A Kúria kimondta: lehet fideszes gázlopásnak nevezni a MET ügyleteit

Publikálás dátuma
2019.07.08. 19:00

Fotó: Népszava
A MET azért jelentette fel Tóth Bertalant, mert a Svájcban bejegyzett, de jórészt magyar (illetve korábban orosz) tulajdonú cégről négy sajtótájékoztatón is kemény állításokat tett.
2015-ben kezdődött az a pereskedés, aminek utolsó, jogilag immár támadhatatlan ítéletét a múlt héten postázta a Kúria a MET nevű Svájcban bejegyzett, de jórészt magyar (illetve korábban orosz) tulajdonú energiakereskedőnek, és Tóth Bertalannak, az MSZP elnökének.  A szocialista politikus négy sajtótájékoztatón is kemény állításokat tett a cégről – írja a 444. 
A Kúria döntése szerint helyes és szabályos volt a MET panaszát elutasító első- és másodfokú ítélet is.

A Kúria szerint a MET érvelésével szemben a téma közügy: „A külföldről történő gázbeszerzés, az árak nagysága, 
az elért haszon és a haszon élvezőinek személye (annak megismerhetősége) az állami szerepvállalásra is figyelemmel egyértelműen közérdeklődésre számot tartó kérdés, vagyis közügynek minősül.”

Az indoklásban az olvasható, hogy önmagában ugyan a felperes nem minősül közéleti szereplőnek, de a közügy vitatása kapcsán a tűrési kötelezettsége gyakorlatilag a közéleti szereplőjével azonos. „A Kúria szerint a jelen esetben a gázellátás gyakorlata közérdeklődésre számot tartó ügynek minősül, ezért a véleménynyilvánítás korlátjának gyakorlatilag csak a gyalázkodás tilalma minősül.
Nem lehet a Kúria feladata az, hogy politikusi véleményeket értékeljen, vagy arról foglaljon állást, hogy a felperes konkrét gazdasági szerepvállalása mennyiben volt közgazdaságilag indokolt, vagy sem”

– tehát Tóthot megilleti a véleményszabadság. A Kúria szerint a lopás szó használata is belefért, mert 
„a »lopás« kifejezés a Kúria szerint is erőteljes minősítése egy gazdasági folyamatnak abban a körben, hogy a keletkezett haszon nem az állami vagyont vagy a fogyasztókat, hanem egy magáncéget illetett meg.

Ez a körülmény a véleménynyilvánítás szintjén akár ilyen erőteljesen is kritizálható.”
Szerző

