A Budapest-projekt - amire lenne pénz

Publikálás dátuma
2019.07.14. 10:30

Lesöpörte a fideszes többség azt a javaslatcsomagot, amit Budapest jobb helyé tétele érdekében nyújtott be a Párbeszéd három parlamenti képviselője. Holott a Szabó Tímea, Burány Sándor és Kocsis-Cake Olivio által jegyzet terv kiadási és fedezeti oldala egyensúlyban volt – csak épp kormányzati presztízsberuházásokat érintett.
40 milliárd forintot szánna a Párbeszéd a közösségi közlekedés jobbítására. Ebből a summából olyan fejlesztéseket finanszíroznának, amelyek arra ösztönzik az autósokat, hogy inkább tömegközlekedéssel vagy bringán érjék el budapesti célpontjaikat. Így többek közt kerülne némi pénz a városi vasúthálózat bővítésére, a BKV járműveinek egy részét lecserélnék, fejlesztenék a kerékpárutakat, akadálymentessé tennék az aluljárókat, illetve a főváros közlekedési cége is kapna némi támogatást. 
 50 milliárd forinttal támogatná az önkormányzati lakások felújítását, illetve szociális bérlakások építését a Párbeszéd. Frakciója szerint ugyanis egyértelmű, hogy az ingatlanárak és a lakbérek drámaian megugrottak, így akinek nincs magas jövedelme vagy szép vagyona, az képtelen megfelelő otthonra lelni. Már csak azért is, mert a kormány kizárólag a tulajdonszerzést támogatja – például a CSOK-kal. Csakhogy ez nem segít a kis-, illetve a közepes keresetűeken, azokon meg pláne nem, akiket közüzemi tartozásaik miatt kilakoltatni készülnek. 
35 milliárd forintot költene a Párbeszéd a lakások energetikai korszerűsítésére. Ezzel a rezsi harmadát-felét meglehetne spórolni, illetve érdemben csökkenne a fűtés okozta levegőszennyezés.
 5 milliárd forintot fordítana a javaslat független budapesti színházak megmentésére, amelyek léte veszélybe került, miután a kormány átalakította a TAO-szabályokat, illetve az adókedvezmény helyére lépő kormányzati keretből kevesebb támogatást adott bizonyos teátrumoknak. Így a megszűnés szélén táncol például az Átrium vagy a Centrál színház.
Négymilliárd forintért készítené elő a „budapesti nagyerdő” létrehozását a Párbeszéd – ez lenne Budapest tüdeje, és a Csepel-szigeten, illetve a IX. kerület hatalmas rozsdaövezeteinek helyén terülne el.

Források:

  • 50 milliárd forint – az egyéb lakástámogatások (zömmel tulajdonszerzés elősegítése) 264,9 milliárdos keretéből lehetne elvonni
  • 35 milliárd forint – a lopakodó olimpia keretében megépítendő kézilabdacsarnok „elfelejtése”
  • 20 milliárd forint – a Miniszterelnöki kabinetiroda kommunikációs költésinek visszafogása
  • 10 milliárd forint – a Nemzeti Hauszmann Terv (lényegében a vár kormányzati negyeddé alakításnak projektje) keretének kurtítása
  • 35 milliárd forint – a paksi bővítést menedzselő cég ne 77, hanem csak 42 milliárddal emelje meg az alaptőkéjét
  • 5 milliárd forint – a miniszterelnöki kormányiroda 110 milliárdos tartalékából lehetne elvenni
  • 4 milliárd forint – a Liget-projekt 24 milliárd forintos költségéből lehetne megspórolni
Szerző
Témák
párbeszéd
Frissítve: 2019.07.14. 13:11

