Letartóztattak egy férfit a Krétán meggyilkolt amerikai biológus ügyében

Publikálás dátuma
2019.07.15. 19:38
Suzanne Eaton
Fotó: Max Planck Intézet
A letartóztatott 27 éves férfi egyike volt annak a tíz embernek, akiket a hétvégén kihallgattak a Suzanne Eaton-ügyben.
Letartóztattak egy férfit a Krétán meggyilkolt amerikai tudós ügyében - közölte a krétai rendőrség.  A hétfőn letartóztatott 27 éves férfi egyike volt annak a tíz embernek, akiket a hétvégén kihallgattak a Kréta szigetén meggyilkolt Suzanne Eaton ügyében.  
A 60 éves molekuláris biológus holttestét múlt hétfőn este találták meg egy ember alkotta alagútrendszerben, Hanía tengerparti város kikötője közelében,

mintegy 10 kilométerre attól a helytől, ahol utoljára látták július 2-án. A tudós egy konferenciára érkezett a népszerű üdülőszigetre. Holttestére két helyi lakos bukkant, akik a második világháborúban a Krétát megszálló nácik által használt bunkert akarták felfedezni. A The Greek Reporter szerint a nő testét zsákvászonba csavarva találták, ebből már arra következtettek a görög hatóságok, hogy gyilkosság történt. A boncolás során megállapították, hogy
Eatont megfojtották, de más traumára utaló nyomot nem találtak.

Suzanne Eaton hosszú évek óta Németországban élt, a drezdai Max Planck Molekuláris Sejtbiológiai és Genetikai Intézetben vezetett egy kutatócsoportot, muslicákon tanulmányozták a sejtek egymás közti kommunikációját. Az intézet közleménye szerint Eaton szakterülete egyik vezető kutatója volt, megszállott futó és feketeöves taekwondós. Athénból gyilkossági szakértők utaztak Krétára, hogy a nyomozást vezessék.
Szerző

Az EU megtorolja, hogy a törökök illegális módszerekkel próbálnak olajmezőt szerezni

Publikálás dátuma
2019.07.15. 19:20

Fotó: BULENT KILIC / AFP
Szankciók jönnek, például jóval kevesebb közösségi pénzre számíthat Erdogan elnök rezsimje.
Az Európai Unió szankciókat vezet be Törökország ellen a Ciprus partjai mellett megkezdett "illegális" török próbafúrások miatt - döntöttek egynapos brüsszeli ülésükön az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfőn. Az uniós külügyi tanács által elfogadott szankciók között szerepel egyebek mellett több EU-török magas szintű tanácskozás, például a társulási tanács ülései vagy a légi szállítási egyezményről szóló EU-török kétoldalú megállapodásokról szóló tárgyalások felfüggesztése, a Törökország mint uniós tagjelölt ország számára elkülönített finanszírozás csökkentése, és az Európai Beruházási Bank hiteleinek korlátozása. Információk szerint Ciprus határozott fellépésre kérte az Európai Uniót azt követően, hogy Törökország a Földközi-tenger keleti medencéjében lévő olaj- és földgázmezők után kutatva két újabb hajót is a térségbe vezényelt, hogy újabb "illegális" próbafúrásokat végezzen a sziget északkeleti részén. Törökország azonban fenntartja azon álláspontját, hogy intézkedései összhangban állnak a nemzetközi joggal. Szakértők becslése szerint a Ciprus közelében található tengerfenék mintegy 227 milliárd köbméter földgázkészletet rejthet. Az Európai Unió az elmúlt hetekben többször szólította fel a török hatóságokat, hogy a jószomszédi viszony szellemében járjanak el, valamint a nemzetközi joggal összhangban tartózkodjanak a Ciprusi Köztársaság önállóságát és jogait sértő tevékenységtől. Az Európai Unió tagországainak vezetői június második felében tartott csúcsértekezletükön határozottan elítélték a török próbafúrásokat, és válaszintézkedéseket helyeztek kilátásba, amennyiben Ankara nem hagy fel ezen tevékenységével. "Törökország fellépése súlyosan negatív hatást gyakorol az EU és Törökország közötti kapcsolatokra. A tevékenység a megbékélés felé vezető úton eddig elért eredményeket sodorhatja veszélybe" - mondták. A megosztott sziget, Ciprus környékén nemrégiben kezdődtek meg a török próbafúrások olaj- és földgázmezők után kutatva a csakis Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság engedélyével. Törökország és a nemzetközileg elismert ciprusi kormány többször egymásnak feszült már a Földközi-tenger keleti medencéjében lévő olaj- és földgázmezők ügyében. A szakadár Észak-ciprusi Török Köztársaság igényt tart a Ciprus környéki vizek alatt található energiahordozók egy részére, de Nicosia erről hallani sem akar. Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió után szakadt két részre. Törökország körülbelül 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson.
Szerző

