Financial Times az MTA-ügyről : Stratégiát még nem mutatott, csak csonkolt a magyar kormány

Publikálás dátuma
2019.07.13. 07:53

Máris jó páran elmentek a kutatóhálózat szakemberei közül, újakat pedig ilyen körülmények között nehéz rávenni, hogy jöjjenek.
Bírálók az erő megnyilvánulásának minősítik, hogy a magyar kormány átveszi a tudományos élet irányítását, ideértve a terület finanszírozását és az illetékesek kinevezésének jogát, írja a Financial Times. A hatalom ellenőrzése alá vonja az ország vezető kutató intézeteit, függetlenül attól, hogy mit akar az MTA, illetve a több ezer szakember. Az ellenzék szerint a lépés sérti a tudomány szabadságát, Áder János államfő mégis aláírta a törvényt. Böhm Gergely, az Akadémia Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője azt mondja, idáig még nem láttak semmiféle összefüggő tervet vagy stratégiát. A lépés újfent csak azt tükrözi, hogy Orbán Viktor rá akarja kényszeríteni akaratát bizonyos intézményekre. A CEU azt közölte, hogy távozásra kényszerítették. Ezzel párhuzamosan csaknem 500 orgánumot fogtak össze egyetlen, kormánypárti alapítványba. Kulturális szervezetek úgy érzik, hogy egyre szűkül a szólásszabadság tere. A kormány ezzel szemben azt állítja, hogy javítani kell a kutatások hatékonyságán. Lovász László szerint azonban a döntés sérti az európai elveket és olyan környezetet teremt, ami alkalmatlan a tudomány szemszögéből. Krekó Péter politológus azzal magyarázza az újabb fejleményt, hogy az Orbán-rezsimnek fóbiája van mindennel szemben, ami független és autonóm. Böhm Gergely azt teszi hozzá, hogy máris jó páran elmentek a szakemberek közül, újakat pedig ilyen körülmények között nehéz rávenni, hogy jöjjenek. A reform azonban kudarcra van ítélve, mert a tudományos közösség nem hajlandó támogatni.
Szerző

Újra a zsidókból csinálnak bűnbakot - és idehaza az izraeli miniszterelnök a fedősztori

Publikálás dátuma
2019.07.13. 07:41

The Wall Street Journal: A populizmus nem okvetlenül antiszemita, de...

Új antiszemitizmus járja Európában és az Egyesült Államokban: egyre jelentősebb politikai erők porolják le azt a régi módszert, hogy a zsidókat teszik bűnbakká a társadalom bajaiért, mivel azok a szemükben a korrupt elitet testesítik meg, írja a The Wall Street Journal. Olyan pártokról van itt szó, amelyek mind a jobb-, mind a baloldalon megkérdőjelezik a liberális világrendet. A minden ellenőrzés nélküli közösségi háló csak segít az antiszemita közhelyek terjesztésében. Az egykori összeesküvés elméletek új életre kelnek, mivel a nyugati demokráciákban egyre nagyobb a megosztottság és általános a bizalmatlanság. A londoni egyetem egyik szakértője azt mondja, a populizmus nem okvetlenül zsidóellenes, de könnyen kapható egy ilyen fordulatra. Egyes nacionalista és demagóg erők politikai számításból keblükre ölelték az izraeli miniszterelnököt, mármint hogy álcázzák a saját antiszemitizmusukat. A tekintélyelvű Orbán Viktor, aki politikája alapvetésének tekinti, hogy meg kell védeni Európát a muzulmán inváziótól, sűrűn megfordul Jeruzsálemben. Egy ilyen alkalommal azt fejtegette, hogy a zsidó állam kétségtelenül tag a hazafiak klubjában. A magyar vezető azonban ezzel párhuzamosan igyekszik átírni a magyar történelmet, úgy állítva be, hogy országa a náci Németország ártatlan áldozata volt. Egyben igyekszik bagatellizálni a magyarok szerepét a holokausztban. Ez törést idézett elő a magyar zsidóság és a kormány között. De azt Mazsihiszt vezető Heisler András is elismeri, hogy számukra Budapest sokkal biztonságosabb, mint a mai Németország vagy Franciaország. Vagyis az antiszemitizmus nem fizikai támadások formájában mutatkozik meg. A new yorki Diszkrimináció-ellenes Liga vezetője úgy fogalmaz, hogy a zsidóknak nem jó, ha a világ elfordul a liberális demokráciától. Pedig az antiszemita közbeszéd egyre megszokottabbá válik a fejlett világban. És a legnagyobb veszélyt immár nem az iszlám szélsőség, hanem a nacionalista szélsőjobb jelenti, amely fél a „másoktól” és faji tisztaságról álmodik. De ugyanide tartozik a szélsőbal is, amely a zsidókat gyakran a tőkés elittel azonosítja. Donald Trump tagadja, hogy antiszemita volna és erős kapcsolatokat épített ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Utóbbi viszont a nacionalista és populista magyar, osztrák és brazil vezetésnek udvarol. Ily módon ő is feszültséget váltott ki a zsidó állam és az érintett országok túlnyomórészt liberális zsidósága között. A francia zsidó ernyőszervezet vezetője szerint a legjobb védelmet a demokrácia nyújtja az iszlamistákkal szemben. Mert mind hozzáteszi, ha a szélsőjobb harcolni akar a muzulmán radikálisok ellen, az még nem teszi őket a zsidók barátjává. Az ugyanis tudvalevő, hogy először az iszlám szélsőségesek jönnek, majd a zsidók.

