Pénzmosás elleni tanácsot hoz létre a kormány

Publikálás dátuma
2019.07.10. 09:40

Fotó: Shutterstock
A testület szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart majd ülést.
A kormány létrehozza a Pénzmosás Elleni Koordinációs Tanácsot az európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem koordinálása jegyében. Az erről szóló kormányhatározat szerint a tanács javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző testületként működik majd. Az MTI összefoglalója szerint a határozatban a kormány felhívja az érintetteket, hogy 2019. augusztus 31-éig gondoskodjanak a tanács tagjainak, illetve állandó meghívottjainak kijelöléséről. A tanács elnöke a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter államtitkára lesz. A tanács szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést, amelyet az elnöke hív össze és vezeti, rendkívüli ülést bármely tag kezdeményezhet az elnöknél az indok egyértelmű megjelölésével. A tanács elnöke a működés részletes szabályait ügyrendben állapítja meg a tagok véleményének kikérését követően. A tanács működési feltételeiről a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter gondoskodik, az operatív feladatokat a szakmai titkársága látja el.
A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint a testület tagja lesz:
  • a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter,
  • a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszter,
  • a külpolitikáért felelős miniszter,
  • az igazságügyért felelős miniszter,
  • a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter,
  • a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért felelős miniszter,
  • a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter,
  • a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője,
  • az országos rendőrfőkapitány,
  • az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója,
  • a Terrorelhárítási Központ főigazgatója,
  • a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ főigazgatója,
  • az Információs Hivatal főigazgatója,
  • a Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója,
  • a Szerencsejáték Felügyelet elnöke,
  • a kereskedelmi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízott,
  • a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének vezetője,
  • és a Központi Statisztikai Hivatal elnöke
által kijelölt személy. A kormány emellett felkéri 
  • a Magyar Nemzeti Bank elnökét,
  • a legfőbb ügyészt,
  • az Országos Bírósági Hivatal elnökét,
  • a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnökét,
  • a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét,
  • és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét,
hogy delegáljon képviselőt a Tanácsba. A delegáltak állandó meghívottként vesznek részt az üléseken.
Szerző
Témák
pénzmosás

Nincs elég járőr a megyeszékhelyek háromnegyedében

Publikálás dátuma
2019.07.10. 09:31

Fotó: Népszava
Tizennégy városban dolgozik kevesebb járőr, járőrvezető és járőrparancsnok, mint kellene.
A megyeszékhelyek háromnegyedében, tizennégy városban kevesebb járőr, járőrvezető és járőrparancsnok dolgozik, mint kellene – írja a 24.hu, akik közérdekű adatigénylést nyújtottak be az üggyel kapcsolatban.  A portál összeállításából kiderül, hogy:
  • ha a százalékos arányokat nézzük, Egerben csökkent a leginkább a járőrök létszáma. 2014-ben még 117 státusz volt, ma 105-van, de csak 85 betöltött ezek közül.
  • Miskolcon (ahol a megyeszékhelyek közül messze a legtöbb, 208 járőr dolgozik) mindössze hét álláshely nincs betöltve, és a rendelkezésre álló státuszok száma is csak hárommal csökkent öt év alatt (215-re),
  • Salgótarjánban pedig – Debrecenhez, Szekszárdhoz és Szombathelyhez hasonlóan – nincs járőrhiány.
  • Tatabányán viszont az 52 státuszból csak 39-et tudnak betölteni, vagyis az állások negyede üres.
  • Szolnokon huszonöttel kevesebb járőr dolgozik, mint öt évvel ezelőtt, amikor 110 járőr, járőrvezető, járőrparancsnok teljesített szolgálatot. A betölthető státuszok számát időközben 101-re csökkentették, de csak 85 járőr van állásban.
  • Bács-Kiskun megye székhelyén kettővel, Békés legnagyobb városában hattal több a járőr, mint 2014-ben.
  • Debrecenben pedig kilenccel.
  • Szombathelyen ez idő alatt 103-ról 116-ra,
  • Győrben 111-ről 125-re nőtt a járőrök száma, igaz Győrben a státuszok számát ennél is nagyobb ütemben emelték, most 141 álláshely van, vagyis 16 betöltetlen.
  • Szekszárdon viszont különös a helyzet: a 61 meglévő státuszra 81 járőr jut.
A portál kérdésére, hogy milyen átszervezésekkel, helyettesítésekkel oldják meg a létszámhiányt, azt válaszolták, hogy a rendőrfőkapitányságok és a megyei kapitányságok járőrei, járőrvezetői és járőrparancsnokai mellett a körzeti megbízottak, valamint a Készenléti Rendőrség munkatársai is részt vesznek a közrend biztosításában.
Szerző
Témák
rendőrjárőr