TEV: Egyre többen tagadják a holokausztot

Publikálás dátuma
2019.07.08. 18:11

Fotó: ANDREAS SOLARO / AFP
A felmérés szerint változatlanul 55 százalék ért egyet azzal, hogy „le kéne venni ezt a témát a napirendről”.
Érdemben nem változott az antiszemita előítéleteket elfogadók aránya a magyar társadalomban, de a Holokauszt tagadók és relativizálók aránya évről-évre nő – derül ki a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) megbízásából, a Medián Közvéleménykutató közreműködésével készített „Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban 2018” felméréséből. A TEV közleményében az áll: hetedik alkalommal teszik közzé a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet közreműködésével, azonos módszertannal készült éves felmérést, melyből kiderül, hogy a tavalyi évhez képest kimondottan pozitívan változott a magyar lakosság körében Izrael megítélése. A teljes lakosság körében nőtt azoknak az aránya, akik pozitívan tekintenek Izraelre (3 százalékról 9 százalék), míg elenyészően nőtt azoknak az aránya, akik negatívan tekintenek a zsidó államra (4 százalékról 5 százalék). A teljes népesség körében továbbá csökkent azoknak az aránya, akik szerint az itt élő zsidók lojálisabbak Izraelhez, vagy akik szerint Izrael agresszor lenne a palesztinokkal szemben. Eközben viszont nőtt azoknak az aránya, akik szerint Izrael jogos önvédelmi harcot vív. Ezek mellett a lakosság fele úgy látja, hogy a zsidók Nyugat-Európa egyes országaiban nagyobb fenyegetettségnek vannak kitéve, mint Magyarországon. A kutatás érdekes, további értelmezést igénylő tanulsága, hogy a mérsékelten antiszemita válaszadók bizonyultak a leginkább megértőnek Izrael önvédelmi harcával kapcsolatban.
Gyakori vitatéma, hogy mennyire növelte az antiszemitizmust az úgynevezett Soros-kampány. A zsidóságról a teljes lakosság körében változatlanul csupán 1 százaléknak jut eszébe Soros György. Érdekes, hogy az erősen antiszemita attitűdöt mutató megkérdezettek, illetve a Jobbik szavazói között is csupán elenyészően nagyobb ennek az asszociációnak az aránya: mindössze 2 százalék – álla  közleményben. Arra a kérdésre, hogy mi jut eszébe Sorosról, a teljes lakosság körében változatlanul 2 százalék gondolt a zsidóságra. Ez a szám azok között a legmagasabb, akiknek a zsidósággal kapcsolatban negatív előítéleteik mutathatóak ki, de körükben is csupán 5 százalék asszociált a zsidóságra az üzletember nevét hallva. Az antiszemiták közül többen asszociáltak egyéb negatív, a nyilvánosságban negatív konnotációval bíró kifejezésekre is (migránsok, hazaárulás, hatalom, stb.).
Ugyanakkor különösen negatív képet és tendenciákat mutat a holokauszt tagadásának és relativizálásának elfogadottsága a társadalomban. 2006 óta soha nem volt ilyen magas azoknak az aránya, akik szerint a koncentrációs táborokban sosem voltak gázkamrák (15 százalék), a holokauszt nagy részét a zsidók csak utólag találták ki (21 százalék), illetve a zsidó áldozatok száma sokkal kevesebb volt, mint állítják (26 százalék). Mind a három kategóriában a valaha mért legmagasabb értéket mutatnak az egyetértő válaszadók. Változatlanul 55 százalék ért egyet azzal, hogy ennyi évtizeddel a holokauszt után már „le kéne venni ezt a témát a napirendről”. Érdekes módon azonban a 2017-es 42 százalékhoz képest tavaly 50 százalék értett egyet azzal, hogy többet kellene tanulni a holokausztról. A Tett és Védelem Alapítvány 2013 óta rendszeresen közzéteszi havi antiszemita gyűlölet-bűncselekmények és incidensek monitoringjelentését is. A közelmúltban megjelent 2018-as éves jelentés alapján kijelenthető, hogy csökkent a hazai gyűlöletcselekmények száma: míg 2017-ben 37 ilyen eset került regisztrálásra, tavaly ez a szám 32 volt, melyek közül 3 esetben személy elleni támadás, 10 rongálás és 19 gyűlöletbeszéd-cselekmény került megkülönböztetésre. 
Szerző
Frissítve: 2019.07.08. 18:12

Hiába használták fel a kamupártok jogtalanul az adataikat, a nyomozást felfüggesztik

Publikálás dátuma
2019.07.08. 18:04

Fotó: Népszava
Egyenválaszt kaptak a feljelentők a rendőrségen.
A móri Tóth Péter még 2018 áprilisában tett feljelentést, mert tíz különböző kamupárt ajánlóívén találta meg jogtalanul a nevét és adatait, amikor a helyi választási irodánál élt a lehetőséggel, és ellenőrizte magát az íveken – idézi fel az Index. A Momentum képviselőjelöltjeként induló Tóth egy évvel feljelentése után kapott levelet a Székesfehérvári Rendőrkapitányságtól, amiből a portál szerint kiderül: 
felfüggesztik ügyében a nyomozást.

Pontosan ugyanez történt a budapesti 5. számú választókörzetben is, ahol a Fidesz és Lévai Katalin pártjának ajánlóívein 341 ajánlás egyezett – csak épp más volt az aláírás a neveknél. Ugyanez a válasz érkezett az ügyben, amelynek lényege, hogy 
„az elkövető kiléte azonosíthatatlan, ezért nem nyomoznak tovább”.

Az esetek egyébként nem egyediek, mint a HVG korábban megírta, összesen 256 feljelentés történt  az országgyűlési választás után az aláíráshamisítások miatt, és
az esetek kevesebb mint felében indult nyomozás, amikből májusig kettő jutott el a vádemelésig.

Szerző
Frissítve: 2019.07.08. 20:17