Izraeli Külpolitikai Folyóirat: Elterjedt mantra, hogy "nem mi voltunk"

Magyarország az ékes példa arra, hogy Európában eltorzítják a holokausztot és próbálják fehérre mosni a történelmet, írja az Izraeli Külpolitikai Folyóirat. Ezt emeli ki a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet egyik igen neves történésze, aki pár éve könyvet írt a magyar munkaszolgálatról. Robert Rozett ármutat, hogy sokfelé igyekeznek új keretbe helyezni a háború idején történteket, bár a történészek már eloszlatták az önfelmentő mítoszokat. Az üldözésekben, sőt a gyilkosságokban az osztrákoknál és másutt is, nagyon sok helyi polgár is közreműködött, magánemberként, a rendőrség és a katonaság tagjaként vagy éppen kormányszervek irányításával. Magyarország mutatja, hogy mennyire elterjed a mantra, mármint hogy nem mi voltunk, hanem a németek. A német megszállás emlékműve egy kalap alá veszi azokat, akik Németország szövetségeseként vívott háborúban vesztették életüket, illetve a zsidókat, akiket megöltek, miközben sok esetben a hatalmat és a lakosságot terheli a felelősség a halálukért. Az igaz, hogy a zsidóság nagy részét a németek bevonulása után deportálták, de kellett hozzá a magyar hatóságok aktív segédlete is. Akiket Auschwitzba küldtek, azoknak a 80-85 %-a azonnal a gázkamrákban végezte. De a többiek közül is sokan odavesztek. Nem állja meg a helyét az sem, hogy csakis a nyilasok üldözték a zsidókat. A halálvonatok ügyében a belügyi tárca kezdettől fogva szorosan együttműködött az európai zsidók deportálását irányító Adolf Eichmannal. Az áldozatokat a hatóságok gyűjtötték és vagonírozták be. A német megbízott ujjongott, milyen simán megy a dolog. Úgy tűnik, hogy a lakosság nagy részének semmi baja nem volt a deportálásokkal. De a magyarok már a német csapatok bejövetele előtt is igen sok zsidó üldöztetéséért és haláláért voltak felelősek. Azon kívül sorra születtek a zsidótörvények. Aztán jött Kamenyec-Podolszk és az újvidéki mészárlás, amelynek csaknem 1300 zsidó, illetve szerb esett áldozatul. Már 1941-ben a honvédség felügyelete alatt felállították a munkaszolgálatra szakosodott cégeket. A keleti frontra küldött 45 ezer zsidó 80 százaléka nem tért haza. A felelősséget Romániában is előszeretettel kenik rá a németekre. Ez persze jelentős részben a szocializmus öröksége. De az egész térségben keresik a lehetőséget, hogy hasznosíthassák a múltat. Igyekeznek hősöket találni a kommunizmus előtti időkből, vagy olyanokat, akik harcoltak a nemzeti függetlenségért és megújulásért. Magyarországon sokan nagy hazafiként tekintenek Horthyra, csak éppen elfelejtik, hogy az ő idején hurcolták lágerekbe a zsidók százezreit. Lezsák Sándor egyenesen tanulmányban méltatta a kormányzó érdemeit. De Orbán szintén dicsőíti. Szakály Sándor a Veritas élén a jelek szerint küldetésnek tartja a politikus rehabilitálását, illetve, hogy hősnek állítsa be. A használható múlt további rendeltetése, hogy megvédje a nemzet hírnevét minden mocsoktól. Erre a legjobb példa Lengyelország, ahol törvény bünteti, ha bárki rosszat mond a lengyelekről a holokauszt kapcsán. Sokszor egybemossák a régióban a nácik és a kommunisták bűneit. A Terror Házában azonban sokkal nagyobb teret szentelnek az oroszok által elkövetett bűntetteknek, mint annak, amit a fasiszták csináltak. Pedig a különbségek óriásiak. A torz történelmi mondandó sok esetben szorosan összefügg az illiberális erőkkel. Az irányzat bátorítani igyekszik a nemzetállamokat, hogy azok hangoztassák szuverenitásukat. Igyekszik megőrizni a nemzeti identitást az idegenekkel szemben, és hallani sem akar a nyitottabb társadalomról. Itt lép a képbe a holokauszt elferdítése és a történelem tisztára mosása. Csak épp a nemzet tiszteletét nem lehet ily módon elérni. Ahhoz őszintén szembe kell nézni a múlttal. És támogatni kell mindazokat, akik harcolnak a történtek tisztázásáért, illetve egy olyan társadalomért, amelyben nem alakulnak ki kedvező feltételek egy újabb holokauszt vagy hasonló bűncselekmények számára.  
Szerző
Frissítve: 2019.07.13. 07:55

