Műszaki hiba miatt állt egy ideig a forgalom a londoni Gatwick repülőtéren, Budapestre tartó gép is ott ragadt

Publikálás dátuma
2019.07.10. 21:32
Gatwick
Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
Fél nyolc helyett negyed egykor érkezik a WizzAir járata.
A forgalomirányítási rendszer meghibásodása miatt teljesen leállt egy időre szerda este a forgalom a londoni Gatwick repülőtéren. A második legforgalmasabb, Londontól délre fekvő brit légikikötő először azt a tájékoztatást adta, hogy a zárlat brit idő szerint legalább 21 óráig - közép-európai idő szerint 22 óráig - tart, de helyi idő szerint fél 8 után nem sokkal újraindulhatott a forgalom. A késések azonban a zárlat áthúzódó hatásai miatt továbbra is jelentősek. A Wizz Air légitársaság Budapest és Gatwick között közlekedő szerdai esti járata, amelynek a menetrend alapján brit idő szerint 19:35 órakor kellett volna leszállnia a londoni repülőtéren, a Gatwick járatinformációs rendszere szerint hajnali negyed 1-kor várható. A leállás idején több járatot töröltek, illetve érkező repülőgépeket más repülőterekre irányítottak át. A Gatwick repülőtér továbbra is azt tanácsolja az utazóknak, hogy ellenőrizzék légitársaságuknál, indul-e járatuk. A tájékoztatás nem tér ki arra, hogy pontosan milyen meghibásodás történt, csak annyit említ, hogy a repülőtéri irányítótoronyban volt a probléma. Gatwick repülőterét decemberben, a karácsony előtti legnagyobb csúcsforgalom idején másfél napig zárva kellett tartani, miután drónok berepülését észlelték a légikikötő területére. Az akkori lezárás miatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Az átirányítások és járattörlések 140 ezer utast érintettek. Gatwick repülőterén - amely a világ legforgalmasabb egypályás nemzetközi légikikötője - tavaly 45,6 millió utas fordult meg.  
Szerző

Környezetbarát szívószál ölt meg egy nőt Angliában

Publikálás dátuma
2019.07.10. 16:28
Képünk illusztráció
Fotó: Pexels
Végzetes agysérülést szenvedett egy brit nyugdíjas, akinek a szemébe fúródott egy pohárhoz rögzített fém szívószál.
Egyre többen használnak rozsdamentes fémből készült szívószálat műanyag helyett. Ez ugyan környezetet kímélő megoldás, nem veszélytelen. A dél-angliai Poole városában egy 60 éves nő olyan szerencsétlenül esett el a konyhájában, hogy a poharához rögzített fém szívószál a szemét átszúrva agysérülést okozott. Bár a férje azonnal hívta a mentőket, a nő másnap a kórházban meghalt - írta a Telegraph cikke alapján a 444.hu
Elena Struthers-Gardner, a díjnyertes zsoké fiatalon egy balesetben olyan gerincsérülést szenvedett, amitől később gyakran elvesztette az egyensúlyát és sokszor el is esett.
Szerző

Trumpnál csak üzlet a szövetség

Publikálás dátuma
2019.07.10. 16:27

Fotó: Kevin Dietsch / AFP
Az ellenségem barátja még lehet az én barátom is, főleg ha eleget fizet érte – nagyjából így summázható, hogy kedd este a Fehér Házban találkozott Donald Trump amerikai elnök és Tamím bin Hamád Al Táni katari emír.
Az apró, ám dúsgazdag Katar egészen különleges helyzetben van. Egyrészt közel áll az Egyesült Államok térségbeli fő riválisához, Iránhoz, ami miatt Washington arab szövetségesei Szaúd-Arábia vezetésével immár két éve kereskedelmi blokád alatt tartják az országot. Másrészt viszont Katar ad otthont az egyik legfontosabb közel-keleti amerikai katonai bázisnak, ahol tízezer amerikai katona állomásozik. Nem utolsó sorban pedig Doha fontos kereskedelmi partner, jelentős fegyvervásárló is. Tudják persze Katarban is, hogy Trump jóindulatához a zsebén át vezet az út, így a katari emír ezúttal is zsíros, egyes források szerint több milliárd dollár értékű üzletekkel érkezett Washingtonba. Kérdés, hogy a különleges kapcsolatot fel lehetne-e használni többre, például közvetítésre a szemben álló felek között? „Mindkét állam megfelelő alany a közvetítő szerep betöltésére, és valamilyen formában be is töltötték azt. Az iráni-amerikai és katari-szaúdi koalíció konfliktust nem a mediátor hiánya miatt nem sikerült kezelni, hanem a megegyezésre való politikai szándék hiánya miatt” - válaszolt lapunk felvetésére Szalai Máté. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója emlékeztetett, az amerikai-iráni viszony kapcsán Katar (Ománhoz és Irakhoz hasonlóan) igyekezte felvenni a közvetítő szerepét, és láthatóan aktív diplomáciai tevékenységet folytatott mindkét féllel az elmúlt hónapokban, azonban úgy tűnik, hogy Washington és Teherán még nem akarnak leülni egymással tárgyalni. „A katari-szaúdi viszonyban több forrás szerint is az Egyesült Államok aktívan fellépett a válság elején, hogy ne eszkalálódjon a konfliktus, azonban azóta nem sikerült érdemi előrelépést elérni” - tette hozzá. A szakértő rámutatott, hogy a katari válság kitörése óta Tamím emír már 2018 áprilisában is találkozott Trumppal, tehát a szaúdi koalíciónak nem sikerült aláásnia az amerikai-katari kapcsolatokat. „Mára már egyértelmű, hogy az amerikai elnök néhány Katar-ellenes megjegyzése ellenére a katari-amerikai kapcsolatok stratégiai értéke nem csökkent Washington szemében. az amerikai haderő és a NATO továbbra is használja a Katarban található al-Udeid légibázist, láthatóan pedig Washington felhasználja Dohát más szereplőkkel való kommunikációjának elősegítésére. A katari portfólió kapcsán tehát nem érvényesül az amerikai külpolitikában a szaúdi érdekek prioritásként való kezelése, amely más ügyekben számos elemző szerint megfigyelhető” - vélekedett Szalai Máté. Éppen a katari emír látogatása után időzítve beszélt arról Joseph Dunford tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, hogy szeretnének koalíciót kovácsolni az Irán és Jemen környéki tengerek ellenőrzésére, miután több rejtélyes szabotázsakció is történt az utóbbi időben. Egyelőre kérdéses, hogy ebben az amerikai vezetésű misszióban ki venne részt, Washington számíthat-e például Doha támogatására?
Szerző