Kezdődik: ma szavaznak az alternatív iskolákról, egy év múlva visszavonhatják a működési engedélyüket

Publikálás dátuma
2019.07.12. 07:30

Fotó: Adam_Molnar / ALL RIGHT RESERVED
Ha ma megszavazzák a köznevelési törvény módosításait, egy évük marad az alternatív iskoláknak arra, hogy igazodjanak a központi tantervhez. Ha nem teszik, visszavonják a működési engedélyüket.
El kell érni, hogy visszavonják ezt a tervezetet. Akkor is, ha ma megszavazza az Országgyűlés – mondta lapunknak Horn György, az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének (AME) elnöke a köznevelési törvény szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül benyújtott módosító javaslataival kapcsolatban, amelyekről a mai napon dönt a parlament. A javaslatok között szerepel az alternatív iskolák ellehetetlenítése is – ha a törvényt elfogadják, tanterveik legfeljebb csak 30 százalékban térhetnének el a központi kerettantervektől. Ezzel lényegében felszámolnák az államitól eltérő, a gyerekek kompetenciáira fókuszáló oktatási módszereket. – Fogalmunk sincs, mit jelent ez a 30 százalék, számunkra ez értelmezhetetlen – fogalmazott Horn György. Az AME elnöke hangsúlyozta: valamennyi alternatív kerettanterv a Nemzeti alaptanterv figyelembe vételével készül, így hamis a kormányzat érve, amely az állami és az alternatív iskolák közötti nagyobb átjárhatóságot tűzte ki célul – ez eddig is biztosítva volt.
Ha a törvényt megszavazzák, egy éven belül mégis módosított kerettanterveket kell benyújtaniuk és elfogadtatniuk az alternatív intézményeknek – ha nem teszik meg, visszavonják működési engedélyeiket. Horn György azt reméli, sikerül majd elérni, hogy ebben az egy évben változzon a szabályozás; ha nem, az alternatív iskolák is „formalizálódni” fognak. Az érintett intézmények közé tartoznak a Waldorf-iskolák, amelyekből Magyarországon összesen 40 működik (54 Waldorf-óvoda mellett). Ezekben az iskolákban a gyerekeket csak szövegesen értékelik – a kormány ezt a lehetőséget is el akarta venni, ám a törvényalkotó végül visszavonta ezt a javaslatát. – Ez nagy eredmény, amelynek érdekében a Magyar Waldorf Szövetség részéről az elmúlt hetekben számos erőfeszítést tettünk – nyilatkozta lapunknak Szabó Zoltán, a szövetség ügyvezetője. Hozzátette: az állami kerettantervtől való 30 százalékos eltérési lehetőség még számukra is tisztázásra szoruló kérdés. – Mivel az Oktatási Államtitkárság több alkalommal is kinyilvánította a Waldorf-iskolák és óvodák, mint a köznevelés szerves részét képező intézmények fontosságát, bízunk benne, hogy a következő hetekben lefolytatandó minisztériumi tárgyalásaink eredményre vezetnek. Az egyeztetések során tisztázni szeretnénk a törvényalkotói szándékot, és elérni, hogy a Waldorf-iskolák működése mégse lehetetlenüljön el a jogszabály-módosítás következtében – mondta. A módosító javaslat több más pontját is komoly aggályokkal – sőt tiltakozással – fogadták a szakmai szervezetek. Ezek közé tartozik, hogy a kötelező óvodába járás alól már csak a gyermek négy éves koráig kérhet felmentést a szülő, az iskolakezdés hat évesen lesz kötelező, a magántanulói státusz szeptember elsejétől megszűnik, az iskolaigazgatók kinevezését nem véleményezhetik a pedagógusok, szülők, tanulók. A szabad tankönyvválasztást is teljesen felszámolják: a tankönyvellátást csak az állami tankönyvellátón (KELLO) keresztül lehet biztosítani, az iskolák csak a hivatalos tankönyvjegyzéken szereplő könyvek közül választhatnak, tankönyvvé nyilvánítási kérelmet csak az állam és az egyházak nyújthatnak be. A javaslatok ellen 46 szakmai és szülőket tömörítő civil szervezet, valamint ellenzéki pártok is tiltakoztak. Véleményük szerint mindennek a gyerekek látják kárát. A törvénytervezet ráadásul az Alaptörvénnyel és ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával  is ellentétes, hiszen több esetben megvonja a szülőktől azt a jogot, hogy gyermekük neveléséről szabadon dönthessenek.  

Mérnék a természettudományos kompetenciákat

A matematika, a szövegértés és az idegennyelvtudás mellett a természettudományos kompetenciamérést is bevezetnék a módosító javaslat szerint. A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Totyik Tamás úgy véli, az alapötlet jó, problémák a megvalósítással lehetnek – a tanárokat nem készítették fel, nincs hivatalos kommunikáció. Nem tudni, mit mérnének például hatodik osztályban, amikor a diákok csak alapozó ismereteket szereznek. Ha nincs megfelelően előkészítve, a javaslat a tanulók terhelése szempontjából is aggályos lehet.