Die Welt: Megkezdődött Orbán lopakodó rehabilitálása

Publikálás dátuma
2019.07.13. 07:28

A magyar miniszterelnök megint csak szavakban kemény.
Bár a felszínen továbbra is ellentétek vannak az Európai Néppárt és Orbán Viktor között, ám a kulisszák mögött lopakodva már zajlik a magyar vezető rehabilitálása, írja Die Welt. Az enyhülésben közrejátszik, hogy Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöki tisztségére pályázik. Mindazonáltal a három bölcs, aki a pártcsalád megbízásából azt vizsgálja, mennyire felel meg még a Fidesz a kereszténydemokrata alapértékeknek, meglehetősen rosszkedvű, mert úgy hallani, hogy a magyar féllel folytatott egyeztetéseken egy tapodtat sem jutottak előbbre. Ha bizalommal jóindulatot lehet szerezni a politikában, akkor úgy tűnik, hogy Orbán ez alkalommal elszámította magát. A hármak ugyanis feltételezik, hogy a magyar fél a múlt hónap közepén szándékosan játszotta át a Népszavának azt a levelet, amelyben a miniszterelnök a Bölcsek Tanácsának címzett levélben visszautasította a vádakat.
De ha alaposabban szemügyre vesszük a kapcsolatokat, akkor már egy egészen más kép rajzolódik ki, mivel a háttérben folyik a párbeszéd és a felek kölcsönösen kisebb szívességeket tesznek egymásnak. Orbán ugyan szavakban kemény, de tettekben már egyáltalán nem az. Hasonló a helyzet a másik oldalon is, hiszen a Néppárt a felfüggesztés ellenére is megszavazta Járóka Líviát az EP alelnökének. A magyar politikus ennek megfelelően derűlátó a további tagságot illetően. Persze nagyon is összetartozik a vezető posztok betöltéséről kötött alku, a parlamenti tisztségek elosztása, valamint a Fidesz jövője az EPP-n belül. Von der Leyen jelen állás szerint rászorul a magyar kormánypárt embereinek voksaira. Az eheti meghallgatásokon a szociáldemokraták kifogásolták is, hogy nem kellőképpen határolódott el Orbántól, ami megint csak azt támasztja alá, hogy a német politikus nem szeretné, ha a magyarok az orrára koppintanának. Ha a szocialisták és a zöldek kitartanak elutasító álláspontjuk mellett, akkor a Néppártnak nyitnia kell jobb felé, vagyis pontosan azt történik, amit a magyar kormányfő mindig is akart. A lap úgy értesült, hogy a három bölcs felcsóválás közepette ugyan, de kivette a vizsgálódás témaköréből mindazokat a témákat, amelyek kapcsán valamilyen uniós eljárás folyik. Ily módon jelentősen szűkül a vitás kérdések köre. Viszont akkor immár világos, hogy Budapesten nem azért jegelték a közigazgatási bíróságok tervét, mert féltek az újabb palávertől, hanem hogy a néppárti testületnek se kelljen vele foglalkoznia. Ne képződjön további támadási felület. Vagyis az látszik, hogy mindkét részről enyhíteni igyekeznek az ellentéteket. Ám egy magyar forrás szerint továbbra is bizonytalan, maradhat-e a Fidesz a konzervatívok soraiban. Sok függ a lengyel választás eredményétől. Ha ugyanis jól szerepel az ellenzék, akkor az EPP a magyar pártra is úgy tekinthet, hogy annak az ideje netán már lejárt.
Szerző