A fideszesekre is rászakad a kórházi plafon

Publikálás dátuma
2019.07.14. 10:00
Horváth Csaba. Fotó: Népszava
Választási év ide vagy oda, Budapest vezetése nagyon csínján költ polgárai életminőségére – azokéra is, akik nagyon rászorulnának. A szűkmarkúság nem véletlen: a város a csőd felé tántorog.
Az utcai szociális munka támogatására 26 millió forintot szánt idén Budapest jelenlegi vezetése; a hajléktalanokért küzdő Menhely Alapítványt 195 millió forinttal támogatja; a szegényeket segítő Máltai Szeretetszolgálat pedig 79 millió forintra számíthat; a szociális intézményeire, idősotthonaira, krízisintézményeire mintegy 4,5 milliárd forintot költ a főváros; a Budapesti Módszertani Szociális Központot 108 millió forinttal dotálja. Azaz – summáz Horváth Csaba – az idén mintegy 380 milliárd forintból működő Budapest büdzséje elenyésző százalékát költi jóléti szolgáltatásokra. Az MSZP frakcióvezetője szerint ez világosan jelzi, hogy Tarlós István csöppet sem érzékeny a budapestiek bajaira. Sőt. Például – emlékeztetett Horváth Csaba – működött a Hálózat – Budapesti Díjfizetőkért és Díjhátralékosokért Alapítvány, amelyik évi mintegy 70 ezer családnak segített rendezni kifizetetlen közműtartozásait, ezzel többek között elejét vette sok-sok ezer família kilakoltatásának. A modell lényege az volt, hogy a főváros a közműcégein keresztül másfél milliárd forinttal támogatta az adósokat, emellett módszertani segítséget adott, hogy ne nyelje el őket az adósságcsapda. Csakhogy a jelenlegi főpolgármester megszüntette ezt az alapítványt – mégpedig forráshiányra hivatkozva. Nem vitás, Tarlós Istvánnak igaza volt, amikor deficitet emlegetett, csakhogy Budapest katasztrofális anyagi helyzetéért őt is meghatározó felelősség terheli – mutatott rá a szocialista politikus. 2010 előtt Budapest évi 40-50 milliárd forint működési többletet termelt, ebből finanszírozta a különböző fejlesztési pályázatok önrészét, az elmúlt években 10 milliárdos nagyságrendű működési hiányt produkál. Idei 266 milliárd forintos bevételét 380 milliárd kiadási oldal nyomja, azaz 114 milliárd hiányzik. Ráadásul – figyelmeztetett Horváth Csaba – a görgetett adósság, azaz a teljes tartozásállomány körülbelül 170 milliárd forint. Ez pedig kezelhetetlen nagyságú összeg, ha a kormány nem adja vissza a város saját adóbefizetéséből azt a minimális hányadot, amire szüksége van, Budapest gyakorlatilag csődbe megy. Hogy mi vezetett ide, azt nem lehet az észszerűség keretein belül értelmezni, az MSZP-s frakcióvezető szerint az, hogy most a főpolgármester beteges szervilizmussal tiszteli a kormányt, és nem emelte fel a szavát, amikor elvették Budapest egészségügyi és oktatási intézményeit, a bevételeit, illetve amikor a kormány csökkentette a fővárosnak járó pénzeket: például 2010-ben még 72 milliárdot fizetett a BKV támogatására évente a korábbi főváros-kormány megállapodás alapján, most pedig csak 28-at. (Az évek alatt felhalmozódott több száz milliárdnyi különbségből egyébként négyszer lehetett volna lecserélni a teljes budapesti buszállományt, vagy építeni egy új metróvonalat.) Illetve Tarlós István akkor sem tiltakozott, amikor a kormány látszólag 170 milliárd forinttal konszolidálta Budapestet, miközben ezermilliárdos nagyságrendben vette el a vagyonát és pénzét. Persze a valódi kérdés az, hogyan szorítható rá a kormány, hogy budapestiek által befizetett napi 20 milliárd forint adónak legalább a 10 százalékát visszaadja. Horváth Csaba nem érzi ezt megoldhatatlan feladatnak. Szerinte az egészségügy, az oktatás, a közlekedés helyzete és a város elkoszosodása nemcsak az ellenzékieknek fáj, de a fideszes szavazóknak is, mint ahogy a leszakadó kórházi plafon nem válogat, ugyanúgy rászakad a fideszesekre is. Így, az önkormányzati választások után – amikor a kerültek zömét behúzták az ellenzék polgármester-jelöltjei, és Tarlós Istvánt Karácsony Gergelyre cserélte a népakarat – azonnal számos népszavazási kezdeményezést kell indítani Budapest legégetőbb problémáiról. Horváth Csaba tisztában van vele, hogy ügydöntő referendumot nem lehet tartani, de véleménynyilvánítót igen – márpedig ha a polgármesterek együtt mozgósítanak, akkor 700-800 ezer budapesti is csatlakozhat a kezdeményezéshez, egy ekkora tömeggel pedig a fideszes kormány sem mer dacolni. 
Szerző
Frissítve: 2019.07.14. 11:31