Szerző
Témák
Oktatás

Gyászszalagos hajók búcsúztatják a Hableány magyar áldozatait

Publikálás dátuma
2019.07.12. 07:20

Fotó: Szergej Markoszov
Több hajó is részt vesz a katonai tiszteletadással megrendezett szertartáson, koszorúkkal, fekete szalagos árbócokkal emlékeznek a hajó kapitányára és matrózára.
Pénteken búcsúztatják a dunai hajóbaleset két magyar áldozatát, a Hableány kapitányát és matrózát a folyó Margit hídhoz közeli szakaszán. A tragédia helyszínén a dél-koreai áldozatokra koszorúval emlékeznek, írja az MTI. A Panorama Deck Hajózási Társaság tájékoztatása szerint saját halottjuknak tekintett kollégáik búcsúztatóján több hajó is részt vesz, azokon egy időben zajlik a szertartás.    A 11 órakor kezdődő hajós búcsúztatót - a matróz korábbi katonai szolgálata miatt - katonai tiszteletadás mellett tartják. Akik részvétüket szeretnék nyilvánítani, azoktól azt kérik, hogy a Margit híd Országház felőli oldalán vegyenek részt a gyászceremónián, és kizárólag virágszirmokat szórjanak a vízbe a budapesti hajók közös kürtjelére.
A búcsúztató alatt módosul a hajóközlekedés is. A BKV Zrt. és a Budapesti Közlekedési Központ közös közleményében azt írta, hogy a D12-es hajójárat a szokásostól eltérő menetrend szerint, kétóránként jár, az áldozatok előtti tisztelgésként árbocán fekete szalaggal közlekedik.    A Hableány sétahajó május 29-én este a Margit híd közelében süllyedt el, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A Hableányon 35-en utaztak, 33 koreai és a kéttagú magyar személyzet. A baleset után hét koreai turistát sikerült kimenteni, a többiek meghaltak. A katasztrófáról írt cikkeinket itt olvashatják el.
Szerző
Frissítve: 2019.07.12. 13:33

Hajtóvadászat Demeter Márta ellen

Publikálás dátuma
2019.07.12. 07:00

Fotó: Tóth Gergő
Ha felfüggesztik a képviselőnő mentelmi jogát, és elítélik hivatali visszaélés miatt, akár börtönbüntetést is kaphat.
Minden bizonnyal felfüggeszti mai – a nyári szünet előtti utolsó – ülésén az Országgyűlés Demeter Márta mentelmi jogát. Mint ismert, az LMP-s képviselő tavaly októberben három kérdést tett fel Benkő Tibor honvédelmi miniszternek: „Miért szállíthatja a Magyar Honvédség Airbus repülőgépe kiképző repülés keretében a miniszterelnök lányát, aki semmilyen közjogi tisztséget nem visel, hivatalt nem tölt be? Ki adott utasítást az Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokának az említett utas szállításának engedélyezésére? Hogyan engedélyezheti az ÖHP parancsnoka a miniszterelnök családtagjának utazását az Airbus A-319-es repülőgépen kiképző repülés keretében?”. Demeter Márta nem kapott választ a kérdéseire, ehelyett a Kormányzati Tájékoztatási Központ adott ki közleményt, miszerint „fake news, hírlapi kacsa, rágalom”, hogy Orbán Viktor lányát katonai gépen utaztatták volna. Az Origo ezután megírta, hogy valójában egy Orbán nevű katonatiszt lányáról volt szó.
Demeter Márta ellen ezt követően hajtóvadászat kezdődött a kormánypárti médiában, majd a támadássorozathoz csatlakoztak a Fidesz képviselői is. Előbb Kocsis Máté szólította föl lemondásra, majd az ügy heteken keresztül téma volt a sajtóban és az Országgyűlésben is.
Az össztűz feltehetően arra a jelenségre vezethető vissza, amiről Németh Sándor, a Hit Gyülekezetének vezetője is beszélt egy korábbi interjúban. A lelkész akkor azt mondta, Orbán Viktor azt kérte tőle, hogy hagyják békén azokat a családtagjait, akik nem szerepelnek a közéletben.
Demeter Márta végig tagadta, hogy hibázott volna, azt mondta, ő csak kérdéseket tett fel egy közérdekű iratbetekintés után, nem állított semmit. A képviselőnőt végül megfosztották tagságától az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságában, Polt Péter legfőbb ügyész pedig néhány napja kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését. Demeter Mártát az ügyészség hivatali visszaélés gyanújával vádolja, ha elítélik, akár letöltendő börtönbüntetést is kaphat. Hargitai János, a mentelmi bizottság KDNP-s elnöke azt mondta, a testületnek egy hónapja van, hogy kialakítsa álláspontját, de bejelentette, hogy péntekre összehívja a bizottságot. A testületbe a Fidesz kettő, a KDNP, a Párbeszéd, az MSZP és a Mi Hazánk egy-egy tagot delegál. 
Szerző
Témák
Demeter Márta