El kell érni, hogy visszavonják ezt a tervezetet. Akkor is, ha ma megszavazza az Országgyűlés – mondta lapunknak Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke a köznevelési törvény szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül benyújtott módosító javaslataival kapcsolatban, amelyekről a mai napon dönt a parlament. A javaslatok között szerepel az alternatív iskolák ellehetetlenítése is – ha a törvényt elfogadják, tanterveik legfeljebb csak 30 százalékban térhetnének el a központi kerettantervektől. Ezzel lényegében felszámolnák az államitól eltérő, a gyerekek kompetenciáira fókuszáló oktatási módszereket.
– Fogalmunk sincs, mit jelent ez a 30 százalék, számunkra ez értelmezhetetlen – fogalmazott Horn György. Az AME elnöke hangsúlyozta: valamennyi alternatív kerettanterv a Nemzeti alaptanterv figyelembe vételével készül, így hamis a kormányzat érve, amely az állami és az alternatív iskolák közötti nagyobb átjárhatóságot tűzte ki célul – ez eddig is biztosítva volt.
Ha a törvényt megszavazzák, egy éven belül mégis módosított kerettanterveket kell benyújtaniuk és elfogadtatniuk az alternatív intézményeknek – ha nem teszik meg, visszavonják működési engedélyeiket. Horn György azt reméli, sikerül majd elérni, hogy ebben az egy évben változzon a szabályozás; ha nem, az alternatív iskolák is „formalizálódni” fognak.
Az érintett intézmények közé tartoznak a Waldorf-iskolák, amelyekből Magyarországon összesen 40 működik (54 Waldorf-óvoda mellett). Ezekben az iskolákban a gyerekeket csak szövegesen értékelik – a kormány ezt a lehetőséget is el akarta venni, ám a törvényalkotó végül visszavonta ezt a javaslatát.
– Ez nagy eredmény, amelynek érdekében a Magyar Waldorf Szövetség részéről az elmúlt hetekben számos erőfeszítést tettünk – nyilatkozta lapunknak Szabó Zoltán, a szövetség ügyvezetője. Hozzátette: az állami kerettantervtől való 30 százalékos eltérési lehetőség még számukra is tisztázásra szoruló kérdés. – Mivel az Oktatási Államtitkárság több alkalommal is kinyilvánította a Waldorf-iskolák és óvodák, mint a köznevelés szerves részét képező intézmények fontosságát, bízunk benne, hogy a következő hetekben lefolytatandó minisztériumi tárgyalásaink eredményre vezetnek. Az egyeztetések során tisztázni szeretnénk a törvényalkotói szándékot, és elérni, hogy a Waldorf-iskolák működése mégse lehetetlenüljön el a jogszabály-módosítás következtében – mondta.
A módosító javaslat több más pontját is komoly aggályokkal – sőt tiltakozással – fogadták a szakmai szervezetek. Ezek közé tartozik, hogy a kötelező óvodába járás alól már csak a gyermek négy éves koráig kérhet felmentést a szülő, az iskolakezdés hat évesen lesz kötelező, a magántanulói státusz szeptember elsejétől megszűnik, az iskolaigazgatók kinevezését nem véleményezhetik a pedagógusok, szülők, tanulók. A szabad tankönyvválasztást is teljesen felszámolják: a tankönyvellátást csak az állami tankönyvellátón (KELLO) keresztül lehet biztosítani, az iskolák csak a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő könyvek közül választhatnak, tankönyvvé nyilvánítási kérelmet csak az állam és az egyházak nyújthatnak be.
A javaslatok ellen 46 szakmai és szülőket tömörítő civil szervezet, valamint ellenzéki pártok is tiltakoztak. Véleményük szerint mindennek a gyerekek látják kárát. A törvénytervezet ráadásul az Alaptörvénnyel és ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával is ellentétes, hiszen több esetben megvonja a szülőktől azt a jogot, hogy gyermekük neveléséről szabadon dönthessenek.
