Trump csak azért mondta fel az iráni atomegyezményt, mert azt még Obama kötötte

Publikálás dátuma
2019.07.14. 07:32

Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
A botrány után lemondott washingtoni brit nagykövet újabb diplomáciai táviratai kerültek nyilvánosságra.
A repubikánus Donald Trump elnök lényegében azért mondta fel tavaly az iráni nukleáris program korlátozásáról kötött többoldalú atomalkut, mert azt hivatali elődje, a demokrata párti Barack Obama írta alá még 2015-ben az Egyesült Államok nevében - ez olvasható ki azokból a rejtélyes módon kiszivárogtatott bizalmas diplomáciai táviratokból, amelyeket a volt washingtoni brit nagykövet küldött a londoni külügyminisztériumnak. Az atomalku részese Teherán mellett az ENSZ öt állandó tagja – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország és Kína –, valamint Németország volt. Irán kötelezte magát, hogy tartózkodik a katonai célú nukleáris fejlesztéstől, a nemzetközi közösség pedig feloldotta a perzsa állammal szembeni korábbi szankciókat. Az amerikai kihátrálás azzal járt, hogy Washington újra kemény korlátozó intézkedéseket hozott Iránnal szemben, főként a pénzügyi és az olajszektorban. Sir Kim Darroch nagykövet már lemondott posztjáról, miután egy héttel ezelőtt kiderült, hogy igen lesújtó értékeléseket küldött haza Trumpról és a Fehér Ház munkájáról. Darroch szerint a mostani amerikai vezetés nem igazán működőképes, inkább kiszámíthatatlan, megosztott és kétbalkezes a diplomáciában. E jelentések némelyikét valaki eljuttatta a Mail on Sunday című bulvárlaphoz. Az újság által most vasárnap közzétett újabb bizalmas anyag egyik bekezdésében Darroch azt írta, hogy az iráni nukleáris egyezmény felmondása "diplomáciai vandalizmus" volt, amelyet a Trump-kormányzat csak azért követett el, mert a megállapodást Barack Obama kötötte. A Fehér Ház a megállapodás felmondása után nem tudott felmutatni semmiféle stratégiát arra, hogy "másnap mi lesz". Irán a tavaly májusban bejelentett amerikai döntés után bő egy évvel, az utóbbi hónapokban sorra jelent be olyan intézkedéseket, amelyek azt jelzik, hogy Teherán immár figyelmen kívül hagyja az atomalku egyre több előírását, így például az urándúsítás mértékének a megengedett felső határát. Trump már az első kiszivárogtatás után felfuvalkodott bolondnak nevezte a nagykövetet, miközben Theresa May brit miniszterelnök és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter igen elismerő szavakkal méltatta Sir Kim Darroch munkásságát. A friss kiszivárogtatások – a korábbiakhoz képest, amelyek általánosságban rombolták az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok közötti, hagyományosan nagyon szorosnak, meghittnek tekintett, „különleges viszonyként” emlegetett kétoldalú kapcsolatrendszer imázsát – a nemzetközi politika ma talán legforróbb kérdésében, az Irán körüli konfliktus ügyében kérdőjelezik meg a transzatlanti összhangot, a Nyugat egységes fellépésének a lehetőségét. 

Nagy Britanniában a sajtószabadság sérthetetlen

A diplomáciai válságot okozó kiszivárogtatás ügyében, az államtitoktörvény megsértésének gyanújával a Scotland Yard bűnügyi vizsgálatot indított, amelyet a londoni rendőrség országos hatáskörű terrorellenes parancsnoksága irányít. A Scotland Yard főparancsnok-helyettese, Neil Basu a vizsgálat péntek esti bejelentésével egy időben alig burkolt utalást tett arra, hogy a kiszivárogtatott táviratokat közlő sajtóorgánumok ellen is vizsgálat indulhat, mondván: tekintettel arra a kárra, amelyet a kiszivárogtatás okozott, e dokumentumok közlése is bűnügynek minősülhet. E kijelentését azonban a hétvégén a brit lapok szerkesztői és a brit politika vezető tisztviselői - köztük Jeremy Hunt és Boris Johnson - egyaránt súlyosan bírálták. Jeremy Hunt külügyminiszter azt írta Twitter-bejegyzésében, hogy jóllehet a kiszivárogtatások károkat okoztak a brit-amerikai kapcsolatokban, ő azonban minden eszközzel megvédi a sajtónak az ilyen kiszivárogtatások közléséhez fűződő jogát is, mivel ha a sajtó közérdekűnek tekinti a birtokába jutott értesülések ismertetését, akkor az a dolga, hogy közzétegye ezeket. A Scotland Yard főparancsnok-helyettese a felzúdulásra reagálva szombat este külön közleményben szögezte le, hogy a rendőrségnek nem áll szándékában megakadályozni a sajtót olyan értesülések közlésében, amelyek ismertetése egy liberális demokráciában közérdek.

