Kiadták a figyelmeztetést – Zivatarokat és jégesőt hozhat a csütörtök

Publikálás dátuma
2019.07.11. 07:07
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 27 fok között alakul, késő estére 16, 21 fokra hűl le a levegő.
Csütörtökre BékésBorsod-Abaúj-ZemplénHajdú-Bihar, Heves, NógrádSzabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyére is elsőfokú figyelmeztetést adott ki a zivatarok veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Az érintett terülteken szélerősödés, jégeső is előfordulhat. Az előrejelzés szerint a Nyugat-Dunántúlon és az északkeleti megyékben több lesz a felhő, máshol viszont több órára kisüt a nap, ám nem lesz zavartalan a napsütés. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 27 fok között alakul, késő estére 16, 21 fokra hűl le a levegő.
Szerző

Világháborús bombát találtak a rákospalotai állomáson, vasúti korlátozások várhatóak

Publikálás dátuma
2019.07.11. 06:56
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A robbanószerkezet hatástalanítása akár három órát is igénybe vehet.
Szerda este Rákospalota-Újpest állomás vágányfelújítási munkálatai közben éles, II. világháborús bombát találtak – írja a Mávinform. A hatóság tájékoztatása szerint a robbanószerkezetet előreláthatóan csütörtökön hatástalanítják, amely akár három órát is igénybe vehet. Napközben emiatt várhatóan le kell majd zárni Rákospalota-Újpest állomást a vonat- és utasforgalom elől, a vonatközlekedést jelentősen korlátozni kell a Budapest–Vác–Szob és a Budapest–Veresegyház–Vác vonalon. A pontos részleteket a tűzszerészeti szolgálat és a rendőrség határozza meg, a vasúttársaság pedig az ismeretek birtokában kidolgozza a vonatforgalmi korlátozásokat, az utasok elszállítását. 
Szerző

Izgalmi állapotban vannak a bizonytalanok

Publikálás dátuma
2019.07.11. 06:30

Fotó: Népszava
73 százalékos lenne a részvétel a választáson, ha most tartanák.
Hiába ütött be a nyár, a polgárok politizálási kedve töretlen, a Népszava megbízásából dolgozó Publicus Intézet azt mérte, hogy a szavazók 73 százaléka özönlene az urnákhoz (legalábbis ezt állítja), ha most vasárnap lennének a választások. A magas részvételi hajlandóság nem csoda: a gyakorlatilag januártól május végéig tartó EP-kampány után egyik párt sem engedte pihenni híveit. Orbán Viktor az uniós posztosztási manőverekkel katalizálja táborát, az ellenzék pedig az előválasztással és a helyben formálódó összpárti szövetségekkel mozgósít. Ennek köszönhetően a Fidesz szavazóinak 85 százaléka bármikor hajlandó lenne voksolni. Az ellenzéki pártok támogatói is hasonlóan túl vannak húzva: a leglelkesebben (96 százalékos arányban) a momentumosok sereglenének a szavazófülkébe, illetve a DK-sok, akiknek 83 százaléka kész szavazni. A legkevésbé a szocialista bázis pörög – biztosra csak 59 százaléka mondja, hogy elmenne szavazni. Igaz, az MSZP hívek további 29 százaléka állítja, hogy azért valószínűleg elmenne. A szocialisták enerváltsága valószínűleg az EP-választás eredményeinek tudható be, a bázis az előválasztás hatására (amikor Karácsony Gergely a főpolgármester-jelöltségi versenyben maga mögé utasította a DK által támogatott Kálmán Olgát) ugyan némiképp regenerálódott, de ez inkább csak Budapesten hatott. Ami viszont a párthívek „politikai izgalmi állapotánál” sokkal fontosabb, az a bizonytalanok helyzete. Ugyanis a pártot választani nem tudók vagy nem akarók közül 61 százalék állítja, hogy részt venne az országgyűlési választásokon. Ami azt jelenti, hogy az őszi önkormányzati választásokon is szavaznak. (Emlékeztetőül: hétfőn közölt kutatásunk azt mérte, hogy az emberek 72 százaléka voksolna a helyhatósági megmérettetésen – ami impozáns arány, hiszen 2014-ben 42 százalékos volt a részvétel, a második legalacsonyabb 1990 óta.) És persze közhely, hogy ez a választás is a bizonytalanokon múlik. Az ellenzék összesített támogatottsága a biztos pártválasztók körében 46 százalék, ami jelenleg 6 százalékkal múlja alul a Fidesz kedveltségét ugyanebben a szavazói körben. Nem véletlen, hogy az ellenzéki formációk mindenhol a teljes összefogásra törekszenek, másképp esély sincs a kormánypárt legyőzésére/megszorítására. Már csak azért is, mert a népszerűségi indexekből úgy tűnik, hogy három – hibahatáron belül – nagyjából fej-fej mellett mozgó párt van az ellenzéki térfélen. Közülük a DK emelkedik ki. A párt az EP-választáson kapitalizált, de az, hogy nem akkora arányban vezet a biztos pártválasztók között, mint amennyit a „brüsszeli voksoláson” az MSZP-re és a Jobbikra vert, egy kettősségre világít rá. Igaz, ugyan, hogy az ellenzéki – és főleg a baloldali – választók fejében egyre inkább elmosódnak a párthatárok, és ügyek mentén szavaznak szimpatikus személyekre, de az országgyűlési és önkormányzati voksolások esetében még konzervatívabb a szavazók mozgása, illetve utóbbi esetében a helyi arc fontosabb, mint a központi.
Szerző