Orbán nevének kimondása nélkül bírálta Orbánt az új szlovák elnök, és cáfolta, hogy Soros György ügynöke lenne

Publikálás dátuma
2019.07.11. 17:24

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Budapesti látogatásán Göncz Árpád egykori államfőre is meleg szavakkal emlékezett az új szlovák elnök. Nem is véletlenül emlegette és koszorúzta is meg sírját.
Ígéretéhez híven, egyik első hivatalos útja Budapestre vezetett Zuzana Caputovának. A június 15-én beiktatott - környezetvédő és emberjogi aktivistából lett - szlovák elnök a pozsonyi hagyományokhoz híven először Prágába ment, majd - országa európai uniós elkötelezettségét bizonyítandó - Brüsszelbe. Bár a liberális szlovák elnököt egy világ választja el a V4-ek országainak kormányzatától, kezdettől hangsúlyozta, hogy támogatja a visegrádiak szoros együttműködésének folytatását, továbbfejlesztését. Prágai vizitjén úgy fogalmazott, "Az Európai Unióhoz történt csatlakozással a V4-es csoport létezésének értelme nem szűnt meg. Úgy vélem, továbbra is keresni kell a közös (visegrádi) témákat, szorgalmazni kell a közös érdekek érvényesítését, nyilván minden érintett ország szuverenitásának tiszteletben tartása mellett". A közös érdekek érvényesítése érdekében látogatott tegnap Budapestre Caputova, aki kampányában tett ígéretéhez híven országa valamennyi lakosának, vagyis a 450 ezer magát magyarnak valló szlovákiai polgárnak is elnöke kíván lenni. Erről is beszélt a vendéglátójával, Áder Jánossal tartott közös sajtótájékoztatón. Ám azt is egyértelművé tette, hogy másképpen látja a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, mint a budapesti kormányzat. "Meggyőződésem, hogy éppen a liberális demokrácia – amely minden ember jogait egyformán garantálja – a legjobb módja az országunkban élő összes kisebbség védelmének" – mondta.   
A visegrádi négyek együttműködése kapcsán az új szlovák államfő azt emelte ki, hogy annak akkor lehet értelme, ha nem elégednek meg regionális érdekek védelmével, hanem megjelenítenek olyan értékeket is, mint a jogállamiság, a demokrácia és a szabadság. Szerinte ez  azért is fontos, hogy "ne úgy tekintsenek ránk, mint akik az Európai Uniót meggyengítik, illetve bomlasztják". E tekintetben nem lesz könnyű dolga a fiatal szlovák elnöknek, hiszen az immár Prágával is egyre nyilvánvalóbban kiegészülő Budapest-Varsó illiberális tengelyt kellene egyensúlyoznia. Pozsonynak ugyanis pillanatnyilag valóban az Uniót talán leginkább bomlasztó három kormányzat - vagyis a magyar Orbán Viktor, a lengyel Jaroslaw Kaczynski és Tadeusz Morawiecki, valamint a cseh Andrej Babis és Milos Zeman partnereként kell a V4-ek együttműködésében részt vennie. Caputova azonban nem egészen egy hónapos elnöksége alatt bebizonyította, önfeladás nélkül állja a sarat, annak ellenére, hogy a civil szférából, politikai, diplomáciai tapasztalat nélkül érkezett Szlovákia élére. Úgy bírálta a magyar kormányzati politikát Budapesten, hogy egyetlen egyszer sem ejtette ki Orbán Viktor nevét és úgy mutatott rá nyíltan az illiberális magyar politika illetve saját, az európai értékek mentén való elköteleződése közötti különbségekre, hogy azzal vendéglátóját sem sértette. Az Áder Jánossal tartott találkozó után hivatalos Facebook oldalán megjelent beszámolóban a szlovák elnök azt írta: „Természetes dolog, hogy vannak dolgok, amiben megegyezünk, de az is, hogy vannak olyan területek, ahol eltér a véleményünk. A meglátásom szerint az egyik legnagyobb különbség az Európai Unió jövőjével kapcsolatos elképzelésen alapszik. Saját tapasztalataink szerint, a polgáraink legnagyobb előnyei az integrációból, nem pedig a hatáskörök egyes tagállamoknak történő visszaadásából erednek. Mindkét állam – Szlovákia és Magyarország – polgárait összeköti az Európai Unióhoz fűződő tagságunk nagy arányú támogatottsága.”
A V4-ek együttműködéséről pedig bejegyzésében még egyszer kiemelte, amit a sajtótájékoztatón is elmondott:„annak a demokratikus értékek, a szabadság értékeinek és a jogállamnak, valamint az európai integrációnak az érvényre juttatásáról is szólnia kell – úgy, ahogy az az eredeti megállapodásban szerepelt, amelyen a V4-ek létrejötte alapult. Azért, hogy ne úgy tekintsenek ránk, mint akik megosztják és gyengítik az Európai Uniót. Ezért is tisztelgek ma az egykori magyar köztársasági elnök, Göncz Árpád emléke előtt, akire úgy tekintek, mint ezeknek az értékeknek a képviselőjére és védelmezőjére”. 
És ha már magáról beszélt, a szlovák elnök - újságírói kérdésre - cáfolta azokat a magyar sajtóban megjelent híreszteléseket, miszerint Soros György ügynöke lenne.

