Kész az EU terve a megállapodás nélküli Brexit utáni pénzügyi kármentésre

Publikálás dátuma
2019.07.09. 14:43

Fotó: MICHELE TANTUSSI / AFP
A rendkívüli költségvetési intézkedések célja a kármentésen túl, hogy ne változzon a 2019-es uniós költségvetés finanszírozásából a maradó 27 tagállamra eső rész.
Az Európai Unió Tanácsa rendkívüli intézkedéseket fogadott el az unió 2019-es költségvetésének végrehajtására és finanszírozására vonatkozóan a britek megállapodás nélküli kilépésének esetére. Erről szóló közleményükben aláhúzták, az intézkedések célja, hogy ne változzon a 2019-es uniós költségvetés finanszírozásából az unióban maradó 27 tagállamra eső rész, valamint, hogy mérsékeljék a megállapodás nélküli Brexitnek a finanszírozásra gyakorolt hatását, amely számos területet érinthet, köztük például a kutatást és a mezőgazdaságot.
Az intézkedés azt kívánja elkerülni, hogy az Egyesült Királyságban letelepedett emberek és szervezetek, valamint az uniós pénzekből részesülő egyéb kedvezményezettek kárt szenvedjenek.

Az intézkedéseknek köszönhetően az unió továbbra is teljesíthet kifizetéseket az Egyesült királyságban élő kedvezményezettek részére a kilépés időpontja előtt aláírt szerződések, illetve meghozott határozatok alapján mindaddig, ameddig az Egyesült Királyság befizeti a megállapított hozzájárulását az EU 2019-es költségvetésébe.
Az Európai Parlament április 17-én egyetértését adta e rendkívüli helyzetre szóló kerethez. Az uniós tagországok szakpolitikusai leszögezték, a megállapodás nélküli Brexit esete nem változtat azon az alapelven, hogy az unióban maradó 27 országnak és az Egyesült Királyságnak egyaránt teljesíteniük kell azokat a pénzügyi kötelezettségvállalásokat, amelyeket közösen tettek. A rendkívüli helyzetre szóló keret értelmében
  • az Egyesült Királyságnak írásban kell megerősítenie, hogy be fogja fizetni a 2019-es elfogadott uniós költségvetés finanszírozásához való hozzájárulását; illetve
  • továbbra is el kell fogadnia az uniós programok és fellépések tekintetében szükséges kontrollokat és ellenőrzéseket, és teljesítenie kell az uniós költségvetésbe való első befizetést a kilépése utáni időszakra vonatkozóan.
Ezen kívül a rendkívüli intézkedések azt is lehetővé tennék, hogy az uniós tagállamokban letelepedett olyan kedvezményezettek, akiknek a támogathatósága az Egyesült Királyság uniós tagságának a függvénye, továbbra is részesülhessenek finanszírozásban, ha a vonatkozó jogi szerződéseket és határozatokat az Egyesült Királyság kilépése előtt írták alá, illetve fogadták el.
A rendkívüli helyzetre szóló keret alkalmazása megszűnne, ha az Egyesült Királyság nem folytatná a befizetéseket, illetve ha a kontrollok és ellenőrzések végrehajtása terén jelentős hiányosságokra derülne fény.

Mindez nem érinti a megállapodás nélküli Brexit esetén kötendő azon megállapodást, amely az EU és az Egyesült Királyság közötti pénzügyi elszámolásról rendelkezne, és amelynek az Egyesült Királyság uniós tagságából fakadó összes kölcsönös kötelezettségre ki kellene terjednie.
A Brexittel foglalkozó április 11-i ülésén az Európai Tanács - az Egyesült Királyság kérésére és vele egyetértésben - október 31-ig meghosszabbította az Egyesült Királyság kilépésének eredetileg március végén lejárt határidejét.