„Kegyetlen színjáték” a röszkei zónában

Publikálás dátuma
2019.07.10. 08:15
Képünk illusztráció
Fotó: Segesvári Csaba / AFP
Az utóbbi egy évben 14-szer kötelezte a strasbourgi emberi jogi bíróság a magyar államot, hogy haladéktalanul adjon enni a zónákban lévő embereknek.
"Abban az országban, ahol egyik napról a másikra alkotmányt módosítanak és milliárdokat tudnak elvenni valakitől vagy odaadni valakinek, elképesztő cinizmus úgy tenni, mintha a kormánynak semmi köze nem lenne a saját rendeletéhez. Ami a déli határnál lévő tranzitzónában zajlik, az egy furcsa, kegyetlen színjáték." A többi között ezt mondta lapunknak Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa azután, hogy Szél Bernadett független képviselő feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a „tranzitzónában napi rutinná vált éheztetés miatt”. Zádori emlékeztetett: az utóbbi egy évben 14-szer fordultak a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, és minden esetben arra kötelezték a magyar államot, hogy haladéktalanul adjon enni a zónákban lévő embereknek. A problémát egy tavaly július óta hatályos szabály okozza. Ez alapján több esetben nem adtak ételt azoknak a menedékkérőknek, akiknek a kérelmét elfogadhatatlanság miatt elutasították, de ők ez ellen fellebbeztek. (A kérelmet a magyar gyakorlat szerint akkor elfogadhatatlan, mert a menedékkérő biztonságos tranzitországon, például Szerbán haladt át.) A hatóságok ilyenkor már nem menekültügyi, hanem idegenrendészeti eljárásként kezelik az ügyet, így a kismamákat és a gyerekeket kivéve nem kötelesek ellátást biztosítani. – A tranzitzónában lévők börtönkörülmények között élnek, pedig semmilyen jogsértést nem követtek el, hiszen épp a magyar kormány jelölte ki a zónákat, hogy ott legálisan adhassák be a kérelmeket – mondta Zádori Zsolt, hozzátéve: akár változik a kormányrendelet, akár nem, ételt adni kell az ott lévőknek. Lapunk kérdésére a Belügyminisztérium a napokban azt írta: „a tranzitzónákban elhelyezettek a menekültügyi eljárás végleges lezárásig jogosultak ellátásra (étkezés, egészségügyi ellátás, szállás, oktatás stb.)”. Azzal kapcsolatban, hogy Szél Bernadett a múlt héten említést tett egy, a tranzitzónában lévő, 10 éves agydaganatos kislányról is, a minisztériumi válaszban azt írták: a menekültügyi hatóság ténylegesen folytatott eljárást egy 7 fős család kérelme ügyében, az egyik gyereket Szerbiában tavaly megoperálták. A szülők azonban a szerbiai orvosi kezelést januárban felfüggesztették, és márciusban beléptek a tranzitzónába. Magyarországon „a gyermek egészségügyi ellátása folyamatos, édesapja kíséretében naponta kétszer kap orvosi kezelést”, illetve engedélyezték a családnak, hogy más befogadó intézménybe kerüljenek.