap a tengeri és halászati ügyek minisztériumának jelentésére hivatkozva. A minisztérium beszámolója szerint az ország évente 1950 hektár tengerparti területet veszít a földerózió miatt, és csak 895 hektárnyi keletkezik természetes üledék lerakódással. A legsúlyosabb a helyzet Jáva szigetén, ahol az ország lakosságának több mint fele él. "A sziget északi partvidéke erős eróziónak van kitéve, ami főleg a hullámzás, az árapály és a széljárás vált ki" - olvasható a minisztériumi jelentésben. A lap szakértőkre hivatkozva hozzáteszi, hogy a helyzetet tovább súlyosbítja a helyi lakosok környezetromboló tevékenysége, így például az illegális homokbányászat és az, hogy mangrove erdőket irtanak ki tejhal tenyészetekhez. A kutatók egyike szerint az emberi beavatkozás nagyobb szerepet játszhat az erózióban, mint a globális felmelegedés hatására emelkedő tengerszint. Az indonéziai kormány becslései szerint az ország 150 milliós lakosságának 60 százaléka a part menti területeken él. A földerózió gazdasági problémát is jelent, hiszen az indonéziai ipar 80 százaléka szintén ezeken a területeken telepedett meg. Szakértők szerint a főváros is veszélyben van. Jakarta évente 10-25 centimétert süllyed, a város 40 százaléka már most a tengerszint alatti magasságon helyezkedik el, ezért fokozattan ki van téve az áradások veszélyének. A legborúlátóbb előrejelzések szerint 2030-ra a város teljesen víz alatt lesz. Az indonéz kormány egyebek mellett ezért is fontolgatja a főváros áthelyezését egy másik szigetre. A legvalószínűbb új helyszín Borneón lenne, Kalimantan tartományban.
Szerző
Témák
Indonézia

Győzött a jobboldal Görögországban

Publikálás dátuma
2019.07.07. 21:24
Kyriakos Mitsotakis
Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
Az exit poll felmérések szerint egyértelműen a jobboldali ellenzéki Új Demokrácia párt nyerte meg Görögországban a vasárnap tartott előrehozott parlamenti választásokat.
Az Új Demokrácia a különféle kutató intézetek szerint a szavazatok 38-42 százalékát szerezhette meg, míg az eddig kormányzó Radikális Baloldal Koalíciója (Sziriza) 26,5-30,5 százalékkal a második helyre szorult. A Reuters hírügynökség szerint ezzel az eredménnyel a Kiriákosz Micotákisz vezette Új Demokrácia 155-167 helyet, vagyis abszolút többséget biztosíthat magának a 300 fős parlamentben. Alekszisz Ciprasz miniszterelnök késő délután felhívta Micotákiszt, elismerte pártja vereségét, és gratulált a győztesnek. Megállapodtak, hogy a kormányváltásra már hétfőn sor kerül, miután Micotákisz leteszi a hivatali esküt az államfő előtt. A telefonbeszélgetés időpontjában a leadott szavazatoknak hivatalosan még csak a 40 százalékát értékelték ki, de az Új Demokrácia győzelme így is egyértelmű, 39,7 százalék a javára, a Sziriza 31,4 százalékával szemben.
Szerző

Macron is Kövesit támogatja

Publikálás dátuma
2019.07.07. 18:06

Fotó: REGIS DUVIGNAU / AFP
A majdani Európai Ügyészség vezetőjének személye azért került újra terítékre, mert az Európai Bizottság másik jelöltje, Jean-François Bohnert lett a francia korrupcióellenes szerv, a Nemzeti Pénzügyi Ügyészség vezetéséért folyó verseny favoritja.
Megállapodott a francia államfővel az Európai Parlament új liberális frakciójának vezetője Laura Codruta Kövesi korábbi román korrupcióellenes főügyész támogatásáról, jelentette be Dacian Ciolos, az immár Renew Europe névre hallgató volt ALDE liberális EP-frakció új vezetője. Ciolos, aki a Manuel Barosso vezette Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa volt 2010-2014 között, majd a romániai technokrata kormányt vezette 2015-2017 között szombaton Facebook-oldalán írt arról, hogy Emmanuel Macron ígéretet tett arra, újrakezdik az európai főügyészi tisztség kapcsán megrekedt tárgyalásokat, abból kiindulva, hogy az Európai Parlament jelöltje Laura Codruta Kövesi. Bár korábban a bukaresti kormányzat ellenezte a román sztárügyész jelölését, hétvégén már Viorica Dancila miniszterelnök sem zárta ki támogatását, elmondása szerint pártja, a kormányzó PSD ezen a héten dönt a kérdésben. A majdani Európai Ügyészség vezetőjének személye azért került újra terítékre, mert az Európai Bizottság jelöltje, Kövesi ellenfele, a reimsi főügyész, Jean-François Bohnert lett a francia korrupcióellenes szerv, a Nemzeti Pénzügyi Ügyészség vezetéséért folyó verseny favoritja. Amint ezt a Népszava megírta, Bohnert franciaországi kinevezése egyben azt is jelenti, hogy kiszáll az európai főügyészi tisztségért folyó versenyből és ezzel a román sztárügyész marad az egyedüli jelölt, hacsak Párizs nem dob be új nevet. Ami nem valószínű, hiszen a kelet-közép-európai országok leginkább épp Macront teszik felelőssé azért, hogy az Európai Unió vezető tisztségei közül egyetlen egy sem jutott ezúttal a később csatlakozott volt vasfüggöny mögötti országoknak, minden kulcsfontosságú uniós posztot nyugat-európai szereplők kaptak meg. Kövesi ugyan kelet-európai, de épp legkevésbé e régió vezetői örülnének megválasztásának. A legkésőbb 2021. elején felálló Európai Ügyészség az uniós pénzek felhasználása kapcsán jelentkező visszaéléseket hivatott vizsgálni, márpedig ilyen esetek zömében épp ezekben az országokban fordulnak elő. Emmanuel Macron beállása a román sztárügyész mögé egyben üzenet is a holland szociáldemokrata Frans Timmermans jogállamiságért felelős EB-alelnök elnöki jelölése ellen lázadó visegrádi négyeknek és más, kormányzati korrupcióval vádolt déli és keleti tagállamok felé. Az Európai Ügyészség egyelőre 22 tagállam együttműködésével áll fel, Magyarország viszont kimarad belőle. A magyar ellenzék egyik követelése az Orbán-kormány felé épp az ország csatlakozása az Európai Ügyészséghez.   
Szerző