Leginkább szövetségesekre tekintenek veszélyforrásként a törökök

Publikálás dátuma
2019.07.09. 12:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Furcsa kettősség rajzolódik ki Törökországban: miközben a törökök alapvetően nem bíznak a Nyugatban, mégis a NATO-tagság elkötelezett hívei és többségében még mindig támogatják a csatlakozást az Európai Unióhoz – derült ki Kadir Has Egyetem nemrégiben közzétett kiterjedt közvélemény-kutatásából.
A felmérés egyik megdöbbentő eredménye, hogy a megkérdezettek szövetségesekre tekintenek a legfőbb veszélyforrásként. Idén már 81,3 százalék nevezte meg az Egyesült Államokat fenyegetésként, ami 20 százalékos növekedés az előző évhez képest. Jól jelzi a vita eldurvulását, hogy négy évvel ezelőtt még csak a válaszadók harmada tartott az amerikaiaktól. A válaszadók „terrorellenes harcot” és a „szíriai kurdok támogatását” nevezték meg a bizalmatlanság legfőbb okaként, de alighanem szerepe lehet benne a romló gazdasági helyzetnek is, amelyért a politika gyakran külföldi erőket, köztük Washingtont vádolja. A második helyezett e tekintetben Izrael (70,8), majd újabb két NATO-tag, Franciaország (65) és Anglia (62,8) következik. A számok tükrében azt hihetnénk, hogy megrendült a bizalom a katonai szövetségben is, de ellenkezőleg, 60,8 százalék a NATO-tagság híve. Még akkor is, ha közben Törökország keletre sokkal jobb szemmel tekint, a baráti országok között például Azerbajdzsán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán állnak az élen. Oroszországra ugyanakkor inkább, mint „stratégiai partnerre”, semmint szövetségesre néznek. Érdekes az is, ahogy a törökök önmagukat értékelik. A megkérdezettek harmada „iszlám országként” írta le hazáját, 28,5 százalék szerint Törökország „egyedi” (ez az opció először tűnt fel a választási lehetőségek között), de csak 17,6 százalék tekintett az országra európaiként, és 16,3 százalék közel-keletiként. Ennek ellenére a többség (61,1) százalék támogatja a csatlakozást az Európai Unióhoz, sőt az arány még nőtt is az előző évhez képest. Abban is egyetértés van, hogy a tárgyalásokat nem szabad leállítani, viszont a megkérdezettek alig ötöde bízott abban, hogy 5-10 éven belül reális esély van a tagságra. Beszédes adat még, hogy évről évre nő az elégedetlenség a szíriai menekültekkel kapcsolatban is. Idén már 67,7 százaléknak nem tetszett a jelenlétük, és nem engedne be több menekültet. 
Szerző