Egyházi kórház mellett nem jó lakni

Publikálás dátuma
2019.07.14. 09:30

Fotó: Draskovics Ádám
Egyedi szabályok alapján, felújításnak-bővítésnek titulálva épül az Irgalmasrendi Kórház új szárnya a Margit hídnál, a környéken élőknek utólagos jogorvoslatra is kicsi az esélyük.
A Budai Irgalmasrendi Kórház beruházása által érintett lakosság kálváriájáról 2017-ben a Népszava számolt be elsőként. A már indulásakor szürreális eset azóta a kortárs nyelvészet dilemmáira is reflektáló abszurd drámává fajult. A beruházók és a megrendelők, illetve a másik fél, vagyis a lakók vitájának lényege, hogy pontosan mire és hova szól az engedély, ami alapján az építkezés zajlik. Ez egy jogállamban aligha lehetne kérdés, a jelen magyar viszonyok között viszont két év sem volt elég az eldöntéséhez. Az építkezés valóságos helyszínén, a II. kerületi Frankel Leó út és Vidra utca sarkán, a meglévő, kiemelt műemléknek számító kórházépület melletti telken a kormány, az állami főépítész és az önkormányzat rendeleti úton egyedi, kizárólag az adott telekre érvényes építési övezetet alakított ki, amely szinte a teljes telekterület beépítését (80 százalék vs. 5 százalék zöldterület) és egy 9 szintes épület kialakítását teszi lehetővé. A rendelet „komplex felújításról” beszél, ehhez képest a művelet a fák kivágásával és egy egyszintes épület bontásával kezdődött, és egy 22 méter magas, tömbszerű, a korábbi dunai kilátást teljes egészében megszüntető építmény kialakításával folytatódik. Bár emiatt a szomszédos lakóházakban élők érdekei súlyosan sérülnek (értékcsökkenés, az életminőség romlása, nagyobb forgalom, zaj és légszennyezés, és így tovább), közbeavatkozásra nincs lehetőségük, mivel az engedélyezési eljárásból néhány trükkös húzással kirekesztették őket. A kórházbővítést a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította, ami már eleve nagyon megnehezíti az ügyféli jogok érvényesítését. Csakhogy a kiemelt státuszról szóló döntés (a lakók által lapunkhoz eljuttatott dokumentumok szerint) az Irgalmasrendi Kórház Frankel Leó út 54. szám alatti telephelyére szól – ezzel szemben az építkezés a Frankel Leó út 17-19. számú telken zajlik. A közelben lévő öt társasház lakói azt állítják, hogy emiatt az ő kirekesztésük is jogellenes – az engedély kiadása előtt egyeztetni kellett volna velük -, és az építkezés is jogsértő (egyébként nem csak az ő érdekeik csorbítása miatt: a régi kórházépületnek éppen az a homlokzata a kiemelt műemléki érték, amelyet az épülő új épülettömb teljes egészében eltakar, ráadásul a teljes terület tekintetében megelőző régészeti feltárásra lett volna szükség, ami viszont elmaradt). A jogállami mechanizmusok még ebben az előrehaladott fázisban is lehetővé tennék a korrekciót, Magyarországon viszont a jelek szerint a kirívó eljárási hibák sem elegendőek ahhoz, hogy az államigazgatás felülbírálja a korábbi döntéseit. Az önkormányzat levelében azt állítja, hogy mindenben a jogszabályoknak megfelelően járt el, néhány sorral lejjebb viszont elismeri, hogy „csekély súlyú törvénysértés” történt. A polgármesteri hivatal a birtokunkban lévő levél alapján még azt is vitatja, hogy bővítésről lenne szó, mivel „bővítés csak akkor valósulna meg, ha a meglévő kórházi ágszám növekedése történne”. Nem kaptak több segítséget a lakók a közérdekvédelmi ügyészségtől sem. Az ügyészi válasz szerint a kiadott építési engedély a lakók „jogát vagy jogos érdekét nem érintette, a hatósági eljárás és a lakók beadványában érvényesíteni kívánt érdek között közvetlen kapcsolat nem állapítható meg”. Vagyis aki sérelmezi, hogy a korábban a Dunára panorámás lakása elé felújítás/bővítés címén egy sokemeletes kórházi épületszárny épül, az bátran törődjön bele az építkezésbe, ne számítson jogorvoslatra, és ne gondolja azt, hogy beleszólhat az engedély kiadásába. Ha az illető nem minősül ügyfélnek, akkor értelemszerűen az érdekei sem sérülhettek. Az sem baj továbbá, hogy a kiemelt beruházásról szóló kormányrendeletben a tényleges építési terület nem szerepel – sem cím, sem helyrajzi szám alapján –, így arra a minősítés valójában nem is vonatkozik: erre a felvetésre az ügyészségi levél egyáltalán nem reagált. A lakók által megkérdezett szakértők szerint a vitatott engedélyű építkezés nyomán a lakásaik négyzetméterenként akár 30-35 százalékot is veszíthetnek az értékükből. A Népszava két évvel ezelőtti cikkében megszólaltatott ingatlanos szakember úgy nyilatkozott, hogy ezt az értékcsökkenést adott esetben akkor is be lehet vasalni az építtetőn, ha a a beruházás körül minden jogszerűen történt. Az említett tétel az öt társasház összes lakását tekintve százmilliós nagyságrendre rúg, azaz nem kizárt, hogy az államnak ismételten a zsebébe kell majd nyúlnia az Irgalmasrendi Kórház (eddig több mint 12 milliárd adóforinttal támogatott) építése miatt. További fontos tanulság, hogy Fidesz-kormányzás idején, fideszes vezetésű kerületben nem szerencsés épülő egyházi kórház közelében lakni, vita esetén ugyanis a jogegyenlőség biztosítására a minimálisnál is kisebb az esély.