Azt hitték az állatorvosok, hogy egzotikus madarat találtak, de valami egészen más volt az oka az állat színének

Publikálás dátuma
2019.07.08. 14:41

Fotó: Jack Chapman / AFP
Érdemes volt odafigyelni az illatokra, így derült ki az igazság.
A Tiggywinkles Wildlife Állatkórház munkatársai először azt hitték, valamilyen egzotikus, élénksárga madarat találtak, amikor egy járókelő egyszer csak beállított hozzájuk ezzel az állattal– írja a Guardian
Ám a madárnak egészen furcsa illata volt, így megmosdatták, ekkor derült ki, hogy az eredeti színe nem ilyen élénk, hiszen egy ezüstsirályról van szó. A madár korábban beleeshetett valamilyen fűszeres indiai ételbe, és feltehetőleg a kurkuma vagy a curry megszínezték tollait. Az állatkórház munkatársai megmosták, és elengedték az egyébként fehéres-szürkés színű madarat.  
Szerző
Témák
madár curry
Frissítve: 2019.07.08. 14:48

Csúnya, de környezetbarát csomagolással küldi a rendelt könyveket egy kiadó

Publikálás dátuma
2019.07.06. 12:12

Fotó: Facebook/Lelkesedés Könyvek
Az interneten rendelt áruk csomagolása nem éppen környezetkímélő: műanyag fólia, papírburok, a dobozt kitöltő, szinte biztosan a szemétben landoló granulátum is érkezik. Egy kis magyar könyvkiadó hadat üzent a kukába kerülő csomagolásnak.
Hulladékba csomagolja a megrendelt és postán küldött könyveket a Lelkesedés Könyvek kiadó – vette észre a Zöld Ipar magazin. Mint a közösségi oldalukon írják, egy korábbi zero waste akcióhoz csatlakoztak, de aztán „úgy maradtak”.
A könyvek szállítás közben így is teljesen biztonságban vannak, ugyanis belső védőcsomagolásként újrahasznosított kartonba kerülnek, amire kívülről használt újságpapírral borítanak be. A kettő összedolgozásához papír alapanyagú ragasztószalagot használnak. A nagyméretű kötetek és albumok esetén még a hagyományos, erős műanyagot használják, és a partnereik buborékos borítékait sem cserélik környezetbarátra. A csomagok címkéit viszont olyan újrahasznosított papírra nyomtatják. Ilyet annak ellenére bőven termelnek, hogy másfél éve nem vásároltak nyomtatópapírt sem. 
Szerző

Nem bírnak a kukások a turistákkal, percenként 34 ezer műanyag palack kerül a Földközi-tengerbe

Publikálás dátuma
2019.07.06. 11:21
Illusztráció
Fotó: Paulo de Oliveira / AFP / Biosphoto
A környező országokban évente 6,6 millió tonna műanyagszemetet válogatás nélkül dobnak ki. A helyzet a turisztikai főszezonban az igazán lesújtó.
Percenként átlag 33 800 műanyag palack kerül a Földközi-tengerbe, elsősorban a partmenti országok hulladékgazdálkodás terén mutatott teljes csődje és felelőtlensége miatt - derül ki a Természetvédelmi Világalap (WWF) hétvégén közzétett jelentéséből. Azt írják,
összességében tehát több mint félmillió tonna műanyag kerül a Földközi-tengerbe minde egyes évben.

Egy kilométer partszakaszon naponta öt kilogramm műanyag szemét gyűlik össze. A leginkább kedvelt úti célok a legszennyezettebbek: Barcelona, Tel-Aviv, Valencia, Velence, a Pó folyó deltája, a marseille-i öböl és Kilikia térsége Törökországban. Mindez arra utal, hogy
a kommunális hulladékfeldolgozás nem tud lépést tartani a mindenhol tárt karokkal várt, és oda leklesen özönlő turisták tömegeivel.

Az üdülőszezonban akár a 200 milliót is elérheti a Földközi-tengeren vakációzók száma, ami a part menti régiókban akár 40 százalékkal is megnövelheti a hulladék mennyiségét - idézte az APA osztrák hírügynökség Axel Heint, a WWF tengerbiológusát.
Amellett, hogy a tengeri élővilágot elpusztítja az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó melléktenger szétszemetelése, a szakértő szerint még az azt előidéző gazdaságban is károkat okoz. A tengerbe kerülő szemét évente 641 millió eurós költséget ró a turizmusra, a halászatra és a tengeri gazdaságra, miközben például
a halászat is hozzájárul a környezetszennyezéshez: a műanyag hulladék 20 százalékát az elhagyott szállítmány és a halászatban használt eszközök teszik ki.

A földközi-tengeri országokban évente keletkező 24 millió tonna műanyag szemétből 6,6 milliót válogatás nélkül dobnak ki: össze sem gyűjtik, illegális lerakókban hagyják vagy egyszerűen csak eldobják.
A környezetbe kerülő műanyag szemét kétharmada Egyiptomból, Törökországból és Olaszországból származik.

A WWF szerint a műanyag szemét kezelését a hulladékra bevezetett kínai importstop is nehezíti; az ázsiai ország ugyanis megelégelte, hogy a világ szemetese legyen. Ellenben Törökország például 2018 óta a világ tíz legnagyobb műanyagszemét-importőre között van, és egyre több szemetet vesz fel Nagy-Britanniából, Belgiumból és Németországból. Törökország az újrahasznosításra fordítható kapacitását nagy részben az importált szemét feldolgozására használja, a külföldről származó hulladékot alaposabban válogatják, mint a hazait, amelyet nem hasznosítanak újra, vagy a legrosszabb esetben egyszerűen csak lerakják valahol.