Frissítve: 2019.07.14. 19:05

Legalább tizenegyen meghaltak, miután a felkelők megtámadtak egy hotelt

Publikálás dátuma
2019.07.13. 19:20

Fotó: Twitter
Három támadó meghalt, kettőt pedig őrizetbe vettek.
Legalább 11 ember meghalt, sokan megsebesültek, amikor tálib felkelők megtámadtak egy szállodát szombaton az északnyugat-afganisztáni Bádgesz tartomány Kala-Nau székhelyén - jelentette az EFE spanyol hírügynökség. A támadás helyi idő szerint nem sokkal délután háromnegyed egy előtt kezdődött, amikor a radikális iszlamisták több tagja behatolt az épületbe, és ott válogatás nélkül lőni kezdett az emberekre. Az EFE szerint az incidens mintegy öt óráig tartott. Naszrát Rahími afgán belügyi szóvivő Twitter-bejegyzésében tudatta, hogy
a támadás véget ért, három támadó meghalt, további kettőt pedig őrizetbe vettek.

„Sajnálatos módon nyolc rendőr is életét vesztette” – mondta a spanyol hírügynökségnek nem sokkal azelőtt, hogy beszámolt a tálib rajtaütés fejleményeiről. A támadásban sokan megsebesültek, az EFE egyik korábbi beszámolója szerint legalább 18-an. 
A támadás végrehajtójaként a kabuli kormány ellen fegyveres felkelést folytató tálib szélsőségesek jelentkeztek egyik szóvivőjük, Kári Juszuf Ahmadi üzenete által a Telegram nevű közösségi hálózaton.

A spanyol hírügynökség megjegyzi, hogy
az elmúlt hónapokban heves harcok folytak Bádgeszben a tálibok és az afgán biztonsági erők között a stratégiai jelentőségű tartomány számos kerülete feletti ellenőrzésért.

Az Afganisztán Újjáépítéséért Felelős Különleges Főfelügyelőség (SIGAR) amerikai felügyeleti hatóság szerint a kabuli kormány Afganisztán területének körülbelül 55 százalékát ellenőrzi, miközben a tálibok csaknem 11 százalékát, a maradék területért pedig még folyik a küzdelem. A tálibok nem hagynak fel a biztonsági erők elleni támadásaikkal dacára annak, hogy tárgyalásokat folytatnak a kabuli kormányt támogató Washingtonnal a háború lezárásáról. A Nemzetközi Válságcsoport (ICG) szerint a felkelők katonai sikerei jelentősen megerősítették pozíciójukat a politikai egyeztetéseken.
Szerző
Témák
Afganisztán

Ezt gondolja a németek többsége arról, hogy Merkel több nyilvános eseményen is remegni kezdett

Publikálás dátuma
2019.07.13. 18:00

Fotó: JOHN THYS / AFP
Legutóbb a finn miniszterelnök mellett állt, amikor rosszul lett.
A németek többsége szerint Angela Merkel egészségi állapota magánügy derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet azután végeztek, miután a kancellár több nyilvános eseményen is remegésben tört ki – írja a Reuters. Mint azt már korábban megírtuk, egy hónapon belül harmadszor fordult elő, hogy Angela Merkel nyilvános helyen kezdett el egész testében remegni. Legutóbb a finn miniszterelnök, Antti Rinne mellett állt, amikor rosszul lett, miközben a Ritte tiszteletére történő katonai felvonulást nézte Berlinben. Az incidens után a német kancellár azt nyilatkozta, hogy „jól van” és az „embereknek nem kell miatta aggódniuk”. Merkel először június 18-án lett rosszul (nyilvános eseményen), amikor fogadta Volodimir Zelenszkijt, később pedig, amikor beiktatták hivatalába az új német igazságügyi minisztert. 
Szerző
Témák
Merkel
Frissítve: 2019.07.13. 18:59