Úton a szavazócédulák: csúcspontjára érkezett a tory vezetőválasztási kampány

Publikálás dátuma
2019.07.09. 10:45

Fotó: FRANK AUGSTEIN / AFP
A konzervatív elvtársak hagyományosan gyorsan postára adják voksukat, így két héttel a finis előtt kell meggyőzni őket.
Ma az ITV kereskedelmi csatorna, pénteken pedig a közszolgálati BBC sugároz vitát a Konzervatív Párt vezetői címéért folytatott verseny döntőjébe jutott Boris Johnson és Jeremy Hunt között. Míg az előbbi vonakodása miatt nehezen összejött konfrontáció első része az első és utolsó közvetlen párbajt tartalmazza a kormányfői cím aspiránsai között, a másodikban egymást követő interjúkban szólal meg a volt és jelenlegi külügyminiszter. A The Times napilap által rendelt legfrissebb közvélemény-kutatás szerint Theresa May utódlásának kérdése már eldőlt, noha a szavazócédulák még csak most kerültek postázásra. A YouGov pollja földcsuszamlásszerű Boris Johnson-győzelmet vetít előre. Míg London kétszer is közvetlenül megválasztott főpolgármestere 74 százalékon áll, Jeremy Hunt részesedése szerény 26 százalék. Nem véletlen, hogy a korábbi kulturális, majd egészségügyi miniszter azt kérte a mintegy 160 ezer párttagtól, a szokásoktól eltérően ne küldjék vissza postafordultával szavazatukat, hanem „várják meg, amíg ő és Boris akcióba lendül a tévéviták során. Próbálják ki előbb, mibe mennek bele, mit vásárolnak meg?”. A tory tagság körében szinte megmagyarázhatatlanul népszerű Boris Johnson vonzerejének minden korábbi legendás bakija és zűrzavaros magánélete ellenére láthatólag az sem ártott, hogy két héttel ezelőtt dél-londoni szomszédai kihívták a rendőrséget, annyira aggódtak a barátnője, Carrie Symonds kommunikációs szakértő és közte kialakult hangos veszekedés miatt. Három évvel az Európai Unió elhagyásáról döntött népszavazás után még mindig a Brexit végrehajtásáról folyik a legszenvedélyesebb vita. Míg a már a referendumot megelőző kampányban is a kilépésért küzdő Johnsonról a közvélemény-kutatás megkérdezetteinek 90 százaléka hiszi el, hogy kész megállapodás nélkül is hátat fordítani Brüsszelnek, Hunt elszántságáról csak 27 százalékuk van meggyőződve. A -no-deal” visszatérő felvetése eleve furcsa annak fényében, hogy a parlament többször is elutasította a szabályozatlan „kizuhanás” elvi lehetőségét. Míg „BoJo” számára az október 31-i határidő „élet és halál kérdése”, Hunt szeptember végéig várna annak megítélésével, vajon lehetséges-e dűlőre jutni az EU-val, vagy bele kell törődni a rendezetlen távozással. Johnson korteshadjáratának egyik legutóbbi állomásán, Darlingtonban a bevándorlás híveként állította be magát. Felszólalásában kifejtette, milyen „csodálatos történet a bevándorlóké, akik alkalmazkodtak a szigetország életéhez és részt vettek a nemzeti kultúra formálásában. Meg kell változtatni viszont azt az állapotot, hogy az ország, sőt még London egyes részeiben is sokan nem beszélnek tökéletesen angolul. Ahhoz, hogy meg tudjanak élni és britnek érezzék magukat, meg kell tanulniuk a nyelvet”. Boris Johnson nem rejtette véka alá, mekkora anyagi és irodalmi áldozatot hoz politikai küldetése érdekében. Mint mondta, „sokkal több pénzt kereshetne, ha nem lenne főállású politikus”. A kormányfői tisztség elnyerését követően várhatóan le kell mondania a The Daily Telegraph-ban hétfőnként megjelenő, évi 275 ezer fontos, közel százmillió forintos zsebpénzt biztosító publicisztikájáról. Amit azonban „kifejezetten gyászol”, az a Shakespeare-ről készülő könyve. A jelenlegi körülmények között ezt nem tudja egyhamar befejezni. Boris Johnson legutóbbi, 2014-es kötete reménybeli nagy elődje, Sir Winston Churchill életpályáját dolgozta fel. Az egykori maradáspárti Jeremy Hunt nottinghami fellépésén rokonszenvet vívott ki azzal az ígéretével, hogy kész meghívni Boris Johnsont egy általa alapított kormányba, vagy elfogadni külügyminisztériumi elődje invitálását a kabinetbe. A skóciai Perthben kampányolva Johnson és Hunt egyaránt kizárta egy második függetlenségi népszavazás lehetőségét, állást foglalva Nagy-Britannia és Észak-Írország egységének megőrzése mellett. Boris Johnson a mindeddig legjelentősebb, másfél milliós nagyságrendű részvétel mellett lezajlott Pride felvonulás kapcsán védekezésre kényszerült korábbi félresikerült, tréfásnak szánt, rasszistának bizonyult megjegyzései miatt. Ezúttal átgondoltan fogalmazva ígéretet tett, hogy az általa képviselt „modern brit kultúrában mindenki becsülni és szeretni fogja egymást, keresztényi és nem-keresztényi szellemben egyaránt”. A szavazás végeredményének július 23-i közzététele után egy nappal később lehet új kormányfője az Egyesült Királyságnak. Egyelőre vita tárgya, megkezdődhet- e egy nappal később a parlamenti képviselők hosszú nyári szabadsága, illetve egy bizalmatlansági indítvány nem vet- e gyors véget az új miniszterelnök karrierjének? A toryk jelenleg háromfős munkatöbbséggel rendelkeznek.