Ursula Von der Leyen lemond védelmi miniszteri tisztségről

Publikálás dátuma
2019.07.15. 18:15

Fotó: KAY NIETFELD / AFP
Minden erejével Európa szolgálatára szeretne koncentrálni.
Az Európai Bizottság elnöki posztjára jelölt Ursula von der Leyen hétfőn bejelentette, hogy szerdán távozik a német védelmi miniszteri posztról. Von der Leyen megválasztásáról a brüsszeli testület élére kedden szavaz az Európai Parlament plenáris ülése. Ursula von der Leyen elnökké választásához az Európai Parlament tagjainak abszolút többségének, jelenleg 374 képviselőnek a támogatása szükséges. A tisztséget 2013 december óta ellátó konzervatív politikus hangsúlyozta, hogy a szavazás kimenetelétől függetlenül távozik a miniszteri posztról. 
„Kedden bizalmat fogok kérni az Európai Parlamenttől. Függetlenül az eredménytől, le fogok mondani védelmi miniszteri tisztségemről, hogy minden erőmmel Európát szolgálhassam”

– írta Ursula von der Leyen a Twitteren. A tárca alá tartozó katonákkal és civil munkatársakkal úgynevezett napiparancsban tudatta a miniszter, hogy távozik posztjáról. A német védelmi tárca honlapján közzétett dokumentumban Ursula von der Leyen azt írja, hogy Angela Merkelt is tájékoztatta döntéséről, aki meg fogja tenni a szükséges lépéseket a megfelelő átmenet érdekében, a haderő és Németország biztonságának szem előtt tartásával. „Nagyon hálás vagyok, és mélyen megtisztelve érzem magam, hogy több mint öt és fél éven át viselhettem a felelősséget a Bundeswehrért. A haderő katonái és a hadsereg civil munkatársai felbecsülhetetlen szolgálatot teljesítenek hazánknak” – írja a leköszönő miniszter, aki méltatja a katonaság teljesítményét, rámutatva, hogy két évtized után a Bundeswehr ismét növekszik és fejlődik, és olyan fontos reformokat sikerült elindítani, melyek felkészítik a német haderőt a legújabb biztonsági kihívásokra. Von der Leyen kiemeli, hogy a védelmi tárca jelentette számára a legnagyobb politikai kihívást; felelősséggel tartozott a Bundeswehr harckészültségéért, a katonákért és a civilekért is. „Ez felelősséget jelent Németország és szövetségesei biztonságáért és szabadságáért” – húzta alá levelében a politikus. Von der Leyen hangsúlyozza: Németország megbízható partner a NATO, az EU és az ENSZ misszióiban is. „Tudjuk:
Németország csak akkor van biztonságban, ha Európa erős”

– szögezi le a távozó miniszter. Az Európai Unió állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács csaknem két héttel ezelőtt, július elején döntött úgy, hogy von der Leyent jelöli az Európai Bizottság következő elnökének. 
Ursula von der Leyen 2005 óta tagja Merkel kormányának, a védelmi tárca vezetése előtt a családügyi, majd a munkaügyi minisztérium vezetését bízta rá a kancellár.

Szerző
Frissítve: 2019.07.15. 18:41