Zuzana Caputova délután tárgyalt  Orbán Viktor miniszterelnökkel is, aki szerint  2010 óta fokozatosan javulnak a magyar-szlovák kapcsolatok, és mára nagyszerű eredményeket ért el együtt a két ország. A megbeszélésről kiadott rövid közleményben utaltak ugyan az unió jövőjét érintő vitákra, de ennél lényegesebbnek ítélték a két- és sokoldalú együttműködést. A szlovák elnök még megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékkövét a Hősök terén és virágcsokrot helyezett el Göncz Árpád volt magyar köztársasági elnök sírján is. Látogatása befejezéseképpen a Magyarországon élő szlovákok képviselőivel találkozott Szlovákia új elnöke.
Szerző
Témák
Zuzana Caputova
Frissítve: 2019.07.11. 17:26

Kiderült ki alakítja Orbánt a „Merkel” című filmben

Publikálás dátuma
2019.07.11. 15:35

Fotó: JOHN THYS / AFP
Egy román színész birkózik meg a feladattal.
Radu Banzaru játssza majd a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort abban a „Merkel” című filmben amely Angela Merkel 2015-ös menekültválság ideje alatt hozott döntéseit idézi majd vissza  – derült ki a Die Welt cikkéből. A Stephan Wagner rendezte filmben számos ismert német színész is felbukkan majd: Angela Merkel-t Imogen Kogge, Horst Seehofer-t Josef Bierbichler , Thomas de Maizière-t pedig Wolfgang Prengler alakítja. A filmes alkotás Robin Alexander újságíró 2017-ben megjelent, Die Getriebenen című könyve alapján készül. 
Szerző

"Az emberi méltóságot kérdőjelezik meg" - zöld utat kapott a német Identitás Generáció titkosszolgálati megfigyelése

Publikálás dátuma
2019.07.11. 15:05

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
Egyik legismertebb szószólójuk legutóbb például azzal került a hírekbe, hogy 1500 eurót kapott a christchurch-i terroristától.
Az Identitárius Mozgalom szélsőjobboldali szervezet, és így a hírszerzés rendelkezésére álló összes eszköz felhasználható a szervezet németországi tagjainak megfigyelésére - döntött egyéves vizsgálat eredményeként csütörtökön a német belső elhárítás, a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal (BfV). Közleményük szerint a német elhárítás azt állapította meg:
a radikális szélsőjobboldali mozgalom törekvései arra irányulnak, hogy a nem európai származású embereket megfosszák a demokratikus társadalmi részvétel lehetőségétől, és diszkriminálják őket, amivel megsértik emberi méltóságukat.

A BfV úgy véli, hogy a mozgalom "soha nem lesz képes vele közös kultúra részeként elismerni olyan embereket, akik etnikailag eltérnek tagjaitól", és ez összeegyeztethetetlen a Német Szövetségi Köztársaság alaptörvényével. "Korai vészjelző rendszerként nekünk nem csak azokra kell odafigyelnünk, akik erőszakra törekszenek, hanem azokat is észre kell vennünk, akik szóban játszanak a tűzzel" - hangoztatta a BfV elnöke, Thomas Haldenwang.
Az elhárítás adatai szerint az eredetileg Franciaországból induló szélsőjobboldali mozgalomnak Németországban mintegy 600 tagja lehet. Az Identitárius Mozgalom három évvel ezelőtt került a német elhárítás látókörébe, és azóta gyanús szervezetként figyelték. Azóta az Európa-szerte hálózatot alkotó szervezet több nyilvános akcióval is igyekezett minél több embert megnyerni elméletének, miszerint állítólag létezik egy olyan politikai törekvés, hogy Európa őslakos népességét többségében muszlim bevándorlókra cseréljék le.
"Ezek a szellemi gyújtogatók az emberek egyenlőségét és magát az emberi méltóságot kérdőjelezik meg" - idézte Haldenwangot az elhárítás közleménye, amely megállapította, hogy
a mozgalom immár túllépett azon, hogy pusztán gyanús legyen, és "világosan a szabad, demokratikus berendezkedés elleni szélsőjobboldali törekvés".

Német nyelvterületen a szervezet legismertebb szószólója az osztrák Martin Sellner, a mozgalom ausztriai szervezetének társelnöke, aki legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy 1500 eurót kapott attól az ausztrál jobboldali terroristától, akit azzal vádolnak, hogy 51 embert megölt, 49-et pedig megsebesített 2019 márciusában az új-zélandi Christchurch két mecsetében. A mozgalom francia szervezete, a Génération Identitaire szintén elismerte, hogy 2017-ben ezer eurót kaptak a tömeggyilkossággal vádolt férfitól.

Identitás Generáció Magyarországon is van

Az amerikai alt-right mintájára szerveződő, a neonáciságot korszerű módon tálaló, minden-ellenes mozgalommal a 2010-es évek elején lehetett először találkozni Magyarországon. Tevékenységük nagyrészt a fővárosra korlátozódik, ahol a magyar Identitás Generáció legutóbb például az EP-választás előtt ment el demonstrálni a DK által hirdetett Európai Egyesült Államok koncepciója ellen, de tévesen a Momentum rendezvényén jelentek meg ezzel.
Elképzeléseiben és eszmeiségében gyakorlatilag egyezik a fentivel az Identitesz (Identitárius Egyetemisták Szövetsége, korábban Konzervatív Konzervatív Hallgatók Szövetsége). Bázisa szintén Budapest.
Nincs jele annak, hogy a magyar kormány bármi veszélyt látna a hozzá hasonló módon a bevándorlással és Soros Györggyel riogató szélsőjobboldali mozgalmakban.
A mozgalom Európa-szerte hálózatot épített
Fotó: ALEX HALADA / AFP